Szabad Szó, 1986. április-június (43. évfolyam, 12762-12838. szám)

1986-04-01 / 12762. szám

42. oldal Felelősségteljes kezdeményezések az értelmiségiek tanácskozásain Temes megye községeiben és falvaiban jó ideje értelmiségi ta­­­­nácskozásokat tartanak, amelyek­­­ken mérnökök, tanügyiek, orvo­­­­sok, közgazdászok vesznek részt.­­ Gyümölcsöző vitákra adnak al­­l­kalmat ezek, a helyi politikai,­­ társadalmi, gazdasági és kulturá­­­­lis munkát illetően. A Politikai­­ Nevelés és Szocialista Művelődés­­ tanácsai alapos elemző referátu­­­­mokban fogalmazták meg az el­­­­múlt időszak tevékenységének e­­­­redményeit, tértek ki a hiányos­ságok feltárására, azok kiküszö­­­­bölésének módozataira, hangsú­­­­lyozva minden alkalommal a község sokoldalú anyagi és szel­lemi életéből fakadó lehetőségek még kiaknázásra váró teendőit. Felelősségtől áthatott szellem­ben, mely általában a község ér­telmiségét jellemzi, megyeszerte — itt főleg Denta, Végvár, Új­­vár, Tomesti, Facsád, Nagyzsám, Moravica helységekre utalnék — a tanácskozások központi kérdé­sét a műkedvelő munka minősé­gi szintjének elemzése képezte. Azt vitatták meg, hogy a széles tömegalapokkal rendelkező és lendületes művelődési munka, a maga sokrétűségében, hogyan já­rul hozzá a helyi gazdasági élet, a mezőgazdasági termelés ered­ményeinek fokozott növeléséhez, azoknak a nagy horderejű fela­datoknak a megvalósításához, a- amelyeket a párt XIII. kongresz­­s­zusának történelmi jelentőségű dokumentumai, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs útmutatásai munkafeladatként állítottak köz­ségeink elé is. Ennek szellemé­ben például a dentai tanácskozá­son a felszólalók hangsúlyozták, hogy a község mezőgazdasági ter­melésben elért jó eredménye még távolról sem jelenti a lehe­tőségek teljes kihasználását. A könyv, amely az általános mű­veltségen túl a szakmai tovább­képzés eszköze is, eléggé körül­ményesen jutott el a falu dolgo­zóihoz Megtalálható ugyan a községi könyvtárban, melynek állománya minden szempontból kielégíti az elvárásokat, de a könyvtáros a jövőben többet kell tegyen a könyv és az olvasó kö­zötti távolság lerövidítésében szá­mos jól átgondolt akció kezde­ményezésével. A sajátos teendők és a munka javításának szükségessége hatot­ta át az újvári tanácskozás lég­­s körét is. Itt elmondották, hogy a számos sikeres eszmei-politikai tartalmú szimpozion, előadás, a­­melyeket a község értelmiségi dolgozói hathatós közreműködé­sével rendeztek — olyan témák­ban, mint Az RKP a szocialista nemzet éltető központja; Nicolae Ceauşescu elvtárs meghatározó szerepe a párt bel- és külpoliti­kájának megvalósításában; Ro­mánia — Ceauşescu — Béke, stb. — a nagy fokú igényesség és ér­deklődés jegyében zajlottak le. A siker arra ösztönöz, állapítot­ták meg a részvevők, hogy a jö­vőben hasonló előadás-ciklusok­ba vonják be a mezőgazdasági dolgozók nagy többségét. A közművelődési és tudatfor­málási lehetőségek láthatárának örvendetes kitágulása és az ezi­­ránti fogékonyság szellemében­­rendezték meg a gyertyámosi ér­telmiségiek községi tanácskozását is. Különösen fontos, hogy a község összes falvaiban az esz­mei-politikai és agrotechnikai ok­tatás a helyi műszaki értelmiség — agronómusok, zootechni­kusok — bevonásával hatékonyan való­sult meg. Gyertyámoson, akár­csak a megye többi községeiben, a felszólalók értékelték a könyv­tárak munkáját a Falusi Könyv­hónap idején, kihasználva ezzel a téli hónapok olvasásra, tájé­kozódásra igen alkalmas idősza­kát. Mindennél többet mond, hogy megyénk legtávolabbi községei­ben is — Bírna, Ohaba Lungă — az értelmiségi tanácskozások a helyi szellemi élet megkülönböz­tetett eseményei voltak, amelye­ket a