Szabad Szó, 1939. január-június (41. évfolyam, 2-25. szám)

1939-01-08 / 2. szám

3 pengő 60 fillér Jl# JB Mi Dl 'Wk 'öjjj mg 1*1 alatt engedélyezte. (jk A NÉPPEL A NÉPÉRT! Előfizetési árak: _ Politikai hetilap Szabad Szó és Képes Világlap ! Mezőgazdasági szaklap. 1910 Január Mg: M M Ui JÄ*TtsÄ«^ Csomagos küldés esetén: S? « HL fH S( H ff t"‘gJch‘"ik Tü"“" Vasárnap * Pen gő 90 fi.,ér IIÉ. HB fill II Hl . V . Budapest,lv.rMátria valéria u. 7. Egyes szám ára 10 fillér .. Budapest, XI. Bosnyák u- 10. Posta takp. csekkszámla ez. 4215 Negyvenegyedik évfolyam Budapest, 1939. január 8. 2. szám FELELŐS SZERKESZTŐ: SZABÓ PÁL A Szabad Sző további megjelenését engedélyezték. A nagyméltósági M. Kir. Miniszterelnökség 20.0041938. M. E. III. számú engedély megújításával a lap további megjelenését biztosította. A Szabad Szó politikai hetilap Szabó Pál felelős szerkesztése és kiadása alatt továbbra is megjelenik. Az engedélyezési okirat kelt 1938. évi december hó 23-án. A belpolitikai élet Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök fellépett az ónodi választókerületben. A múlt hét folyamán meg is látogatta a kerületet és hosszú beszédben "ismertette a kormány célkitűzéseit. A miniszterelnök kiemelte, hogy politikájának tengelyét a magyar falu alkotja és a magyar falu számára a következő reformokat jelentette be: Adókedvezmények A miniszterelnök bejelentette, hogy a pénzügyminiszter a kis-, emberek adókedvezményeire vonatkozó törvényjavaslatait a közeljövőben be fogja terjeszteni a képviselőházba. Ezekben ,a javaslatokban adókedvezményt biztosítanak a többgyermekes családoknak, mert nem méltányos az, hogy valaki ugyanannyi jövedelem után ugyanannyi adót fizessen, amikor más sokkal nagyobb családot tart el ugyanabból a jövedelemből. Két annak, hogy sok-sok ezer kisgazdát juttassunk földhöz, kishaszonbémetek formájában olyan módon, hogy lehetővé tegyük részére a földmegszerzését is. Évenként legalább 100 ezer hold Az új földbirtokreformjavaslat elő fogja írni a kormánynak, kötelességévé fogja tenni, hogy évenként legalább százezer holdat juttasson nagyobb kezekből kisebb kezekbe. Le ez a minimum. Természetesen igyekezetünk azon lesz, hogy megfelelő szervezetmegteremtésével meggy.' ■ ítub az üzenet ég mié':»hb földet juttassunk a' kisgazdatársadalom ezreinek. A miniszterelnöknek nincsen ellenjelöltje ,s így egyhangúlag választják meg az ónodi kerület képviselőjévé. A földreform Ezután a miniszterelnök a földbirtok kérdésére tért át. Kijelentette, hogy a nagybirtok rendszeréről át kell térni a kisbirtokrendszerre Ezt fokozatosan kell végrehajtani. Ez is azok közé a reformok közé tartozik, amelyeket csak rendben lehet végrehajtani, mert rend nélkül semmiféle igazi reform nem valósítható meg. Az a javaslat, amelyet most a legközelebbi napokban fog benyújtani a földmívelésügyi miniszter — mondotta a miniszterelnök, —megnyitja előttünk a lehetősé A FALU SORSA A falu örök, mint maga a teremtés. Kezdetben vala a föld, erdőkkel, vizekkel, mocsarakkal, a hátasabb helyeken olyan magas volt a fő, hogy a lónak hasig ért. Egy emberpár jött alélről, vagy keletről, vagy északa mágusfűben, széjjelnézett és azt mondta: íme, ez itt az én földem, az én hazám, és házat építek magamnak. Ezen időben az egész falu tán egy házból állott, sok idő múlt el, amíg mellé másik ház épült, tán cölöpre, tán a földbe vájva, de ketten voltak immár, szomszédok voltak. Az idők folyamán a házak szaporodtak, utcák keletkeztek, de ahogy nőtt a helység, azonképpen nőtt az emberek gondja-baja is. Meglehet, hogy ekkor mégcsakugyan három napból állott egy esztendő, de az már csakugyan igaz, hogy sok helyen lóháton kellett átmenni a szomszédba. Olyan gyéren lakták a földet az emberek. Jó világ volt ez. Szép világ. Nem kellett a falu emberének mással viaskodni, csak a medvékkel és rétifarkasokkal. No meg holmi kódorgó betyárokkal. De hajh, az idő mára hel szomorúra fordult, az élet könyörtelen. Versenyre szólítja egymással az embereket. Városok