Szabad Szó, 1982. július-szeptember (39. évfolyam, 11601-11678. szám)

1982-07-01 / 11601. szám

2. oldfal KIEMELKEDŐ TETTEKRE ÖSZTÖNZŐ MUNKAPROGRAM A kommunista pártokkal, az összes forradalmi, haladó erőkkel való együttműködés jegyében Napjainkban szerte a világon nagyszabású forradalmi, mélyre­ható társadalmi változások men­nek végbe az erőviszonyok ala­kulásában. A néptömegek egyre inkább felismerik, hogy milyen hatalmas erőt képviselnek. U­­gyanakkor a nemzetközi kapcso­latokban súlyos feszültségek mu­tatkoznak, mélyül a világgazda­sági válság, újabb és újabb ka­tonai konfliktusokra kerül sor. Az említett feltételek közepet­te tehát, parancsoló szükségsze­rűség szilárdítani a kommunista és munkáspártok, az összes for­radalmi, haladó és antiimperia­­lista erők harcos szolidaritását Az RKP politikájának ezt az alapvető célkitűzését erőteljesen kidomborította pártunk főtitkára az RKP KB legutóbbi bővített plenáris ülésén előterjesztett elő­adói beszédében. A kommunista és munkáspár­tok együttműködése — mint a békeharc és a társadalmi haladás jelentős tényezője — az új szo­cialista realitások elvszerű fel­vetését igényli. A kommunist és munkáspártok tevékenységi rendkívül változatos feltételek között, önnálló módon folyik Mindegyik párt kizárólag a saját népe előtt felelős azért, hogy mi­ként munkálkodik érdekei vé­delmében. Nincs és nem lehet egyetemesen érvényes modell a szocializmus építésére. Viszont tekintetbe kell vennünk mindez egyes ország fejlődési szintjét nagyságát, történelmi hagyomá­nyait. A kommunista pártok egységé­nek világszinten történő szava­tolása a pártok közötti kapcso­latokban szigorúan betartott alap­elvektől függ Ezek az elvek a teljes egyenlőségre, minden egyes párt azon elidegeníthetetlen jo­gára vonatkoznak, hogy minden egyes párt külső beavatkozása nélkül, saját maga határozza meg irányvonalát. Az RKP ál­lásfoglalása szerint, egyes adódó nézeteltérések áthidalása érdeké­ben olyan egységet kell létre­hozni, amely biztosítja az együtt­működést a világ alapvető prob­lémáinak megoldásában. Ugyanakkor, tekintettel az összes forradalmi, antiimperia­­lista és haladó erők egyesítésé­nek szükségességére, pártunk széles körben bontakoztatja ki, fejleszti együttműködését, szo­lidaritását a nemzeti felszabadí­­tási mozgalmakkal, azon orszá­gok kormánypártjaival, amelyek lerázták az imperialista uralmat, és függetlenségük megszilárdítá­sáért munkálkodnak. Ennek a politikának a követ­kezetes életre hívása abban is tükröződik, hogy Románia 92 kommunista párttal tart fenn kapcsolatokat. 23 szocialista és szociáldemokrata párttal építette ki kapcsolatait. 53 kormánypárt­tal, valamint a fejlődő országok 21 pártjával és haladó erőivel és számos nemzeti felszabadító mozgalommal működik együtt. Kun Tibor, a megyei pártbizottság lektora Előzetes a KÖRÜNK júliusi, augusztusi és szeptemberi számának tartalmából HAZAI TÜKÖR: Heredi Gusz­táv: A családtervezésről. • Ke­­szi-Harmath Sándor: Kolozs me­gye övezeti fejlődése. • Török László: Közgazdászok tartozása. • Vasile Zaharia: Termékszer­kezet. OKTATÁSI ISKOLA: 425 éves a marosvásárhelyi Bolyai Farkas középiskola. • Keszeg Vilmos: Átmeneti állapotok, tanári ta­pasztalatok. • Túrós Endre: Helyszín, foglalkozás, hősök — az olvasókönyvekben. • Spoiler