Szabad Szó, 1983. október-december (40. évfolyam, 11990-12067. szám)
1983-10-02 / 11990. szám
2. oldal MŰVELŐDÉS SZABADIDŐ ÉLETMÓD HÉTVÉGE MŰVELŐDÉS SZABADIDŐ ÉLETMÓD ANAVI ADAM Mérni kell Az ember mértéke az embersége Magamban is a régmúltamba ások, a nagy tett lázát újra érzem én: az ősi nyíl, az első lökhajtásos, most száll fel íjam kifutőterén. Előbb mammutra, aztán holdra, égre s a tért lemérni löktem fel nyilam. De ember voltom növését mi mérje? — Csak önmagammal mérhetem magam. Időmet nem méri égi inga — séta, — az első felsől nyíl s az űrrakéta egy — azonnal szült ikertestvérek. ... Egy nap nyíllal a fény sarkát letépem, de akkor is, amennyit emberségem növekszik, magamnak annyit érek. Az északi sarkvidék szenyezettsége Az amerikai óceánográfiai és légköri kutatási központ szakembereinek tanulmányai szerint az északi sarkvidék szennyezettsége nagyobb a gondoltnál, s ez befolyásolhatja az egész földi éghajlatot — mutat rá egy Washingtonban kiadott jelentés. Leszögezték, hogy a „ködrétegek“ számosabbak és vastagabbak a véltnél, elérik az 5490 méter magasságot s gyakorlatilag elfedik csaknem az egész Északi-sarkot. Az arktikus ködöt főként a hagyományos üzemanyagok égéséből eredő részecskék és ipari vegyi anyagok alkotják. A kutatások pillanatnyilag annak megállapítására összpontosulnak, hogy melyek a szennyeződés következményei az éghajlatra nézve. A filmkonzerválás évtizede Több ezer amerikai film az utóbbi 80 év alatt készültekből napról napra megy tönkre és vész el az utókor számára — jelenti a UPI. Az 1958. előtt forgatott amerikai filmek fele és az 1950. után készült televíziós műsorok és filmek egyharmada máris használhatatlanná vált. A tönkrement filmek között van a nagy Chaplin néhány emlékezetes műsora, valamint más, neves színészekkel készült produkció. De ezeknél sokkal későbbi keletű alkotások is veszélyben •vannak, mert a forgatásukhozhasznált filmek nem őrzik meg a minőségüket, a mostani technológia pedig csak bizonyos feltételek között és rendkívül magas költséggel teszi lehetővé megőrzésüket. Éppen ezért a hollywoodi színészek és szakemberek egy csoportja javasolta, hogy az1983—1993-as éveket nyilvánítsák„a filmkonzerválás évtizedének“. Történelem — MANDA ION fafaragása 5 AZ ÉKSZEREK ÉS Már az ókori népek is nagyon kedvelték a díszeket, ékszereket, s hittek azoknak a mágikus erejében, annyira, hogy ékszereiket a halottakkal együtt temették el. A krétai nők már nemcsak gyűrűt, nyakláncot és fülönfüggőt hordtak, hanem diadémot, s hajukat, valamint a ruhájukat is arany függőkkel, tűkkel tűzdelték tele. A római asszonyok még tovább díszítették magukat, s lábujjaikat is gyűrűkkel ékesítették, sőt a divat kellékeként a tükröket is ruháik övére akasztották. „Ne feledd, hogy nem minden szépít és nem mindenkit. Válaszd ki ami hozzád illik, s aztán ellenőrizd a tükörben“ — írta Ovidius az elégiáiban. A népvándorlás korában híresek voltak a longobárd ékszerek, s sokszorosan összefonódott, gyakran stilizált állatfejekben végződő díszek. A 14. században, a német nők ruhájuk kivágására, a férfiak pedig övükre csörgőket, csengettyűket aggattak. E túlzásba vitt hangos díszek olyan zenebonát csaptak, hogy Nürnberg város tanácsa rendelettel kellett betiltsa ezt a hóbortot. A „bűvös karika“, a gyűrű is, amely egybefog, összekapcsol, a szövetség, a hűség jelének számított. Egyes gyűrűfajták hatalmi jelképként is szerepet kaptak a történelemben. A hatalom jeleként a római szenátorok is gyűrűt viseltek. A dózsék, a „lagúnák városának“ a tengerrel való eljegyzéseként, Velence ünnepén gyűrűt dobtak a tengerbe, ezzel jelezve az „Adria királynőjének“ a tenger feletti hatalmát. A főpapok csókolni való gyűrűiket lila vagy vörös színű kesztyűik felett viselték.A színeknek, akárcsak a középkor számos ruhadarabjának rangjelző és megkülönböztető szerepe volt. Franciaországban a 16. században zöld sapka viselésére kötelezték azokat, akik adósságaikat nem tudták visszafizetni, a rossz hírű nőknek pedig