nőnek, melyekben oly sűrű az ember, mint a régi pusztában a fő, és ezekben a városokban a legszegényebb, legelesettebb ember is villanyfénynél keresi éjjel a szállását. Villamosok csengenek, autók robognak, kirakatok ragyognak, mint a gyémánt. Nincs olyan mese, amiben annyi lenne a kincs, mint ezekben a városokban. De tréfán kívül, a hajléktalanoknak is megvan az ingyen melegedőjük és ingyen ebédjük. A városi szegénység izgalmas szegénység, de nézzük csak, mi van idekint a falun? A magyar faluban most tél van, irtóztató, kietlen tél. Fának, szénnek se híre, se hamva. Hóval kevert szalma, kóró a tőzrevaló. Ez is csak módjával, mert soká lesz még tavasz, meg több nap, mint kolbász. Az éjszaka hosszú, mint valami irtóztató nagy, fekete folyó. Lámpát leginkább nem lehet gyújtani. Mert messze a bolt, és egyébként is pénz kell a petróleumért. Mécs pislog a torkán, vagy az asztalon, de a mécsből is megavasodott, az olaj a kantában becserjegedzett. A puszta föld olyan hideg még a kemence mellett is, mint a sír. És ilyenkor télen, már csak kétszer esznek naponta az emberek. Kint, aki megyen az óceán, csak akkor lát, ha pislogó lámpást viszen magával, mert olyan sötét van itt, mint a pokol. Valamilyen dologról, valamilyen munkáról szó sem lehet. Aki kevesebb családot tart, vagy akinek több szerencséje volt a nyáron, vagy hogy jobban iparkodott, még ennek csak megjárja. De mi van azokkal, akik üres marókkal mentek a télnek? Ez annyira embertelen valami, hogy nem lehet róla beszélni. Rosszul esik az embernek. De hát honnan is pénzel télidőn a falusi szegényember? Jóformán sehonnan. Még szerencse, ha az a néhány tyúk veteget egyet-kettőt, mégis ennek az árából kerül ecetre, sóra. A legnagyobb problémák közzé tartozik, ha megkell talpaltatni a csizmát. Hogy mi mindent kitalál a szegényember azért, hogy a csizmatalp ne kopjon!... A petróleum, a só, az ecet, az élesztő, a szappan, a csizmatalp; ezek itt a mindennapi problémák, melyek úgy emésztik a falusi népet, mint a lassan ölő méreg. A közélet tele van nagy, megváltó igékkel és közben ezek eszik, rágják a falut, mint a fát a szú. Éppen azért kívánatos volna, hogy némely közéleti funkcionárus teleljen ki falun, szalmatűznél, pislogó mécs mellett. Sz. P. Nem állítják vissza Felvidéken a nagybirtokrendszert Dr. Szilassy Béla losonci országgyűlési képviselő, a felvidéki minisztérium államtitkára, a „Magyar Nemzet“ munkatársának a következő nyilatkozatot adta a visszacsatolt terület földkérdésével kapcsolatban. — A visszacsatolt Felvidéken — mondotta Szilassy államtitkár — az elmúlt húsz év alatt a csehszlovák törvények alapján végrehajtott földreform befejezett tény, amellyel számolni kell és amelyet nem lehet meg nem történtté tenni. A magyar Mire tanít az elmúlt 20 esztendő? — Természetszerűen, okulva az elmúlt húsz esztendő tapasztalatain, amelyek arra tanítanak, hogy a nagybirtokok adják meg a lehetőségét annak, hogy idegen nemzetiségű telepeket létesítsenek magyar földön. E tapasztalatok következményeképpen a fő cél az kell, hogy legyen, hogy kisbirtokok létesüljenek olyan sűrűn, hogy a terület teljesen lakottá váljék és hogy így oda többé más jen betelepíteni. Ennek következtében a magyar kormány elsőrendű feladata az kell hogy legyen, hogy azoknak a magyaroknak juttassa a földet, akik e húsz év alatt nemzethűségükről tanúságot tettek. államnak legfeljebb azzal a kérdéssel kell foglalkoznia, hogy az oda betelepített csehek és szlovákok helyébe, miután azok többé-kevésbé már elhagyták a területeket, magyar kisgazdákat telepítsen. Hol telepítsen a kormány? — A cseh földreformot mindenütt végrehajtották papiroson, de vannak területek, amelyek még tényleges átvételre nem kerültek, noha a cseh földreform megkezdésekor ezeket a területeket is lefoglalták. A kormány fontos feladata, hogy e lefoglalt, de még ki nem osztott területek sorsáról is intézkedjék, lehetőleg abban a szellemben, hogy ezek is kisbirtokosok kezére jussanak.Ilyen ki nem osztott területeknek tekin