Ár­pád: A beszéd fejlődése a csa­ládban. • Dobai Pataki Tünde: A tájnyelvi környezetben élő ta­nulók nyelvi nevelése • Sza­­mosközi Róth Mária: Gondolatok a lélektan lehetőségeiről és fela­datairól. • Bura László: Egy is­kola hatékonyságáról (a szatmár­németi magyar középiskoláról). FIATALOK MŰHELYE: Gál László: Az előzményről a gon­dolkodás történetében. • Király V. István: A titokról. • Pászka Imre: Az ázsiai termelési mód­ról. • Keszthelyi András: A ki­sebbségekről és a differenciális gondolkodásról. TUDOMÁNYOS ESET: A Ko­runk Bolyai-díja. • Gáli Ernő, Herédi Gusztáv és Veress Zoltán a díjról. • A díjat kiosztó bi­zottság tagjainak értékelései. A Korunk júliusban induló új tu­dományos rovata, a SZABAD­­EGYETEM. Pálfalvi Attila: A porkohászat jelene és jövője. • Kelemen Árpád: Komputerek öt nemzedéke. • Puskás Ferenc: Új kozmogóniai elméletek. • Papp József András: Ipari robotok. • Tövissi József: Divatok a föld­­tudományban. • N­agy Miklós: Mezőgazdaság és értelem. • Sul­ic Ervin: Mit és hogyan olvas a vegyész? • Szabó Attila: Kló­nozás és szexualitás. • Módy Jenő: Modern Patológia. • Far­kas Imre Jenő: Orvosi informa­tika. MÚLT, ÉLŐ TÖRTÉNELEM, MŰEMLÉKVÉDELEM. Kabay Béla: A Borsavölgye műemlékei. • Gazda Dezső: A 650 éves Gyergyószentmiklós. • Vajda La­jos: Balánbánya létrejötte. • Ká­rolyi Dénes: Meglepetések a Habsburg-ellenes mozgalom for­ráskutatása terén. • Hodgyai Mátyás: Bihari hajdúk beadvá­nyai. • Demse Márton: Egy moldvai faluból. • Ferenczi Gé­za: Dávid László legújabb köny­ve ügyében. KÉPZŐMŰVÉSZET. MŰÉPÍ­TÉSZET: Kós András: Képző­művészeti kritikánkról. • Gazda József: Erdős I. Pálról. • Mészá­ros János: A sóvágó-hagyaték. VILÁGIRODALMI KITEKIN­TŐ: Egrjed Péter: A romá­niai magyar irodalom világiro­dalmi látóköre. • Interjú Willi­am Styronnal. • J. P. Sartre: Tintoretto. • Szilágyi Júlia: Ein­steintől a Csángó Madonnáig. • Kántor Lajos: Fekete szél (U­tak, eszmék, viták). • Lengyel Ferenc: Afrikai irodalom — vi­lágirodalom. IRODALOMTÖRTÉNET, MŰ­VELŐDÉSTÖRTÉNET, NYELVÉ­SZET: Az Irodalmi Lexikon ke­­rekasztal-vitája. • Földes László: A nemzedékekről. • Gaál György: Kibédiről — vitái kapcsán. • Mózes Attila: Kenéz Ferenc köl­tészetéről. • Fodor Sándor: Ri­­toók Jánosnak a romániai né­met prózakötetéről. • A tudo­mánytör­ténet jegyében. Szabó T. Attila köteteiről Gálffy Mózes. • Újra Bartókról: László Ferenc és Oláh István írásai. FOLKLÓR. NÉPRAJZ: Bíró Zoltán: Mit kutat a folklórizmus­­kutató? • Nagy Olga: Halál az élet rendjében (II.). • Faragó József: Bihari gyermekmondó­kák. # Keszeg Vilmos: A mold­vai csángó népművészet című kötetről. Minden számban: Érdekes és időszerű anyagok a Szemle, a Fó­rum és a Korunk más állandó rovataiban. A háztájiból nemcsak önellátásra jut.. Keresztúron a hagyományos Sertéshizlaláson, tehén- és ba­romfitartáson, zöldségtermeszté­sen kívül nyúltenyésztéssel és méhészettel is foglalkoznak a háztájiban. Akit egyszer meg­vendégeltek Keresztúron, s ebéd előtt barackpálinka gyöngyözött a poharában, az szívesen vissza­tér, még hívatlanul is! Az aláb­­biakban három olyan gazdát mutatunk be, akik nemcsak a háztájiban, hanem a téeszben is kitűnnek munkájukkal. Borát Nándor A téesz-elnökkel kezdjük, aki sehogysem akart beleegyezni ab­ba, hogy népszerűsítsük, mond­ván: „Nálamnál sokkal jobbak is vannak“. Lehet, de ha minden elnök ilyen példát mutatna... — mondtuk mi és nem is hiába, hisz már a ház előtti lucerna is jó gazdára vall. — Mikor kezdett nyúltenyész­téssel foglalkozni? — Amikor a fiam 3 éves ko­rában ajándékba kapott egyet. — S hány éves most a fia? — A 24-iket tapossa. Most csak nyolc kisnyúl van, de általában háromszor ennyi nyüzsög a ketrecekben a három anya és egy apaállat mellett. A kertiben 15 méhcsalád termeli a mézet. Láttunk itt infravörös su­gárzó alatt naposcsibéket is. Va­jon­­mikor ér rá az elnök a ház­tájival foglalkozni? Szomszédai mondják, nagyon keveset van otthon, hisz reggeltől késő estig a gazdaság dolgai szólítják. Holló István Egyike a vérbeli méhészek­nek, 1951. óta foglalkozik gon­dozásukkal. Ma már 35. családot tart. A 63 esztendős Pista bácsi sok szomszédjával kedveltette meg a méhészkedést. — Hogyan tanulta, sajátította el ezt a szép és hasznos foglala­tosságot? — Apámtól tanultam, nála „i­­naskodtam“, s nem bántam meg, bár egyre körülményesebb a te­lel­tetéshez szükséges cukrot be­szerezni. Évente 300 kiló méter szerződéses úton értékesítek. Mivel virágzás idején eléggé szá­raz volt az időjárás, szépen hord­tak a méhek. Itt is, mint minden keresztúri gazda portáján a gondos munka előteremti az ellátáshoz szüksé­geseket, s bár a határban is dol­gozik, jut idő minden teendő el­végzésére. Süli József A ház előtti lucerna szintén állattartó gazdára vall. Az ideje ugyan kevés, hisz a gazdaság e­­gyik tehergépkocsiját vezeti, s ha éppen nincs szállítani való, a karbantartás is sok munkát kíván. Ám szakít időt arra is, hogy a nyulakkal, s persze a háztájiban levő szarvasmarhá­val, sertéssel is foglalkozzon. Igaz, besegít a felesége meg a 13 esztendős Csaba fia, aki szin­tén megkedvelte a nyuszikat. — Mióta tenyésztenek nyulat? — Három esztendeje. Csin­csilla­ és Belga fajták kereszte­zéséből származó egyedeink van­nak. Az étrend változatossá té­telét azzal biztosítjuk, hogy sok mindennel foglalkozunk a ház­tájiban. Meg aztán csomagolni is kell, mert a fiam például Ó­­bébára járt iskolába. Egyébként a nyúltenyésztést az mtsz elnö­ke kedveltette meg velünk... Mingesz József Barát Nándor Süli József Holló István Szabad Szó fina. ...................................­r '“»««imigrai fe ^ Mágikus szavak*­ Kitűnő grafikai kivitelezésben látott napvilágot a Dacia Könyv­kiadó gondozásában A­nghe-l Dumbraveanu válogatott verses­kötetének román—angol nyelvű kiadása. A Cuvinte magice, azaz Magic Words, a hazai költészet egyik kiváló egyéniségét mutatja be az angol olvasónak, s ezáltal a nagyvilágnak. Irina Grigores­­cu, az angol fordítás szerzője, a­­vatott tolmács, s műfordításaival azt is bebizonyítja, hogy a kor­társ hazai költészet legjava iga­zán megérett arra, hogy egy vi­lágnyelvre átültetve is megszó­laljon. A szerző és a kötet fordí­tója helyesen válogatta ki azo­kat a költeményeket, amelyek egszerű, tömör formájuknál fog­va is alkalmasak arra, hogy tel­jes értékükben, lírai szépségük­ben tolmácsolhatók legyenek, egyszóval figyelembe vették az angol nyelv sajátosságait. A könyv olvasásakor azonnal szembetűnik a versek egyszerű­sége, a képek precíz és tömör megfogalmazása. A fordító leg­több esetben szöveghűségre tö­rekszik, és