Szabad Szó, 1945. március-április (47. évfolyam, 1-29. szám)
1945-04-25 / 25. szám
1 ■i^&r*~-7*g*71'"■ -~/£dst*. *..v'^fp*^;^i*.'J‘i,?r^^r-'!^^':'¥~‘’" :3yy^r^W7-~v^gsff^T^^rr^ T^f^p A „Hangya“ helyett igazi szövetkezetet teremtenek Budakalászon Budakalász, április 22. Mintha csak megmagyarosították volna, túlságosan szép ennek a falunak a neve. Pedig csak annyi történt mindössze az évszázadok folyamán, hogy az ősi ,talázs név Kalász-ma szépült s a törökírtotta magyarság eltaposott sorai között felcsendült a mohó sváb vetés. S így vált Budakalász a budai hegyvidék sváb Mekkájává, ahol gyűlést gyűlés után rendezve, néptanítónak álcázott germán prédikátorok maszlaggal keltegették a mélyen alvó sváb öntudatot. Most azután nincs többé népi felvonulás, zene és zászló, sör és szavalat. Felszállt a köd s a falu képe az álomból ébredt gyermek tiszta arcával néz reánk. Vasmunkásból főjegyző Hová forduljak legelőbb? A templomból emberek rajzanak elő s elvezetnek a községházához. Vasárnap van, de itt nincsen munkaszünet. A főjegyző szobájából hangok szűrődnek ki, kopogtatok, belépek. A látvány meglep s bár a szoba tele van emberrel, mindjárt látom, itt nem megbeszélés folyik. Az asztal körül nyolc erdei ember sötétedik, nyolc arc, melyeket a Teremtő nem vonalaikból formált, hanem rideg kövekből, melyeket soha nem melegít át az értelem napja. Az asztal mögött a főjegyző mennydörög: — Jegyezzék meg, hogy egy munkásasszony sem adhatja oda félheti keresetét egy kiló spenótért. Maguk között idegen állampolgárok is vannak, tehát ne kívánják, hogy kegyetlen legyek. .. Ez már fenyegetés. Kezdem megérteni a helyzetet s úgy látszik e kőarcú bolgár kertészek is, mert itt-ott , törtszárnyú ellenkezés rebben fel, de a főjegyző már befejezte, a jelenetnek vége s a bolgárok mehetnek új spenótárat megállapítani. Itt úgy látom nincs szükség álkormánybiztosra — gondolom s ezt közlöm is a felszabadult főjegyzővel s megkérdezem: — Biztosan már máskor is volt hasonló dolga? — Csak pár hete vagyok e falu jegyzője — hallom, s meglep, amit ez után mond: — Eddig vasmunkás voltam, a Telefongyárnál. Beállító lakatos. Megnézem jobban ezt az arcot. A vonások, a mozgás, a hang ellentmondanak a kimondott szavaknak. De hiába vizsgálom most a mozgás könnyed, a hang hajlékony s a vonások mell ott a szellem fényesülik.gy áll előttem ftittig Géza, Budakalász új főjegyzője. S azután készségesen ad magyarázatot. Elődjét — aki egyébként őt magát is tizenhárom szociáldemokrata társával együtt internáltatta — a Nemzeti Bizottság vád alá helyezte és elmozdította. A szociáldemokrata párt őt jelölte a főjegyzői tisztségre s a község meg is választotta. Kicsit bőven magyaráz, de megértem lelkesedését s úgy látom, Budakalász jól választott. — Bizony sokat üldöztek bennünket — meséli a múltról. — A község 3200 lakosából 1500 ra tehető a svábok száma. 1941-ben már fel kellett állítani a Volksbund kívánságára a népiskola német tagozatát. Ott történt meg, hogy a tagozaton működő anyagyar tanítót a tanfelügyelő „megrovásban“ részesítette. m°rt azt a történelmi igazságot tanította, hogy az ide települt sváb lakosság ősei részben fegyencek voltak, akiktől saját német gazdáik is szívesen szabadultak. Az érzékeny sváb fiúk feljelentették tanítójukat a német követségen s az sürgősen elégtételt kért Kászon Bálinttól. „Heil Hitler“-rel köszöntek 1942-ben azután megépült a Volksbund-iskola is, mert svábság teljes német nyelvű tanítást követelt. Hoztak egy tanítót, Schiess Vendel személyében, s ettől kezdve a svábság nem beszélt többé magyarul s a gyermekek „Heil Hitler“-re köszöntek... Schiess Vendel más irányban is eredményesen dolgozott s így negyven legény jelentkezett önként az SS-be. Ezeket zeneszóval, ünnepiesen búcsúztatták el, amikor bevonultak. — S a Volksbundisták földjei? — Százharminckilenc telektulajdonos telkét és házát kobozták el, s azonkívül 75 hold földet is. — Kevésnek találom az elkobzott földet — vetem közbe. A főjegyző erre is megfelel : — A Volksbundhoz csak a szegény svábság