Szabad Szó, 1989. április-június (46. évfolyam, 13694-13770. szám)

1989-04-01 / 13694. szám

2 oldal Cselekvő természetvédelem * M Ammanban megünnepelték az országos erdősítés nap­ját. Az erdőültetés kivételes fontosságú gazdasági és ökoló­giai akció egy olyan országban, ahol a szántóföldek és az erdők a területnek körülbelül csak 16 százalékát teszik ki. Az idénre az országos erdősítési program mintegy ötmillió facsemete elültetését irányozza elő. A kolumbiai kormány bejelentette, hogy az idén erdő­sítési programot indít be, amely körülbelül 7 500 000 dollá­ros beruházást igényel illetékes kolumbiai intézet szerint, az erdőirtás az utóbbi időben mintegy 500 000 hektárt érin­tett évente. A következő 30 évben Kínában gyorsan növő fákat fognak elültetni, mintegy 20 millió hektáron. Nyolc erdésze­ti központot alakítanak ki északkeleten, az ország középső és déli részén. A wuzhongi kísérleti parcellákon a fák éven­te 8 métert nőttek és 10 centivel vastagodtak. A tanzániai kormány felhívá­sára tavaly az országban 150 ezer hektár sivatagos területet új­raér­dősítettek. Az erdők jelen­leg 30 millió hektárt tesznek ki a faanyagfogyasztás 45 mil­lió köbméter, míg az erdőik csak 20 millió köbmétert szol­gáltatnak. Az országos erdősíté­si kampány célja az, hogy meg­előzzék újabb területek elsiva­­tagosodását. A Német Demokratikus Köz­társaság délnyugati részén, Tam­bach-Diethart szomszédságában épül a legmagasabb gát, amely 74 méteres lesz. Gyűjtőtava 21 millió köbméter vizet tárol majd, s egyebek között lehetővé teszi a gyorsan fejlődő vidék ivóvíz­ellátásának napi 90 000 köbmé­terrel való növelését. A munká­latokkal egyidejűleg korszerűsí­tik a közelben lévő múlt szá­zadbeli gátat is. Az utóbbi évek nagy erőfe­szítései folytán India selyemter­melése tavaly elérte a 9000 ton­nát, ami vezető helyet biztosít az országnak e téren. A beru­házások további fokozásával az 1990—1995-ös tervidőszakban é­­vi 16 000 tonnás termelést kí­vánnak megvalósítani. Sznlitben használatba adták az első napelemgyártó üzemet, amely évente 330 000 elemet fog előállítani. Ezek a napenergiát közvetlenül alakítják át villa­mos energiává. A szpliti üzem termékei, amelyeket különböző villamos és elektronikus gépek­be szerelnek be, árammal lát­ják el a magas feszültségű ve­zetékektől nagy távolságra lévő fogyasztókat. A Kínai Népköztársaságban jelenleg speciális programokat dolgoznak ki az ország hét leg­nagyobb folyóvizének komplex hasznosítására. E folyóvizek me­dencéje kivételesen fontos gaz­dasági szempontból, mert itt él a lakosságnak mintegy 80 szá­zaléka. A programok öntöző­­rendszerek építésére és talaj­­javítási munkálatokra, hidroe­­nergetikai és hajózási rendsze­rek építésére, a haltenyésztési kapacitás növelésére, valamint a sajátos vízi környezetvédelem­re vonatkoznak. Costa Ricában adatbankot lé­tesítettek a mezőgazdasági és vízkészletek védelmezésére. A Földművelésügyi és Állatgazdál­kodási Minisztérium égisze alatt működő szerv a talaj termőké­pességéről, a műtrágyák alkal­mazásáról, a növénytermesztés­ről és a környezetvédelemről fog adatokat tárolni. SZÉLRÓZSA, m Sfrszpatazs Energia-éhes világ Indonéziában egyre inkább törekszenek az alternatív ener­giaforrások, köztük a biomasz­­sza kihasználására. Jáván, Kali­­mantánban és Sulawesiben 15 és 35 kilowatt közötti erősségű kí­sérleti berendezéseket létesítet­tek, s azok már be is bizonyí­tották hasznosságukat. A nagy vízerőművek mellett, a Kínai NK-ban sok kis energe­tikai egységet építenek a folyó­vizek erejének felhasználására. Amint az Új Kína jelenti, 1988- ban 645 kis vízerőmű épült az országban, összesen 708 000 kilo­watt teljesítőképességgel. Ezek eddig 30,3 milliárd kilowattóra villamos energiát