Szabad Szó, 1987. január-március (44. évfolyam, 12997-13071. szám)

1987-01-03 / 12997. szám

2. oldal Helytállás, jókedv, bizakodás az esztendőfordulón Temesvár, 1986 december 31. Az Északi Pályaudvarról a fő­városba induló 12-es rapidvonat pontosan 23.58 órakor gördült ki a 2-es vágányról. Fényei még érzékelhetők voltak az állomás peronjáról, amikor mozdonyok sípszava jelezte: beköszöntött az új esztendő. Egy kézszorítás, pár szavas jókívánság az éppen egy­más közelében tartózkodó mun­katársak között, aztán ismét a kijelzőkre, a készülésekre az éppen soros feladatra figyel mindenki, mintha mi sem tör­tént volna. Megy minden a maga rendjén. Nyugodt műszak. Stoian Victor II. szolgálatos forgalmista fo­gadja és indítja a vonatokat. A technika felügyelői Sabin Adam és munkatársai. Az óév utolsó napjaiban gyár­tott termékekkel rakott tehervo­­natokat Vasile Siliom irányítá­sa mellett rendezik, készítik elő indításra. A személy- és gyors­vonatok kocsisorát ezen az éjsza­kán Gheorghe Teslevici tolatás­irányító feladata rendezni. És a „vezérlőpultnál“, Virgil Cismaru a temesvári vasutasok munkáját összehangoló szolgálat főmérnöke az ügyeletes Szilveszter éjszakáján így ün­nepeltek a Nagyállomáson szol­gálatot teljesítő vasutasok Az újév első kenyeréről na­gyobb alázattal beszélnek a pék­ségekben, mint annak millió és millió társáról, ami az esztendő Szolgálatban hátralevő napjaiban a sütödék kemencéiből asztalukra kerül. Hogy miért? Ştefania Talpă, a Timiş Ma­lom- és Sütőipari Vállalat párt­­bizottságának titkára úgy véli azért, mivel „elsőszülött“. Az 1-es sütödében Trai­an Mariţes­­cu műhelyfőnök, a temesvári pékmesterek még aktív korelnö­ke, Iosif Baita és Schäffer Mi­hail mesterek, vagy a 2-es sütö­déből Emilia Vlad műhelyfőnök és munkatársaik azokban az ó­­rákban, amíg mi ünnepeltünk, a­­zon fáradoztak, hogy asztalunk­ra kenyér kerüljön A megyei postaigazgatóságon megtudtuk, hogy az interurbán szolgálaton Radoszav Éva Mária vezetésével Domnica Caragena, Stela Tăbăcaru, Elena Săvules­­cu, Clara Stancioc, Rakuszki Er­zsébet, Dorina Cătană, a távirá­­szok közül Mara Bota és Rodica Titcu, az információs szolgálaton Fodor Mária és Beck Marilena lelkiismeretes munkájának volt köszönhető, hogy amikor az ün­nepi pillanatokban a telefont jó­kívánságaink továbbításáért vet­tük a kezünkbe, megannyi ott­honban kicsengett a készülék, elértük szeretteinket. A posta tranzit szolgálatán pedig Aurel Roşea és Dumitru Ioja váltásve­zetők és munkatársaik gondos­kodtak arról, hogy a címünkre érkezett csomagot, levelet mie­lőbb megkaphassuk. Gondoljunk egy percre most utólag azokra is, akik szolgálati helyükön vigyáztak arra, hogy évváltáskor zavartalan legyen az élet, minden a megszokott­ rend szerint történjen. Kívánunk nekik ezúton­ bol­dog új évet?­ joó Imre A jól végzett munka örömével Lugoson A Temes-part municípium la­kóinak minden okuk megvolt ar­ra, hogy elégedetten, jókedvvel búcsúztassák az 1086-os eszten­dőt Izmosodó gazdasági egysé­geik kiváló termelési eredmé­nyeket értek el, a művelődési életben pedig folytatódtak a nagy hagyományokra alapozott országos hírű rendezvényeik A turisztikai fiókhivatal által a Dacia étteremben és a Szak­­szervezetek Művelődési Házában megszervezett ünnepségen a vá­ros dolgozói, köztük tanügyi ká­derek szórakoztak. Gheorghe O­­neagă mechanikus és családja egyértelműen kitűnőnek ne­vezte a szervezést és a Jenei Já­nos főszakács vezetésével elké­szített vacsorát. A pedagógusok a­­ tanév első harmadának ered­ményes befejezésére és a továb­bi­­felelősségteljes munkájukra is gondolva emelték poharaikat. A romantikusabb környezetet kedvelők idén is a várostól ki­lenc kilométerre lévő Ana Lu­­gojana turisztikai komplexum­ban töltötték a szilvesztert. Gás­pár