csatlakozott. A sváb nagygazdák valamennyien a MÉP tagjai voltak. Hogy ezek közül azután titokban támogatta-e valamelyik a Volksbundot, még nem tudtuk kideríteni. — Mennyi földigénylő jelentkezett? — Eddig 227-en igényeltek. Ebből jogosnak találtunk 72 kérést.Megint megzavarnak bennünket, azért elbúcsúzom s kora délután belátogatok a Gazdakörbe, hogy megkeressem a Földigénylő Bizottság elnökét, Szkorics Vladimírt. Szálmagas férfi áll a bejáratnál a napsütésben. Megfogja felé nyújtott kezem, mint az eke szarvát. S félrevonulunk. Aztán egyenesen mellbedöföm a kérdéssel: — Mi van az Almássybirtokkal? A faluban hallottam ugyanis valamit susogni s izgat ez az ügy. Az Almássy-birtok esete Szkorics Vladimir kalapját a homlokára löki s két szeme élénken csillog a mosoly szertefutó hálója alatt. — Hát már szabad kimondani az igazságot? — kérdi s szavai bukdácsolnak a kacagás hullámain. — Csakis az igazságot szabad, — felelem. Van itt egy birtok, körülbelül kétszázhatvan hold — szól Szkorics Vladimír szabatosan és szakszerűen — az Almássy-család tulajdona. Most egy beadványban kérik a birtok mentesítését. — S mire hivatkoznak? ^ — Almássy Sándor a két fiára hivatkozik, akik szerinte résztvettek az Ellenállási Mozgalomban. De mindezt csak állítja és nem igazolja. Mi mindenesetre kötelességünkhöz híven tovább terjesztjük a beadványt. Félbeszakítom. — Ősi földje ez az Almássy-családnak ? — Dehofffy is az. Valamikor a Jordán-, majd a Trégole - család tulijdonában volt a föld, azután egy bank vette meg. Az első világháború után majdnem felosztásra került, de kiderítették, hogy a szegény embernek nincsen hozzá elegendő felszerelése, mertatán a nagybirtok hozama is nagyobb s így a felosztás helyett a birtokot megvette Almássy Sándor, aki akkor Szolnok vármegye főispánja volt s bátyja pedig, László, ennek a kerületnek képviselője, majd a képviselőház elnöke. — S most mi történik a földdel? — Felosztjuk! — hangzik a tömör válasz. — Almássynak joga van fellebbezni. Felosztjuk annál is inkább, mert a főjegyző többszöri felszólítása ellenére is, a birtok megművelése nehézkesen halad, így kell igazi szövetkezetet csinálni! — Milyen földek kerülnek még felosztásra? — összesen 664 katasztrális hold szántó, de ebben benne van már két gyümölcsös is. Az egyik 25 hold, a Szénásy Aláné, a másik 54 hold, a Gazdák Biztosító Szövetkezetének a tulajdonában volt. — S a gyümölcsösöket is felosztják? ^— Fel, de csak papíron. Ugyanis szövetkezetet alakítunk! Ilyen nagy kiterjedésű gyümölcsös felparcellázása nagy veszélyekkel járna. Fontos, hogy a gyümölcsöt tervszerűen és egységesen kezeljék, mert ha csak egy gazda is elhibázna valamit a hernyózásnál vagy a permetezésnél, a fellépő ellenség az egész gyümölcsöst tönkretenné. Márpedig nagy kár lenne ezért a gyönyörű Jonathánalmáért, így azután azt tervezzük, hogy papíron osztjuk fel a földet, alkalmazunk egy szakembert, aki az egészet kezelné, illetőleg egységesen vezetné a munkálatokat. Év végén azután kifizetnék az összes kiadást s a tiszta jövedelmet a papíron felosztott holdak arányában szétosztanék. Szkorics Vladimir, olyan pontosan magyarázta meg a szövetkezet szerkezetét hogy megkérdeztem: — Talán máskor is foglalkozott a szövetkezet gondolatával? Újra mosolyog, amikor felel: — Sajnos, a Hangya igazgatósági tagja voltam, de most a Hangya helyett igazi szövetkezetet akarunk csinálni. Parasztszövetkezeteket, mint a dánok. Közben a Gazdakör megtelt emberekkel. Szkorics Vladimírt várják, mert éppen a kiosztandó földek megmunkálásáról s a szövetkezetről akarnak hallani .Elbúcsúzunk. Megint az igazságról beszélünk s a jövőről. S még feljegyzem, amint, kézfogás közben azt mondja: — Lábbadozó betegek vagyunk, de ha Isten megsegít, nem esünk vissza... Molnár Aurél Hajmáskérről indul a németek ellen a volt 24. hadosztály Vasárnap vonult át Budapesten az egykori 24. hadoszály. Hajmáskéren gyülekeztetik a hadosztályt, amely legénységének és tisztikarának rövid szabadságoltatása, majd igazoltatása után kimegy az arcvonalra. Ennek a