termeltek. India tavalyi olajtermelése 29,14 millió tonna volt, 1,4 mil­lió tonnával haladva meg az egy évvel korábbi szintet, földgáz­­termelése pedig 6,6 milliárd köbmétert tett ki, vagyis 18 szá­zalékkal nagyobb volt, mint 1987-ben Amint az indiai sajtó írja, az elmúlt esztendőben 12 új olaj- és földgázlelőhelyet fe­deztek fel. Hány nyelvet beszélnek a Földön? E kérdésre nemrég még csak nagyon hozzávetőleges választ tudtunk volna adni, az utóbbi évek nyelvészeti kutatásai alap­ján azonban ma már nagyfokú valószínűséggel pontos számot jelölhetünk meg: az emberiség korunkban 5651 nyelvet beszél. Ám ezeknek csekély hányadát, mindössze 500-at tanulmányoz­tak tudományosan. Ezzel a tény­nyel magyarázható az is, hogy sok esetben még nehéz lenne el­határolni, önálló nyelvről, a­­vagy csak nyelvjárásról van szó? Mintegy 1400 nyelv eltűnőfél­ben van, mert egyre keveseb­ben beszélik. Ilyen például az ausztráliai fán lakó bennszülöt­tek nyelve, vagy több észak-a­merikai indián törzsé. A Földünkön beszélt nyelvek­nek mintegy kétharmada nem rendelkezik írásbeliséggel. Léghajók az atomkorban? Francia repülési szakemberek egy csoportja azt állítja, hogy a léghajózásnak nem csak múlt­ja van, de jövője is lehetne még. Ez a kijelentés azonban önkéntelenül is ahhoz a képhez társul, amelyet az Atlanti-ó­ceánt többszázszor átrepülő, s a földgolyót körülrepülő, 245 méter hosszú Gráf zeppelin fel­robbanása és elhamvadása nyúj­tott 1937 május 6-án, amikor is 120 ember lelte halálát a lán­gok között. E katasztrófát köve­­tőleg a levegőnél nehezebb repü­lő szerkezetek végleg kiszorítot­ták könnyebbik társukat, a lég­hajót, emléke azonban soha el nem halt, s ha nem is nagy a­­rányokban, de tovább folytak a vele kapcsolatos kísérletezé­sek. Közben pedig az a véle­mény alakult ki, hogy léghajó és léghajó között nagy különb­ségek lehetnek. Mai műszaki feltételeink mellett sebességük a 30—180 km között mozoghat­na, teherbírásuk pedig 1 tonná­tól akár 50 tonnáig is terjed­hetne, a repülés magassága az 1500 m és 20 000 m közt válta­kozna, míg autonómiájuk akár több év is­­ lehetne. Ez és sok más műszaki adat, többek kö­zött az, hogy energiafogyasztá­suk csak 20 százaléka a repülő­gépének, mind arról vall, hogy a léghajó távolról sem merítet­te még ki összes lehetőségeit. Kiváltképpen ha figyelembe vesszük, hogy építési költségei is alig 10 százalékát teszik ki a repülőgépgyártásnak. Életre kel-e újra a léghajózás? A választ a jövő adja meg, még­pedig most is mint mindig, a megvalósítható gyakorlati elő­nyök függvényében. H­UMOR — Nagyapám a mások hi­báin gazdagodott meg — me­séli barátnőinek a boldog ö­­rökös. — Hát azt meg hogyan? — Radirgumit gyártott. . . A vőlegényével elégedetlen menyasszony esküvő előtt visz­­szaadja a jegygyűrűt, azzal, hogy ő nem megy hozzá egy olyan fukar alakhoz. — Jó, jó, de hol a gyűrű doboza? — kérdi aggodalma­san a férfi. ☆ — Boldog lehetsz, hogy i­­lyen asszonyt kaptál — így a feleség. — Én nem álldogálok naphosszat a kapuban, a szomszédokkal trécselni. — Bár azt tennéd! — só­hajt a férj. — Akkor nem fizetnék akkora telefonszám­lákat. .. úr" Az élvonalbeli színésznő ki­veri a hisztit, hogy ő csak valódi pezsgőt hajlandó inni a második felvonás jeleneté­ben. — Rendben van, de akkor valódi mérget is kap a har­madik felvonásban — egye­zik bele bölcsen a rendező ☆ — Ide jártam én is 30 év­vel ezelőtt — meséli az isko­laépület előtt elhaladva, fi­acskájának az apa. — Akkor már értem, miért mondta ma nekem azt a ta­nító néni, hogy harminc éve nem látott ilyen buta köly­­köt — hangzik a felismerés. ☆ Két kutyabolond egymásra licitálva henceg: — Az én kutyám, a Bodri, hallatlanul intelligens. — Az enyémnek Hektor a neve, s csupa ész. Minden