résztvevők olyan aktuális problémákkal kapcsoltak össze, mint a villamosenergia és az ü­­zemanyag megtakarítására irá­nyuló akciók folyamatosságának szükségessége. Több helyen, pél­dául Lenauheim, Nagykomlós, Orczy­fal­va, stb., a tanácskozások a tudományos-művelődési egye­tem tanfolyamainak tematikai, módszertani — az információ közvetítése — kérdéseit is megbe­szélés tárgyává tették Általában elmondható, hogy az értelmiségi tanácskozásokon el­fogadott és a javaslatok alapján kibővített intézkedési tervek, a­­melyek a konkrét feladatok so­rát rögzítették a jövőre nézve, mégegyszer bizonyították az ér­telmiségiek aktív szerepvállalását a községek szellemi életének gya­rapításában, összhangban a gaz­dasági fejlődéssel Nicolae Pír­vu, a Temes megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság módszertani irányítója Fokozott figyelemmel a közúti forgalomban Akárcsak szerte a világon, ha­zánkban is évről évre emelke­dik a gépkocsik száma. Ám e tény a pozitív vonatkozások mel­lett (fejlettebb szállítás és élet­­színvonal, stb.) komoly gondokat is okoz, mert emelkedik a köz­úti balesetek lehetősége is. A közúti balesetek megfékezésére minden országban komoly, fele­lősségteljes kampányt indítottak. Hazánkban is a legtekintélye­sebb szakemberek bevonásával kezdeményeztek kampányt, s az eredmények nem is késlekedtek. Könyvespolc 1080-tól napjainkig — bár a gép­kocsik szám­a növekedett — e­­gyetlen esztendőtől eltekintve, a közúti balesetek évről évre csök­kentek. Természetesen van még tennivaló e téren, a szakembe­rek erőteljes nevelő munkával igyekeznek is hatni. Ennek je­gyében született meg Victor Be­da, Gheorghe Ene és Marin Şte­fan szakemberek újabb kötetei) is. A kötetben mindenekelőtt a felvonultatott statisztikai adatok késztetik gondolkodásra az olva­sót. Ezekből sok minden kiderül az országunkban jegyzett közúti balesetekről, így például meg­tudjuk, hogy a legtöbb ilyen jel­legű tragikus esemény szomba­ton 17—18 óra között történik, a hónapok közül pedig az október a „legveszélyesebb" Hasonló­képpen arról is értesülünk, hogy a balesetek 47 százaléka város­ban, 26,7 százaléka az országu­takon és 26,3 százaléka vidéki, helységekben történik. Az össz­­balesetek közül 60 százalékban terheli felelősség a vezetőket, e­­­­zek valamivel több mint 65 szá­zalékát az amatőr gépkocsiveze­tők rovására jegyzik. A legtöbb közlekedési baleset a gyorshaj­tás, az ittas vezetés, illetve a műszaki hibákkal való közleke­dés folytán történt. A szerzők, az ország különböző részeiben, különböző időpontok­ban történt nagyobb méretű bal­eseteket is ismertetnek, levonva belőlük a megfelelő tanulságo­kat. A könnyed, olvasmányos stílus, illetve a kiváló szemlélte­tő rajzok és grafikák mindenki számára érthetővé teszik a köny­vet. Kovács Zoltán *­ Victor Beda, Gheorghe Ene, Marin Ștefan — A anticipa înseamnă a preveni — Edi­tura Militară, 1985., Bucureşti A tanulságok helyben kínálkoznak (Folytatás az első oldalról) segítségét igénybe veheti. Gyak­ran több idejébe telik a mozgó­sítás, mint maga a felkészülés és a tulajdonképpeni rendezvény, de „kifizetődő" az utánajárás. Mindig tudja, hogy kire számít­hat. A KISZ községi bizottság mindenük tagját konkrét szerve­zői, irányítói teendőkkel bízza meg. Munkájukról rendszeresen és idejében tájékoztatják a köz­ségi pártbizottság titkárát, a bi­zottság többi tagját. ELÉRJÉK, HOGY MINDEN EGYES KISZ­­TAG Állatokat tart, gyü­mölcsöt termeszt, a termékfölös­leget - ped­ig szerződéses úton ér­tékesíti. A KISZ-szervezet legu­tóbbi, idei tavaszi hazafias mun­­kaakciója során több mint 500 szil­ván facsemetét ültettek a fia­talok A KISZ­ Bálinc községi szer­vezete, a környék