Mónika, Jacobescu Hajnal és Bárdos Éva pompásnak nevezték a baromfihúsból készített kol­bászt, a sülteket, valamint il hal- és gombakészítményeket is elismeréssel nyilatkoztak id. Mo­l­nár Pál, illetve ifj. Molnár Fe­renc, az egység irányítóinak hozzáértő szervezéséről. Martyán Imre, a Semenic ét­terem felelőse „csapatával“ csak­nem 600 vendéget fogadott szil­veszter éjszakáján. Az Emelő-és Szállítógép Vállalat kantinétter­­mében 300-an — közöttük Cons­tantin Corici, a vállalat igazgató­ja, Diószegi János családjával, Antal Bálint, a szakszervezeti bi­zottság elnöke, a rendezvény e­­gyik szervezője. Asztalos Béla családjával és sokan mások — szórakoztak ezen a éjszakán. Hasonlóan kiváló hangulatban búcsúztatták az óévet, illetve kö­szöntötték az új esztendőt a Textila Vállalat és más gazda­sági egységek dolgozói, akik sa­ját munkájukra alapozott újabb sikerek reményében tekintettek az 1987-es esztendőre. Mária Negru ic, valamint a Bánlaki úti sö­röző. A Furnírgyár, az IJPIPS, a Drum Nou szövetkezet és más egységek élenjáró dolgozói fehér asztal mellett hallgatták a Meg­­éneklünk, Románia fesztiválon sikeresen szerepelt könnyű- és népzenei együttesek műsorát, nézték a helyi hagyományokat ápoló népi tánccsoport produk­cióját. (Mandics) Gáldijá­n sokan baráti környezetben, mnn­­katársaik társaságában köszön­tötték 1987-et , mintegy erőt gyűjtve a megnövekedett fela­datok teljesítéséhez. Az Electro­­timis Vállalat helyi­­­észlegének dolgozói közül Juhász István és Erzsébet, Viorel és Florica Lupa, Markov Ernő és Erzsébet, Doru és Kornélia Lupenţa, Nicolae és Erzsébet Moise, valamint Kom­­lósi György koccintott közös asz­talnál arra, hogy munkájukkal tovább öregbítsék a vállalat hírnevét. Községi szinten négy helyszín adott alkalmat a kö­zös óévbúcsúztatásra. A vendég­lőben, a kórházban és az önkén­tes tűzoltóegyesület székhelyén került sor ilyen rendezvényre. Az iskolában a XII. osztályos diákok szervezésében első alka­lommal köszöntötték együtt a tanulók az új évet. Mészáros Zi­ta (XII. o.), Komlósi Julianna (X. o.) és Györödi Róbert (XI o.) számára például ez az alka­lom az első bált is jelentette . (Komlósi Erzsébet tudósítása) Buziáson több százan jöttek össze a Für­­dővállalat, a valamint a Siagiu, a Timiş és Parc szállók étter­meiben, hogy zeneszó mellett, a helyi együttesek számaiban gyö­nyörködve köszöntsék az új é­­vet. Itt voltak az Electromotor Vállalat helyi részlegének él­munkásai is, akik jóval az év vége előtt teljesítették exportfel­adataikat, s itt voltak a mező­gazdasági egységek dolgozói is. A szolgálatban lévőket munkahe­lyükön köszöntötték a városi pártbizottság és a néptanács kép­viselői. Deflán is több mint hétszáz személyt látott vendégül a kantinétterem, a Turist, Parc és Intim vendég­ Vidáman búcsúztatták az óesztendőt, köszöntötték az új évet a temesvári személyi Gépkocsigyártók (Robicsek Imre felvétele) D­umbravan batyubállal, az idősebb nemze­dék hagyományos mulatságával búcsúztatták az óévet a hely­beli dolgozók. Gurmai István zenekara szórakoztatta az egy­begyűlteket. A Pénzes, Csató, Kádár, Kovács, Ihász és Boros család koccintott (többek között) a békés, boldog új esztendőre. Másnap, az 1987-es esztendő el­ső estéjén a fiatalság gyűlt egy­be a művelődési otthonban ahol Szabó Ferenc zenekara­­ elal­tatta őket. A mintegy négyszáz résztvevő közül több mint ötve­­nen Lugosról voltak, de „képvi­seltették“ magukat a bodófaivi, facsédi és óipari­i fiatalok is. A tombola mindkét alkalommal el­maradt, de­ minden jelenlevő „nyertesnek" érezhette magát — a közösségi óévbúcsúztatás fel­emelő hangulata okán. (Szabó Rozália tudósítása). SZABAD SZÓ Szép a diákszilveszter A Szilveszter általában szép Megálló az idővonat általunk, emberek