ruháit rövidítették meg, amely „erkölcsük megkurtulását“ jelképezte). Régen a különféle függőket, amuletteket, a nők és a férfiak egyaránt viselték, de mivel ezek hajdan a zsákmányszerző varázslat céljait szolgálták, kezdetben inkább a vadászó férfiak hordták. Később a díszítési szerepen kívül a nyakláncra rangot, hatalmat, méltóságot szimbolizáló kitüntetéseket, jeleket aggattak. Az ókori Rómában a nyakéket a hadvezérek kitüntetésként is adományozták, a középkorban arra a lovagi rendek jeleit tűzték, egyes egyetemeken a doktorátust ma is a nyakék is jelzi. A régiek hite szerint bizonyos fémek, csontok, kövek védenek a titokzatos, mágikus erők ellen, s azokat gyógyító erejűeknek is vették. (A középkori városok kapuin is gyakran függtek csontok és amulettek, mivel bíztak azoknak a bajt, veszélyt elhárító hatásában). Ékszerként, drága fémekbe foglalva, pecsétgyűrűkben és nyakdíszekben parányi könyveket is elhelyeztek. (Ilyen könyvbizsuval kedveskedett Catallus is szerelmének Lesbianak). Idővel bizonyos nyakék díszei, egyes vallásoknak a jelképei lettek. A kereszttényeknél a kereszthez és más relikvákhoz hasonlóan, a muzulmánok is talizmánként nyakukon viselték az „egyhüvelyes Korán“-t, mely hitük szerint megvédett a veszedelmektől. A test ékszerekkel való díszítésén kívül a bőr festése is igen régi eredetű, ezt már a kőkorszakbeli sírokból előkerült emlékek is igazolják. A festékanyagoknak a bőr mélyebb rétegeibe való juttatás a tetoválás is, a mágikus szerepén kívül a törzs tagjainak megkülönböztetését, a harci bátorság megörökítését, majd a test díszítését is szolgálta. Csomós Imre A VELÜK KAPCSOLATOS FELFOGÁSOK íróiasztalnál HANS MOKKA Annak idején, amikor a Temesvári Állami Német Színház Visnyevszkij optimista tragédiáját játszotta, valamelyik este az egyik színész távolléte miatt nem tudták megkezdeni az előadást. Arra baktatott el, kézirattal a hóna alatt, próbára menet Fábián Ferenc. Odaköszönt a német kollegának azzal, hogy mi újság. A bosszankodó rendező panaszára Hans Mokkának egy ötlete támadt: nem játszaná el Fábián a nyúlfarknyi szerepet? Annyit kell tennie csupán, hogy elordítja magát: „Ne lőjjetek!“, majd az eldördülő lövés nyomán meghal. Fábián elvállalta és máris indulhatott az előadás. A kellő pillanatban öblös hangján kiáltotta: „Nicht schiessen!“ És akkor olyasmi történt, amitől mindenki megkövült: Fábián arca eltorzult, szeméből rémület sugárzott, a szörnyű felfedezés: „Valóban meglőttek? Lehetséges hogy én is meghalok?“ A döbbenetesen előadott jelenet hatására kis híján elakadt az előadás. A kiváló színész pedig folytatta útját a próbára. A történetet a Román Televízió, német, nyelvű adásában mesélte el Hans Mokka, s mivel bizonyára csak kevesen láttákhallották, az ő engedélyével közreadom. Lássuk hát, ki is? NEVE: Hans Mokka. SZÜLETETT: Temesváron, 1912. május 16-án, a Józsefvárosban, a Rózsa utcában. SZÜLEI: Édesapja szabósegéd, édesanyja varrónő. Énekhangját és zenei tehetségét tőlük örökölte. Vándormuzsikus nagyszüleitől humorérzékét és mesélőkészségét. SZAKMÁJA: Tizennyolc éven át nyomdászként dolgozik. FOGLALKOZÁSA: énekes, majd színész is, ugyanakkor író és fordító. Iskolás korában Oberszt József tanár kedveltette meg vele a magyar irodalmat, olyannyira, hogy az ifjú Mokka kézzel írt diákújságot szerkesztett, majd alapító tagja lett az Ifjú Nyomdászok Irodalmi Körének. Ő ma 1933-ig több mint 1300 verset írt, valamint 12 elbeszélést. Ettől az évtől kezdett német nyelven is írni. Az 1938-ban Stille Jugendtage, valamint az 1943-ban Improvisation címmel. Cristian Schwärmer álnév alatt megjelent versesköteteit ő magaszedte gyönyörű gót betűkkel. Miközben az Operában énekelt, a Temeswarer Zeitung riportereként is tevékenykedett. 1951-től írt egyfelvonásosokat műkedvelő együttesek számára, s ma már több mint tizenötöt játszanak ezekből szerte az országban. 