egyik legna­gyobb­étszámú ifjúsági alakula­ta 16­ tag szerepel a községi bizottság nyil­ván­tartásában Eb­ből a­6-en tanulók. A tagság há­rom faluási szervezetben tevé­ken­ Helyesebben tevé­keny,­kei ím a választott veze­tők mindannyian eleget tennének politikai, társadalmi, kulturális me­gbízatásuknak.) A megyei KISZ-bizottság tit­kársága ez alkalommal is megál­lapíthatta, hogy a községi ifjúsá­gi irányítószerv titkára, Zaharia Oprea, többszörös figyelmeztetés nyomán is csak ímmel-ámmal látja el vezetői teendőit. Komoly hiányosságok tapasztalhatók a belső KISZ-élet terén. A válasz­tott szerv és annak tagjai, illet­ve a két póttag, olykor a szer­vezeti szabályzat előírásait sem tartja be. Kihágásokat követtek el a soron lévő szervezeti beszá­moló és választási közgyűlések kapcsán A büró tagjai az ellen­őrzés napjáig nem oldottak meg szinte egyetlen konkrét felada­tot sem, bár legtöbben immár több mint egy éve vannak e tisztségben Bálincon A KÖZSÉ­GI kisz­elet jobbára csak A TANULÓK tevékenységé­re SZORÍTKOZIK, a fiatalok mintha csak formálisan lenné­nek saját szervezetük tagjai. Í­­me, egy példa. Március közepén a községben több mint 200 la­kost mozgósítottak helységszépí­­tési munkálatokra. Az akció, melyben fiatalok is részt vettek, eredményes volt. Kár, hogy a si­kerben a KISZ nem osztozkodha­tni. A fenti okok miatt. A pél­dánkban szereplő akció persze az ifjúsági szervezet lehetőségeit is jól szemlélteti. A községben, a­­mint arra az illetékes pártszerv vezetői is rámutattak az elem­zés során, minden feltétel adott, hogy a fiatalok forradalmi szer­vezete saját életét élje, hogy a választott vezetők mindenike tu­dása, tehetsége legjavát adva hozzájárulhasson a legfontosabb gazdasági, társadalmi, kulturális feladatok valóra váltásához. A KISZ megyei bizottságának titkársága utolsó figyelmeztetés­ben részesítette a KISZ Bálint községi bizottsága titkárába báró tagjait. Intézkedett, hogy a kol­lektív irányító szerv azonnal változtasson magatartásán, s megbízatásához méltón, valóban a fiatalok élére álljon. Ami an­nál is inkább lehetséges, mivel e választott tisztségviselők meg­­annyian feladataikhoz mérhető szakmai-politikai felkészültség­gel rendelkeznek, s a legtöbben fontos gazdasági, társadalmi meg­bízatásokat látnak el a község életében. Oprea Zaharia például a községi árufelvásárló, -forgal­mazó és -értékesítő szövetkezet elnöke. A megyei titkárság tagjainak részvételével, ott helyben mun­kaülést tartott a KISZ községi bizottsága. Elhatározták, hogy Áprilisban minden bizott­sági TAG EGY-EGY NAGY­SZABÁSÚ rendezvényt SZERVEZ, íme, e konkrét válla­lások. Zaharia Oprea — „Ren­dezzük a Bálinc és Bodófalva ha­tárán lévő sportpályát és környé­két, a pályát facsemetékkel ül­tetjük körül, újra felépítjük az öltözőt, amely most romokban hever. Március 31-én 20 fiút mozgósítunk már erre a munká­ra. Ugyanakkor 50 fiatal legelő­­takarítást végez a község terüle­tén. Pártunk közelgő 65. évfor­dulója tiszteletére nagyszabású ki mit tud versenyt szervezünk iskolások, mezőgépészek, és más szakképzettséggel rendelkező fia­talok részvételével. Kivesszük ré­szünket az újonnan épült bálin­­ci kultúrotthon ünnepélyes áta­dásának előkészületeiből, a KISZ- szervezet testületileg jelen lesz az avatáson". Liviuţă Olteanu ta­nárnő, a KISZ bálinci általános iskolai szervezetének irányítója: „ÜNNEPI MŰSORT SZERVE­ZÜNK AZ RKP MEGALAKU­LÁSÁNAK 65. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL. Hathatósan se­gítjük a KISZ községi szervezet akcióit“. Ion Sa­vili „A község labdarúgó csapata i­s promóciós bajnokságban szerepel, jelenleg a 2. helyen vagyunk, 13 mérkő­zésünk van még hátra. Igyek­szünk továbbra is megőrizni ki­érdemelt pozíciónkat. Április e­­lején sportvasárnapot, s ennek keretében, többek között, aszta­litenisz házibajnokságot szerve­zünk.