Szabad Szó, 1987. április-június (44. évfolyam, 13072-13148. szám)
1987-04-01 / 13072. szám
2. oldal -------------------------------------------- A mezőgazdaság szövetkezetesítésétől az új agrárforradalomig (Folytatás az első oldalról) növekedett, a társadalmi termék gyarapodása 27-szeres, a nemzeti jövedelemé 32-szeres volt.“ Tény viszont, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítása csak a fejlődés lehetőségét nyitotta meg, az előrelépés, a sokoldalú kibontakozás ütemének fokozásához olyan dinamikus, újító szellemű gazdaságpolitikára volt szükség, amely a párt IX. kongresszusát követő időszakban vált általánossá, miután pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs egyértelműen megfogalmazta, hogy a mezőgazdaság a nemzetgazdaság alapvető ágazata, s mint ilyen, hatékony anyagi, erkölcsi és politikai támogatást igényel. „Az egész mezőgazdasági tevékenységben szüntelenül abból a tényből kell kiindulnunk, hogy a növényi és állati eredetű termelés erőteljes növelése objektív szükségszerűség a párt programjának sikeres megvalósításában, hogy a mezőgazdaság az iparral együtt, társadalmunk fejlesztésének alapvető ága.“ — hangzott a főtitkári értékelés, aminek megfelelően alakult pártunk gazdaságpolitikai állásfoglalása, viszonyulása az ágazat jövőjéhez. Ezzel összhangban Nicolae Ceauşescu elvtárs személyes kezdeményezésére, pártunk meghirdette az új agrárforradalmat, amely mezőgazdaságunk harmadik nagy forradalma a felszabadulást követő időszakban. Míg az első kettőnek inkább társadalmi és gazdasági jellege volt, ez utóbbi a tudomány alkalmazását, az új termelés, a magasabb fokú gazdálkodás megvalósítását helyezi előtérbe, összhangban a szocialista tulajdonnal a mezőgazdaságban. E forradalom gyümölcsei egyre inkább beérnek, s olyan eredményekben jutnak kifejezésre, amelyek az egész ágazat hatékonyságának dinamikus növekedését jelzik. Az elmúlt évben például már több mint 28 millió tonna gabonatermést eredményezett, s oda vezetett, hogy egy egész megye — Olt megye — több mint 6000 kilós búza- és 7000 kilós árpatermést, valamint 21 600 kilós csöveskukorica-termést érjen el minden hektár területen, s ezzel elnyerje az Új Agrárforradalom Hőse magas kitüntetést. Természetesen, mi, Temes megyeiek is igyekszünk felzárkózni az új minőség elvárásaihoz, gyarapítani azon gazdaságok számát, amelyek már 1987-ben teljesítik az évtized végére előirányzott, az új agrárforradalom elvárásaival összhangban lévő növényi és állati hozamszinteket. E célkitűzés szem előtt tartásával készülnek gazdaságaink a tavaszi kampány nyitányára, szorgalmazzák az állattenyésztési telepek korszerűsítését, az állati hozamok gyarapítását, gondozzák, ápolják a szaporítóházakban, melegágyakban fejlődő palántákat. Minden mezőgazdasági dolgozó azzal a szilárd elhatározással gondol az idei feladatok megvalósítására és túlszárnyalására, hogy az eddigi sikereket további rekordhozamokkal gazdagítsa. A magyar irodalmi olimpiász győztesei A magyar irodalmi olimpiász megyei szakaszán a VI.—VIII. osztályosok az alábbi eredményeket érték el: VI. osztály: I.: Vaskor Ilona (Temesvár, 15-ös ált. isk.), II.: Péntek Ágnes (T, 26-os), III.: Pálkovács Andrea (T, 26-os), dicséret: Gresszer Laura (Zsombolya, 1-es), Kádár Krisztina, Biczok Tibor, Csehák Tünde, Tószegi Enikő, Draskovits Enikő (T, 1-es), Kovács Imola, Somogyi Attila, Kali Edit, Kőszegi Melinda, Tóth Béla, Hajós Andrea (2-es Líceum), Király Ernő, Gulácsi Levente, Csatlós Margit (T, 26-os), Jánosi Endre (T, 15-ös), Kovács Hortenzia (Lugos, 5-ös); VII. osztály: I.: Borsós Alpár, II.: Erdély Rita, III.: Deák Ferenc (2-es Líceum), dicséret: Szabadai Edit, Kérges Enikő, Oláh Mihály, Leczki József, Horváth Melinda, Szász Klaudia, Kohonitz Ferenc, Vad Ildikó, Mezei Ildikó, Máté Júlia, Gurzán Enikő, Miklós Csilla, Szabolcs Tibor, Gyurics Tünde (2-es Líceum), Briceag Zsolt, Pintér Réka (Zsombolya, 1-es), Kiss Katalin, Veres Iván (T, 26- os); VIII. osztály: I.: Bartyik Zitta (2-es Líceum), II.: Balogh Melinda (T, 15-ös), III.: Gergely László (2-es Líceum), dicséret: Tarka Zoltán, Salló Tímea, Turbói Hedvig, Tolnay István, Páll Eliza, Kocsár Julianna, Irsai Amália (2-es Líceum), Földi Izabella, Szép Lenke (Zsombolya, 1-es), Kovács Miklós, Papp István (T, 1-es), Vidics Erzsébet, Vastag Erika (Dumbrăviţa), Kacsó István, Bakos Veronika (T, 26-os), Giulvázan Krisztina, Tóth Rozália, Mondovits Mónika (C- telek). SS2 32El Most az ideje Szabadföldön vethetünk sárgarépát, petrezselymet, feketegyökeret, vöröshagymát, pasztinákot, kaprot, mákot, hónaposretket, spenótot, sóskát, borsót. Megkezdhetjük a fejessaláta, a káposztafélék palántázását is. • A fólia alatt szedhetjük a salátát és a hónapos retket. • A nappali erősebb felmelegedés miatt fokozott mértékben szellőztessünk. A karalábé, a saláta, a retek fölött éjszakára sem szükséges a szellőzőket becsukni • Annak ellenére, hogy tavasszal bőségesen van nedvesség a talajban, a helyrevetett magvakat, de a kiültetett palántákat is öntözzük meg. • A szilva- és kajszifák hajlamosak vad sarjakat hozni, amelyek legyöngítik a fát Ezeket el kell távolítanunk mielőtt megerősödnének. A sarjakat tőbőlhúzzuk ki. • SZERKESZTI: 1. madarász Sarolta. • A szamócaágyásokat sekélyen kapáljuk meg és terítsünk a sorok közé érett trágyát vagy komposztot. • Fejezzük be mindenütt a szőlő támrendszerének a jivitását, a huzalok pótlását. A munka során vigyázzunk, hogy a tőkéket ne sértsük meg. Az újonnan ültetett szőlőt feltétlenül érdemes alaposan megöntözni. Egy alkalommal legalább 20—30 liternyi vizet adjunk egy-egy tőkének. Az oltvány felső részét földhalommal takarjuk, hogy a kései tavaszi fagyok a rügyeket ne károsítsák. • A pincében ügyeljünk a tisztaságra. Kisebb alkoholtartalmú bort ne tartsunk darabban, mert megromlik, töltsük át üvegballonba vagy demizsonokba. Ajánlatos elvégezni a második fejtést, nem jó sokáig az üledéken hagyni a bort • Permetezzük a csonthéjas gyümölcsfáinkat réztartalmú készítményekkel. Mészkénleves permetezésre a szilvának lehet szüksége, de itt is csak abban az esetben ha az előző évben nagymértékű levélfoltosodást észleltünk. A sövények nyírása A lombhullató sövények első metszésének most van az ideje. Ugyancsak áprilisban, még a kihajtás előtt nyírjuk meg az örökzöld sövényeket is. A lombhullatókat legalább még egy alkalommal (május végén vagy július végén) metsszük meg, az örökzöldeket azonban elegendő egyszer, most. A nem nyírott virágos sövényt ugyanúgy kezeljük mint az egyedülálló cserjéket, vagyis időnként megtisztítjuk az elszáradt, elöregedett, kiálló részektől, ritkítjuk, a túl erős vesszőket felére vágjuk. Az újonnan telepített lombhullató sövény bokrait bátran vágjuk egészen rövidre, a talaj fölött 5—10 centiméteresre. Ezzel elősegítjük a dús elágazódást és az erőteljes növekedést. Az első éves sövényt ne engedjük 20—40 centiméternél magasabbra nőni, ha szükséges, akár többször is nyírjuk meg. Évente ugyanennyivel engedjük feljebb, így egy másfél méter magas sövényt 4—6 év alatt nevelhetünk fel. A sövények szélességét is meg kell határoznunk egy két év alatt. A kerten belül általában 30—50 cm, a kerítés helyett ültetett sövénynek 40—80 cm az ideális szélessége. A