1967- ben megjelent első ifjúsági regénye a Hahnenfeder (Kakastoll), majd 1971-ben Traumboot (Álomsarka), 1978-ban az RSZK írószövetségének tagja lesz. 1982-ben jelent meg első magyar nyelven írott könyve az Árnyképek. KÉPEK AZ ÁRNYKÉPEKBŐL: A „világjáró“ Storockiról olvashatunk, aki sosem volt Afrikai oroszlánvadászatról mesélt, Giuseppe Splendiniról, a hamis Caruso-tanítványról. Élt valaha Missis Mábel is, aki a józsefvárosi piacon elegyítette érzelmes történeteinek előadását a gyakorlatias anyagiakkal. Fügér, az éjjeli, étteremjáró újságárus. Aladár a balkezes prímás. Számi, a „handlé“, Klein Sámuel, a könyvárus, mind egykori színfoltjai a városnak, akiket Hans Mokka őrzött meg az örökkévalóságnak. Így áll össze bennünk is az egykori Temesvár képe: szinte érezzük a gesztenye illatát a színház előtt az éjféli forró virsliét a Kürti-téren s csak elcsodálkozunk: lám, ez is volt? A rikkancsok több mint húsz újság címét hirdették. KIKET FORDÍTOTT? Adytól kezdve Tóth Árpádig, a temesvári Kiss Andrásig sok költőt Román szerzők közül szinte minden jelentősét Eminescutól kezdve Blagát, Arghezit, Sorescu Továbbá Nikolaus Berwanger Franz Storchot németből magyarrá. KÜLÖNÖS ISMERTETŐ JELI Szép, tiszta magyar kiejtése, melyet mindenki megcsodál, de amin nem lepődünk meg, ki tudjuk, hogy Hans Mokka színészideáljai Kiss Ferenc és Gál József voltak. Mokka optimist alkat, jóindulatú mosolya közben szemében bölcs fények játszanak. Életét megtöltötte a művészet és az emberek szeretete, a maga teljes emberként átélt örömöt és szenvedést. „Mindig ott voltam, ahol először csináltak valamit“ — mondotta. Tegyük még hozzá, hogy mindent egyénien: „mokkásan“. S mert szeret örömöt ajándékozni, „mókásan“ is. Oberten János ( EK) Nebojsa Roszics karikatúrája Szomorúan, szürkén, piszkosan siklik a Bega a Tisza felé, görgeti a hidak alatt Temesvár szennyeit. Nem veszedelmes víz. Jámbor, árva csatorna Nem volt soha egy merész álma. Lapul mint a megvert kutya. Mielőtt befordul Temesvárra, a turbina előtt, ott, ahol nagy a ‘■ás, a Bega közepén a homokszedők hatalmas ládaszerű tutajai álltak. Csokoládé színűre pörkölt hátú férfiak szedték egész nap a tutajra a homokot. Este kirakták a napi eredményt a partra Télen a homokszedők jeget vágtak a Begából. Akkor még befagyott a folyó. A turbina után a Bega a Gyárvároson át a Belvárosba kanyarodik. Itt álltak a partokon az evezős egyletek házikói. Mindenféle csónak indult innen. Itt készültek az evezősök és innen indultak a jókedvű kirándulók vasárnapi sétaútra. És lassan a Bega a Józsefvárosba, a Prohászka műmalom felé csörgött Itt mindig álltak gabonával és liszttel teli hajók. Jöttek Jugoszláviából, Magyarországról és Ausztriából és vitték a jó bánáti lisztet a világ minden tájára. A malomtól lejjebb mindkét parton csónakok ringtak a vizen Mindenféle színű csónak állt itt. Estefelé idejöttek a tulajdonosok és eleveztek a Begán késő estig. A Csillag és a Zöldpázsit utca között egy komp közlekedett a Begán. Reggeltől estig vitte az utasokat az egyik partról a másikra. Egy ilyen komp közlekedett a Rózsa és a Pacsirta utca között is. Ma itt híd áll. Nyáron a Józsefvárosban mindkét Begapart tele volt fürdőzökkel. Reggeltől estig úsztak a romba, zöldes vízben. Minden nyáron megfulladt itt egy-két ember. Akkor kis deszkára gyertyát állítottak, amely égve leúszott a Began a zsilipekig. Rendszerint ott megtalálták a hullát is .. A módosz híd után a Bega lassan elhagyja Temesvárt és Freidorf felé tart, ahol a part közelében épült a cukorgyár. Innen Utvin felé fordul a folyó. Mindkét partját fűzfa szegélyezi. Tavasszal itt fülemülék énekelnek. Errefelé a Bega szabadabb, barátságosabb és boldogabbnak látszik. Itt nem zavarja semmi. Nincs csónak, nincs homokszedő, nincs úszó. Itt csak csend van és néha madárfütty A hulladék és szemét lassan elnehezül s alászáll a mederben Arra gondol a víz, mocskos szürke víz, amiről a Dunát jól jövő hajók beszélnek, arra gondol, hogy nagyobb lesz, amikor elvegyül majd a sohanem látott víztömeggel. (A Helyszínekre emlékezve ciklusból.) Hans Mokka A BEGA Szabad Szó