“ Cornelia Miculai ,­Meg­­szervezzük a mezőgépészek szak­mai vetélkedőjét a betlenházi inga bodófalvi részlegén, ahol je­lentős számú KISZ-tag dolgozik." Ioan Moşi „Átadunk a begyűj­tőknek több mint három tonna ócskavasat." Lucreţia Neagui „Vásároson műkedvelő csoportot szervezünk.“ Aurelia Oneţi „Fă­­dimacon is követjük a vásárosi­­ak példáját" Bancsi Irem „A bodófalvi színjátszókkal előadjuk Sütő András: Fecskefarkú sze­möldök című vígjátékát." Oprea Magdolna és Maria Zima: „Fel­frissítjük a bodófalvi misz vi­zuális propaganda eszköztárát, újraszerkesztjük a faliújságot" Ezek tehát a bálinci KISZ-irá­­nyítók vállalásai, melyek a KISZ megyei­ bizottságának titkársága előtt hangzottak el. Hisszük, hogy a találkozó egy­magában is elegendő garancia arra, hogy e vállalások megvaló­sításáról április végén beszámol­hassunk. Bizonyos, hogy a me­gyei szerv kezdeményezése ösz­tönzőleg hat mind a helyi irányí­tók, mind pedig a KISZ-tagság öntudatára, tényszerű cselekvés­re serkenti őket, lehetővé teszi mindannyiuk számára a jó ta­pasztalatok átvételét," nem utol­só sorban pedig azt, hogy a sa­ját és mások eredményeiből, hiá­nyosságaiból tanulva, forradalmi önvizsgálatot végezzenek, s mun­kához lássanak, amint azt a párt, valamint a KISZ legidőszerűbb dokumentumai is elvárják tőlük. SZABAD SZÓ Csenei barátaink Lapunknak vannak barátai Csenén. Olvasók, akiknek az asztalára SZABAD SZÓ is ke­rül, szellemi táplálékként. Igaz, pillanatnyilag ez a ba­ráti kör nem túl népes, de annál kitartóbb. Mi pedig re­méljük, hogy példájukat má­sok is követik­ És így, lapunk előfizetőinek száma hamaro­san akár a jelenleginek a többszörösére is növekedhet a faluban. A postahivatalban Velco Rad­van és Buga Ilona lap­kézbesítők voltak segítségünk­re barátaink, hűséges olvasó­ink névsorát összeállítani. Ez gyorsan ment, hiszen évek óta a SZABAD SZÓ-val az alábbi családok portáján kopogtat­nak. Kovács Mátyás, Bihari János, Ferencz Mátyás, Fe­­rencz János, Nagy József, Mol­nár János, Fekete Imre, Ber­ta János, Mészáros Mária, Ba­li György, Szűcs József, Pál Dénes, Gothárd Sándor, Sásik Ferenc és Banciu Berta Köszönjük mindannyiuknak, hogy kitartanak mellettünk. Írjanak is nekünk. Mondják el véleményüket a lapról. Ha szívesen látnák körükben az újság szerkesztőit, úgy ré­szünkről annak semmi akadá­lya. És ha addig is előfizető­ket toboroznak a SZABAD SZO-nak, azt előre is köszön­jük. Ebbéli igyekezetükben talán segítségükre lehet, ha lapunk egy-egy számát roko­nok, isismerősök kezébe adják, hadd ismerkedjenek a „porté­kával.“ Mert aki nem olvassa la­punkat, az nincs honnan tud­ja, hogy miről mond le, ha nem előfizetője a SZABAD SZÓ-nak ízlelgetés közben, talán megjön az „étvágy“. Joó Imrel K­öri krónika A temesvári Franyó Zoltán irodalmi kör­ítésén Bárányi László Ildikó olvasta fel legú­jabb novelláját. Vitaindítót Man­­dics György tartott. Az értékelő elemzés és az ezt követő vita kiemelte Bárányi László Ildikó elbeszélő-mesélő készségét, kitű­nő dialógusait. A hiányosságok között említették meg az ábrázo­lásmód szokványosságát, hogy nem elég mély, és kimunkált az írás, törések vannak a részek között. A vitában részt vett M. Veress Zsuzsanna, Sándor István, Bárá­nyi Ferenc, Matekovits György, Gulyás Ferenc. A kör legközelebbi ülésén, áp­rilis 11-én Lelik Elemér olvas fel írásaiból. A vitaindítót ez­úttal Illés Mihály készíti el. Boér Jenő ☆ Újmosnicai kisdiákok- Erdei Irma tanítónő tanítványai is már a közelgő szünidőre gondolva ismétlik a második évharm­adban ta­nultakat

Next