kész sövény tél végi nyírásakor hagyjunk meg a tavalyi vesszőből 1—2 rügyet, tehát néhány milliméterrel metsszük az előző nyírás fölött. A fenyőfélékből telepített sövényt ne nyírjuk mindaddig, amíg a kívánt terjedelmet el nem éri. Tehát ha 50 cm széles sövényt nevelünk fújából, akkor kezdjük az alját metszeni, amikor szélessége meghaladja az 50 cm-t. A csúcsát ugyancsak akkor vágjuk le, amikor túllépte a szükséges magasságot. A sövények oldalfala lehet ferde, a fenyők kúpos alakja is ezt kívánja és így nem is kopaszodnak fel. A nyírást feltétlenül az előző metszés felett végezzük 1—2 centiméterrel, az idősebb részekhez ne nyúljunk, mert a fenyők a lombot vesztett többéves fás részekből nem újulnak meg. A muskátli átültetése A héten megkezdhetjük a pincében teleltetett muskátli tövek átültetését. A becserepezett vagy ládákba ültetett növényeket azonban, csak a májusi fagyok után vigyük szabadba, mert fagyérzékenyek. A cserepes muskátli földjét cseréljük ki; vályogos, kissé agyagos kerti föld, érett marhatrágya és tőzeg egyenlő arányú keveréke felel meg számukra. Átültetés előtt a cserepeket alaposan mossuk ki és tegyünk alá 1—2 centiméter vastagságban kavics réteget. A dúsabb elágazás érdekében vágjuk vissza a töveket a gyökérnyaki résztől 3—4 centiméterre. Az átültetett töveket öntözzük rendszeresen. A futómuskátlit hasonlóképpen metszük meg és ültetjük át. A levágott részeket szaporíthatjuk. Biztosabb eredményt kapunk, ha akkor vágjuk vissza, amikor már a levelek kihajtottak. Meleg és sötét helyen nyurga, vézna hajtásokat kapunk. Tehát ajánlatos világos és hűvös helyen tartani. Ion Creangă élő hagyatéka Tisztelő csodálattal írjuk le, hogy 150 évvel ezelőtt, 1837 tavaszán, márciusban született Ion Creangă. Rögtön hozzá kell tennünk azt is, hogy köszönettel és hálával tartozunk neki mindazért, amit ránk hagyott, az életműért, mely a román irodalom és az egyetemes kultúra kincsestárát gazdagította páratlan értékű művekkel. Minden nép kultúrájában vannak olyan nagy egyéniségek, akik a nemzet sajátos szellemiségét, népeinek lényegi meghatározó vonásait helyezik alkotásuk homlokterébe. Ion Creangă, a nagy mesélő egy ilyen egyéniség volt, művei éppen ezért örökéletűek és mindig frissen hatók. Elegendő ha csak néhányat említünk meg népszerű és kedvelt könyvei közül, mint az Amintiri din copilărie (Gyermekkorom emlékei), Harap Alb (Fehér szerecsen), Capra cu trei iezi (A kecske és a három gida), melyek a többi, sok-sok szellemességgel, bölcsességgel teli elbeszélés és mese mellett értékes és gazdag életművéhez tartoznak. Az író életművének szakavatott kutatói állítják, hogy Ion Creangă írásaiban maga a nép válik alkotó művésszé, és ez a megállapítás nemcsak nagyon szép, de végtelenül igaz is. Az életrajzírók igazságos emberként nyilatkoznak róla, aki élénk elmével és bátor kiállással szállt síkra az igazságtalanságok ellen. A parasztság soraiból emelkedett kora szellemi életének élvonalába, került Iaşi szellemi életének irányítóinak sorába. Gyakran látogatta a Titu Maiorescu vezette Junimea kört, egészséges, friss népi szellemet vitt az itt kibontakozó szellemi eszmecserékbe. Ragyogó példaként marad az irodalomban Ion Creangă és nagy kortársa, Mihai Eminescu barátsága. Tartós, őszinte érzelmek fűzik őket össze, de közös társadalmi állásfoglalásuk is. A szépség, az igazságosság, az emberség szószólói mindketten. Egy időben Creangă szerény háza — mely ma sok-sok ezer hazai és külföldi turista által felkeresettemlékház — nyújtott menedéket a költőfejedelemnek. Creangă művei nemcsak a dolgozók széles körében váltak ismertté, hanem