vissza is tudja adni (apró pontatlanságoktól eltekint­ve) a versek szépségét, képi ere­jét. A versépítkezés korszerű, a­­nélkül, hogy az eredeti formát megmásítaná. A kötethez Cornel Ungureanu értékes előszava társul, mely új szemszögből közelíti meg Dum­braveanu költészetét. Egy kitűnő költőt és egy tehetséges műfordí­tót ismerhet meg az angol olva­só a Dacia Könyvkiadó jóvoltá­ból. Marcel Pop Corniş *­ Anghel Dumbraveanu: Cul­te magice / Magic­a Dacia Könyvkiadó, IV Az orvos válaszol ВЛ — 51 jeligére. Krónikus orrnyálkahártya gyulladása és bőrkiütései azonos túlérzékeny­ség (allergia) következtében ú­­julnak ki állandóan. Ezért írt elő kezelőorvosa mindkettőre Feniramin­t. Ezt naponta há­romszor kell bevenni a fő étke­zések után és csak abban az i­­dőszakban, amikor a tünetei új­ra megjelennek. Amennyiben ál­mosságot okozna, úgy helyette­sítheti Nilsan-nal. Gerincfájdal­mai és a fej hirtelen helyzetvál­toztatásától fellépő szédülései a csontok ásványisó-hiányával függnek össze (főleg kálcium); egyébként a kálciumhiány az al­lergiás hajlamot is fokozza és a csontok is törékenyebbek, mint azt jelenlegi lábtörése is igazol­ja. De a kálcium­hiány fokozza az ingerlékenységet és idegessé­get, szívverést, rémálmokat, izza­­dást okozva. Tehát mindenek­előtt tartson egy hathetes kál­cium és D2-vitamin kúrát (na­ponta háromszor egy tabletta Calcium gluconicum-ot vegyen be, a kúra első és huszadik nap­ján adasson be izomba egy-egy fiola 600 000-es D2-vitamint). A­­mennyiben allergiája ezek után is megmarad, úgy jelentkezzen a Megyei Kórházban működő al­­lergológiai szakrendelésen ki­vizsgálásra. Barnás bőrfoltjai és deformált körmei gombás fertőzés követ­kezményei és a bőr bizonyos savassági foka miatt, mely ked­vez a gombák szaporodásának, elég nehezen kezelhető (a kör­möket csak sebészi eltávolítással és műtét utáni bőrgyógyászati kezeléssel lehet gombátlanítani). S. E. — Temesvár: Állandóan ismétlődő fertőzései és sebeinek rossz gyógyhajlama esetleg cu­korbetegség következménye. A rejtett cukorbetegség kimutatá­sára cukorterheléses laboratóriu­mi vizsgálatot kell végezni a Megyei Kórház járóbetegrende­lésén a táplálkozási betegségek osztályán (Secţia de boli nutri­ţionale). Amennyiben nem áll fenn cukorbetegség, akkor a to­vábbiakban az ugyanott levő al- tergológiai szakrendelésen kér­jen immunológiai kivizsgálást és kezdje meg a vaccina-kezelést, mely a szervezet általános ellen­állóképességét van hivatva e­­melni, hogy gennyes gócait le­hetőleg antibiotikumok haszná­lata nélkül lehessen megszüntet­ni. T. M. — Temes megye. Váltó­években levő, özvegyen maradt idegbeteg lányán szeretne segí­teni és aggasztja, hogy nagyon, sok gyógyszert, nyugtatót és al­tatót szed. Pontos diagnózisát nem ismeri, csak említést tesz arról, hogy csökkentett munkai­dővel dolgozik, amiből arra kö­vetkeztetek, hogy betegsége nem egyszerű idegesség, eképpen né­ha nagyon nagy adag gyógyszer­re van szükség, hogy úgy ahogy, egyensúlyban maradjon. A gyógy­szeres kezelést csak pszichiáter szakorvos változtathatja meg a szakrendelésen, ahol havonta je­lentkeznie kell ellenőrzésre. A­­mit ön tehet, biztassa, ne ma­radjon egyedül, mert a magány­­nem tesz jót a búskomorságra hajlamos egyéneknek. Rovatvezető: Dr. Bárányi László Ildikó

Next