reggel ő vásárolja meg ne­kem az újságokat — így a másik. — Tudom, a Bodri már el­mesélte nekem... Tréfálkozó természet­ i kézre és szívre emlékeztető, azokkal különös hasonlóságot tanúsító sárgarépát, illetve burgonyát Hanno Schorsch tanuló ta­lálta tavaly nyári mezőgazdasági gyakorlatuk során és Szélhegyi Károly fotóriporter örökítette meg. SZABAD SZÓ cAnekdricik Schillerhez egyszer a kö­vetkező kérdéssel fordult egy fiatal költő: — Magyarázza meg nekem, kérem, mi a különbség a víg­játék, a színjáték és a szo­morújáték között? A költő bosszúsan így fe­lelt neki: — Az a tény, hogy ön még ennyit sem tud, nekem víg­játék. A társaságnak színjá­ték. Önre nézve pedig szomo­rújáték. . . Goethe és Beethoven együtt kocsikáztak egy csehországi fürdőhelyen. Minduntalan kénytelenek voltak viszonoz­ni az őket felismerő fürdő­vendégek köszönését. — Milyen kellemetlen híres embernek lenni! — fakadt ki végül Goethe. Beethoven erre csendesen megjegyezte: — Ne törődjék vele, hiszen csak nekem köszöngetnek. ☆ Balzactól ered a következő szellemes megállapítás : — Pletykások azok, akik másokról beszélnek. Unalma­sak, akik örökkön önmaguk­ról fecsegnek. Azok viszont, akik minket dicsérnek, a leg­­elragadóbb társalgók. Czeglédi Sándor gyűjtése NAHÁT! Most aztán láthatják k és milyen „objektív" tud lenni a fo­­toobjektív, amely úgymond „szol­gaian másolja" a környező világot. A BÖNGÉSZDE oldal szerkesz-"­tője áprilisi tréfának tekinti u­­gyan a róla beküldött képet, de annak készítője még az elkövet­kező tíz évben se kerüljön ki­­hegyzett tolla elé... A fehér gólyák életéről számokban A fehér gólyák (Ciconia cico­­nia L) átlag 145 napot töltenek nálunk. Április elseje táján ér­keznek a hímek, a fészkek iga­zi gazdái. A két­­hónapig tartó vonulás alatt naponta 160—180 kilométert repülnek. A néhány napos késéssel érkező nőstények­kel azonnal megkezdődik a fész­kek tatarozása és a párzás. Az évről évre terebélyesedő fészek akár a 2—2,5 méteres átmérőt és az 1—1,5 méteres magassá­got, valamint a tonnányi súlyt is elérheti. Az ilyen azonban több generáció közreműködését feltételezi és manapság már rit­ka. A gólyák 20 évig is elélhet­nek. Egy új fészket 8—10 nap alatt építenek fel, ma már job­bára villanyoszlopokra. A 3—5 mészfehér tojás valamivel ki­sebb a lúdtojásnál (átlagos hosz­­szuk 77 milli­méter, szélességük 52 milliméter). A szülők 32—34 napig felváltva kotlanak, nap­pal többnyire a hím, éjszaka a tojó. Testhőmérsékletük ilyen­kor, 36—37 C fok. A fiókák ki­kelése június elseje körül kö­vetkezik be. Az első hétben na­pi táplálékigényük 15 dkg. A rákövetkező két hétben az adag 25 dkg-ra nő, hogy aztán a fel­nőtt madarak táplálékösszsúlyá­val, napi fél kilóval egyenérté­kű legyen. Egy gólyapár ha 5 fiókát nevel ittléte alatt, 430— 450 kiló táplálékot fogyaszt el. Megyénkben ha 150 költő párat veszünk alapul, a gólyák által 6—6,5 tonnányi szerves anyag körforgalma valósul meg, ami bioenergetikai szempontból néz­ve nem is kevés! Megfigyeltek egy felnőtt gólyát, amely 1 óra leforgása alatt 44 egeret, 2 fiatal hörcsögöt és két békát kebele­zett be, míg egy másik példány percenként 25—30 tücsköt zsák­mányolt. A fiókák 80 napig tartózkod­nak a fészekben, amíg szárnyuk megerősödik, majd a gyülekező helyekre repülnek, ahol több száz gólya is egybeverődik. Pár nap­­után a fiatalok megkezdik a vonulást. Augusztus 20 és 30. között az egész gólyanépesség útra kel. A Boszporuszon átre­pülve, a Nílus völgyén délre tartanak egészen Dél-Afrikáig, mintegy 10 000 kilométert téve meg 3 hónap leforgása alatt. Ott azonban nem ülnek sokáig, mert január végén, február elején, ma sem tudni miért, visszafele indulnak, s kezdődik minden e­­lölről M. Kiss András ornitológus

Next