az irodalomkritika értékelését is elnyerték. Életművének számtalan értelmezője, kutatója akadt és akad ma is. Köztük külföldi irodalomkritikusok is, mint a francia Jean Brutieré. Kritikusainak zöme a népi jelleget, a fantasztikus megelevenítő készséget, a páratlan stílust emeli ki, mely sajátos dimenziót kölcsönöz elbeszéléseinek és meséinek és egy varázslatos és halhatatlan életművet adott a román és egyetemes kultúrának. Mircea Şerbănescu Két könyv - Bánság múltszázadi szellemi életéről és annak az európai szellemi áramlatokhoz, uralkodó eszmékhez való kapcsolódásáról két szerző is értekezik: Nicolae Bocşan és Victor Neumann történészek. Nicolae Bocşan: Contribuţii la istoria iluminismului românesc című tanulmánykötetében, mely a temesvári Facla kiadó gondozásában látott napvilágot 1986- ban, a XVIII. és XIX. század szellemi életének képviselőiről, azok tevékenységéről nyújt átfogó képet. Elemzéseiben fontos helyet foglal el a művelődési keretek földrajzi, társadalmi, emberi és etnikai kölcsönhatása, melyek gazdag forrásanyagok felhasználásával a kutató számára lehetővé teszik a bánsági román szellemi élet profiljának megrajzolását. Alátámasztják mindezt a művelődés statisztikus felvételei, a kérdésekre adott magyarázatok szakszerűsége, az elemzés nagyobb összefüggésekre kitekintő volta, és nem utolsó sorban könnyű, elbeszélő stílusa, ami bárki számára hozzáférhetővé teszi ezt a több mint 400 oldalas kötetet. A kötet lapjain felvillanó alkotó értelmiségi sorsok és munkásságok elemzése, a helyi érdeklődésen túl méltán számíthat szélesebb szakmai figyelemre is, annál is inkább, mert a szerző korábbi kutatásainak most a legjavát nyújtja. (Ioan Haţegan) Victor Neumann: Convergenţe spirituale című tanulmánykötete a fővárosi Eminescu Könyvkiadó gondozásában jelent meg, 1986- ban, a fiatal temesvári történésznek rövid két év alatt ez már a második kötete a témában, a két szerző mely a délkelet-európai felvilágosodás — a hazai kutatás által kevésbé kitaposott — ösvényeire vezeti el az olvasót. Az elméleti igényű bevezetőt követően, a szerző egy rövid tanulmányban, a német, francia felvilágosodás közép-kelet-európai hatósugarát körvonalazza, arkorszak kiemelkedő személyiségeinek és műveiknek kisugárzását, azokat a szellemi indításokat, melyek pozitíven hatottak tájaink kulturális megújhodására. Victor Neumann a szellemi érintkezések határmezsgyéin túl, azok konkrét nemzetgazdasági vonatkozásaiba, elgondolásaiba is betekintést nyújt, amikor az olvasó elé tárja az európai progresszió erővonalai mentén felzárkózó magyar reformnemzedék és a román haladó személyiségek közötti kapcsolatokat. E tekintetben kiemelkedik Széchényi István a dunai hajózás érdekében tett fáradozásai során létrejött kapcsolatait. Alexandru Chica és Gheorghe Bibescu között, amelynek tengelyében, mint arról Széchényi Naplója is vall, egy szélesebb alapokra helyezett román—magyar—szerb együttműködés létrehozásának szándéka állott. A gazdasági-társadalmi művelődési élet fellendítésének szolgálatában álló személyiségek, mint Dinicu Golescu, Kemény Zsigmond, Gheorghe Baritiu, Wesselényi Miklós, Vasile Maniu, Kőváry László, Stefan Stratimirovics, valamint az általuk hirdetett gondolatoknak a bánáti sajtóban való korabeli reflexiói teszik Victor Neumann könyvét értékes és eredeti munkává. (pászka) SZABAD SZÓ Sok száz fiatal lépett színpadra a Megéneklünk, Románia megyei szakasza keretében. Képünkön a lenauheimi műkedvelők Együtt növekszünk szabad hazánkkal című irodalmi összeállításukat mutatták be a temesvári Ifjúsági Ház színpadán (Gyurcsik Miklós felvétele)