által belátható pályá­ján, plusz-mínusz végtelen kö­zött, a születés és a tettek, a tet­tek és az átváltozások között, állomás a jövő felé. Örömünnep, hagyományba épülő, örökséggya­­rapító. A fiatalok szilvesztere mégis más, a diákok összejöveteleinek még ezen belül is megvannak a maguk sajátosságai. Történt például a temesvári Egyetemi Központban is, hogy a tavalyi esztendő utolsó napján ismét összegyűltek a városban vaká­ciózó főiskolások a Traian Vuia Politechnikai Intézet 1-es számú étkezdéjében. A KDESZ helyi Tanácsa volt ez alkalommal ,s a kezdeményező, a szilveszteri mulatság szervezési teendőit is a tanácstagok látták el, az ét­kezde­­gondnokság személyzeté­nek közreműködésével, termé­szetesen. A nagyteremben több mint négyszáz személynek terí­tettek. Feldíszítették a télifát, színes papírformákkal lampio­nokkal tarkították a falakat, muzsikát, hangosítókat biztosítot­­tak a bejárati előcsarnokban. Műsorról maguk a diákok gon­doskodtak, főleg azok, akik­­ színpadon is láthattunk már főiskolások alkotói és művésze­­fesztiváljának múlt évi novem­beri-decemberi eseményein. Is­mét csodálattal, elismeréssel tap­solhattunk nekik, mert a téli va­kációban, az első szemeszter vizsgáira készülve is volt te­hetségük, erejük, energiájuk, ar­ra hogy az évbúcsúztatónak, s az ehhez fűződő nép- és diákszoká­soknak, megfelelő műsorszámo­­kat készítsenek elő. És úgy­szintén dicséretükre említem, hogy szavaik, dalaik igen talá­­lóak voltak. Méltányolták nagy­számú, kivételesen jól tanuló kollégájuk igyekezetét, az alko­tó­köri munkát, mondanivaló­juk volt a diák-tanár viszonyról, a főiskolai nevelő és kulturális­művészeti munka hatékonyságá­ról, a gyakorlati tevékenységről, a hazafias munkáról, az egyete­mi élet megannyi szépségéről, fonákságáról. S mindez humor­ral fűszerezve „tálalták“, vi­dámságot, jókedvet csiholón ... Szép volt Temesváron a diák­szilveszter. Mozgalmas, hangula­tos, s a maga nemében megis­mételhetetlen. (v.) Gyönyörűen feldíszített terembe­n szilvesztereztek a fiatalok (Gyurcsik Miklós felvétele) A hagyományokhoz híven A temesvári Victoria Vállalat munkaközössége a hagyományok­hoz híven az idei szilvesztert is együtt töltötte. E nagy múltú ipari egységben a dolgozók nem csak a termelési feladatok meg­valósítása során tartanak össze hanem akkor is, amikor szóra­kozásról, kikapcsolódásról van szó. Szilveszterkor azzal a jó ér­zéssel ültek a­­ szépen meg­terített asztalokhoz — több mint­ 300- an — hogy maradéktalanul ele­get tettek feladataiknak, s ők is hozzájárultak azokhoz a nagy eredményekhez, amelyekről pár­tunk főtitkára, köztársaságunk elnöke, Nicolae Ceauşescu elv­­társ szilveszteri, egész nemze­tünkhöz intézett Üzenetében szó­lott. Az egység étkezdéjében szilveszterezni összejött dolgozók ugyaneikor bizakodással köszön­tötték az 1­987-es esztendőt, a­­mely hazánk fejlődésében egy magasabb, dinamikusabb szakasz kibontakozásának időszaka lesz. Maria Colosoara, a szakszerveze­ti bizottság elnöke, valamint Zipp János, az étterem felelőse, a Victoria Vállalat hagyományai­hoz híven „szerepeltek“, hiszen a gazdagon megtérített asztalok, meglepetésekben bővelkedő, h mórral is fűszerezett művész p­rogram az ő tudásukat, tapasz illatukat is dicséri, s dicséri részvevőket, akik ott drukkoltál, a tombolamalac sorsa felett ne­vetve, pajkosan, úgy, ahogyan azt a szilveszteri éjszaka hagyo­mányai elvárják. Vidám, felszabadult hangul uralta tehát a szilvesztert a Vi­toria Vállalatban, amely úja téglát adott a közösségi élet é­pületéhez, hogy majd az­­új e­sendő dolgos hétköznapjaiba összefogva, közös erővel válts valóra azokat a szép és jelen 1ő feladatokat, amelyeket az szárépítés új szakasza mért nemzetünk, ezen belül a Victor Vállalat munkaközösségének.

Next