hadosztálynak tagjaival igen mostohán bántak a reakciós ország régi urai. Kihajszolták őket a galíciai harctérre és csaknem egy teljes éven át állandóan utóvédharcokban fedezték a németek visszavonulását. Legutóbb Csehszlovákiában vetették őket harcba. Április elején azonban a hadosztály legénysége és tisztikara elhatározta, nem szolgálja tovább a németeket és Szálasiakat. Felvették az összeköttetést a Vörös Hadsereggel és Búcsún, Zólyom mellett átálltak a felszabadítókhoz. A németekkel való szakítás tényét Náday Zoltán százados közölte a legénységgel. A katonák leírhatatlan lelkesedéssel fogadták az örömhírt és zárt rendben, fegyelmezetten, fegyverzetükkel együtt csatlakoztak az új demokratikus magyar hadsereghez. Tovább akarnak harcolni az igazi magyar háborús célokért, a fasizmus leveréséért és az ország demokratikus jövőjéért Katonák jelentkezésének meghosszabbítása A volt honvédségben legutóbb tényleges szolgálatban álló (tehát az oroszok közvetlen bevonulása előtt, akik még nem szereltek le) honvéd egyének (hivatásos állományú, nyugállományú, tartalékos tisztek, tiszthelyettesek és legénység) korra való tekintet nélkül április 20-ig jelentkezni tartoztak a konv. kiegészítő és bevonulási központ parancsnokságoknál, abban a községben pedig, ahol ilyen nem volt, ott a községi elöljáróságoknál. A közhírré tételnél előforduló nehézségek miatt az érdekeltek közül mindenki nem vehetett erről kellő időben tudomást, ezért a jelentkezési időt április 28-ig meghosszabbítom és nyomatékosan felhívom az érdekelteket az említett helyeken való jelentkezésre. Honvéd kiegészítő parancsnokságok Budapesten IX., Üllői út 47. II. (Mária Terézia laktanya) II. és 13. kiegészítő. Budapesten a budai oldalon: XI., Szerpeléti út 3. sz. alatt a 1. kiegészítő. Balassagyarmaton a 14. és Esztergomban a 13. kiegészítő.Bevonulási központ van minden megyei városban és járási székhelyen. Aki levonással vált ezerpengőst, internálótáborba kerül A rendőrség tudomására jutott, hogy egyesek a nagyközönség hiszékenységét és tájékozatlanságát számításba véve a Vörös Hadsereg ezerpengőseit spekulációra használják fel. Több panasz hangzott el már régebben is, hogy az ezerpengést csak levonásokkal váltják fel. Az V. kerületi rendőrkapitányság razziát tartott a tőzsdén és több esetben tetten ért ezerpengéssel spekuláló üzéreket. Hajnal Imre magántisztviselő a tőzsdepalota előtt a szovjet ezerpengés beváltásáért 120 pengőt kért, dr. Kertész Sándor szabadkai ügyvéd 14%-ot vont le a saját részére a beváltásra átadott ezerpengősből. Braun Lajos Lázár kereskedő pedig három darab ezresért csak 2600 pengőt adott vissza. Mindhármukat letartóztatták és azonnal internálák. Pénz hever az utcán! Gyűjtsön üveghulladékot! Átlátszó kirakatüveghulladékot 50 mm X 50 mm nagyságtól és 4 mm vastagságtól kezdve kilogrammonként 3 pengőért bármilyen mennyiségben átveszünk Átvétel : naponta 10—14 óra között PESTEN: IX., Zsil utca 1 — BUDÁN: XI., Fehérvári út 81- 85 „GAMMA" Finommechanikai és Optikai Művek Rt. y. Gyorsabban! Honi svábjaink kitelepítéséről sokat hallunk és olvasunk, közben azonban ők vígan osztják maguk közt a magyar földet. Halljuk, hogy most aláírásokat gyűjtenek több helyen, némelyek azt akarják bizonyítani, hogy nem vallották magukat nem németnek, másikak pedig azt, hogy csak kényszerből léptek be a Volksbundba, így ez nem megy. A dolgot meg kell fordítani. Elvileg kimondandó, hogy a német lakosságot vissza kell telepíteni az őshazájukba. Ez alól a rendelkezés alól azonban lehet kivételeket engedélyezni. Akik bizonyítani tudják a nemzet és a demokratikus életformák iránt való hűségüket és érdemeiket, azokat mentesíteni lehet a visszatelepítés alól. Azt a lehetőséget azonban, hogy egymást igazolják ezek a „derék" emberek és kölcsönösen adjanak egymásnak tanúságot arról, hogy nem voltak a magyarság ellenségei, hosszadalmas, keresztülvihetetlen eljárásnak tartjuk. Az urak nem minden alanos ok nélkül számítanak a magyarság feledékenységére. Ez esetben reméljük, hogy rosszul számítanak.