Szabad Szó, 1946. október-december (48. évfolyam, 218-293. szám)

1946-12-21 / 287. szám

SZABAD SZÓ 1946 december 71g A német kérdés Van oka a világnak, hogy napról-napra ag­gódjék a német kérdés miatt. Különösképpen azok a népek aggódhatnak, amelyek a bőrükön érez­ték a mindig hódításra törekvő német imperia­lizmus erőszakos módszereit Érthetően nagy iz­galommal tekint a Rajnán túlra (s nem utolsó sorban a La Manche-csatorna felé, ahol immár az új német külpolitikát, kovácsolják...) Német­ország legnagyobb szomszédja, Franciaország, amely az elmúlt évtizedek során hárovonízben szen­vedte el a német betörést. Nem csoda hát, ha a francia politikai életnek, eltekintve a belső vál­ságtól, ismét a legnagyobb gondja lett a német szomszédság jövője. A párizsi lapok vezércikkei­ben ismét megjelent a két világháború közt any­­nyit hangoztatott „sécurité“ jelszó. Franciaország alig másfél évvel a világháború befejezése után újra biztonságára kénytelen gondolni és fokozódó érdeklődéssel figyeli Németország veszedelmesen emelkedő népszaporulatát. A 77 éves Marcel Cachin is, akit most választottak meg a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnökévé, megdöbbentőnek találja, hogy Németországnak ma hét százalékkal nagyobb a lakossága, mint Hitler uralomra jutása előtt, s ha a német foglyok hazatérnek, akkor ez a különbözet eléri majd a kilenc százalékot. Az ősz kommunista politikus, joggal veszélyt lát abban, hogy több angol lap nyíltan követeli a potsdami egyezmény revízió­ját, holott a potsdami egyezménynek Németország olyan mértékű ellenőrzése volt a célja, hogy a németek ne jelenthessenek többé veszedelmet szomszédai számára. Az angolszászok federális, de gazdaságilag egységes Németországot akarnak, az oroszok pe­dig gazdaságilag és politikailag egységes Német­országot. A franciák egyik tervet sem helyeslik, ők inkább federális Németországot terveznek, de gazdasági egység nélkül. Ezért tiltakozik Párizs a németországi angol-amerikai zóna egyesítése ellen, s ezért fogadta a legnagyobb fokú rosszu­­lással Churchilnek azt a tanácsát, amely Francia­­ország és Németország együttműködésére buzdít. Mindenképpen érdekes és komolyan felfigyel­­hető jelenség az is, hogy az Egyesült Államokban külön társaság alakult a harmadik világháború megakadályozására, azzal a jelszóval, hogy „német veszély fenyegeti a világot“. Ez a társaság azzal vádolja az amerikai és a brit kormányt, hogy hatalmas iparral rendelkező Németországot akar újra kiépíteni. De nem lehet közömbös nekünk, a dunavölgyi népeknek sem, hogyan oldják meg a német kérdést A német fővárosban máris olyan hírek kerültek forgalomba, hogy a nemrég Lon­donban járt Schumacher bizalmas tárgyalásokat folytatott az osztrák k kancellárral és Bajorország volt miniszterelnökével, valamint az osztrák szo­­ciáldem­okrata párt egyik vezetőjével „az osztrák­német határ ügyében és egy új délnémetországi szövetségre vonatkozóan“. A londoni rádió ezért jónak látta közölni Schumachernek a cáfolatát, hogy ilyen tárgyalások nem történtek még a való­ságban, de ennek még a­­gondolata­­is a képzelet szüleménye. Hangsúlyozzuk, az emberiségnek megvárt az oka a német kérdés alatti aggodalomra. Éber szemmel kell figyelnie Magyarországnak is,, hi­szen a magyar nép ezeresztendős történelme so­rán éppen a németségtől szenvedett mérhetet­lenül sokat. F. L. Nemzetközi' viziggáIókIz©t$sá£got küldenek ki ■ Görögországba Stewyork, december 20. A Biztonsági Tanács­­egyhan­gúlag elfogadta az Egyesült Al­kuszok javaslatát, hogy vizsgáló­­bizotságot küldenek ki Görög­ország északi határvidékére. A bizottságot, amelyben a tanács tizenegy tagállama képviselteti magát, január 1.-e után állítják össze. A nemzetközi vizsgáló­­bizottságot útjára Bulgária, Gö­rögország és Albánia képviselői is elkísérik, mint összekötő tisz-Gromiko szovjet kiküldött ki­jelentette: abból a tényből, hogy Görögország ügyével immár har­madszor foglalkoznak a Bizton­sági Tanácsban, nyilvánvaló, hogy valami gyökeresen rossz­­ van a görög belső helyzetben. Szerinte a görögországi helyze­tért nagymértékben felelős a külföldi csapatok jelenléte által­ gyakorolt idegen beavatkozás. (MTI) Széiszi’aföldföli mozgalom Törö­k­o­­rszá­g­­ba­n Isztambul, december 20. A török hatóságok állítása sze­rint a török baloldali pártoknak Isztambul térségében, valamint a görög határral szomszédos Török- Trácia vidékein történt bejűt­ásá­val ,­széles kiterjedésű szélsőbalol­dali mozgalom tevékenységéről hul­lott le az álarc, amely veszélybe­­sodorható volna Törökország biz­tonságát". A száz­­ letartózta­tott között tizenkét diák és három író­nő szerepel. (MTI) Sárosra nap, kilenc lap Ankara, december 20. (AF­P) Csütörtökön betiltották a Marko Pasa című vicclapot- Ezzel a három nap alatt betiltott lapok száma kilencre emelkedett. Szerdán nagyon sok egyetemi hallgatót rendőri felügyelet alá helyeztek. Hír szerint sok neves­­személy­iségi kapcsolatban volt a letartóztatott baloldali pártvezérekkel. (MTI) ötvenmillió dollárt Asas&te­in London, december 20-Washingtoni értesülés­­ szerint a Kiviteli és Behozatali Bank 50 mil­lió dollár hitelt nyújt Ausztriának Az összeget az osztrák újjáépítés­hez szükséges renlszerei mé­dre és nyers­anyagok vásárlására fordítják. (MTI­) Hol vjára Pavelics? London, december 20. A londoni rádió jelentése szer­­it a belgrádi angol nagykövetég hi­vatalosan cáfolja azokat a híreket, amelyek arról szóltak, hogy Pave­­lics az angol hatóságok tudtával Ausztria angol övezetében rejtőzik. Az angol kormányzatnak olyan kézenfekvő bizonyítékai varrnak Pavelcs ellen, amelyek indokolttá teszik, hogy átadják őt a jugo­szláv hatóságoknak háborús bűnös­ként. Az angol övezetben nyomo­zást indítottak Pavalics hollé­tnek felkutatására­ (MTI) Kik kaapták a dupla segélyt a rendőrségen • A rendőrök faliújságja kifogásolja a segélyosztás módszerét A rendőrségen rendkívül nagy elégedetlenséget keltett az, hogy csak az államrendőrségi állam­védelmi osztály, a­ gazdasági ren­dészeti osztály és a belügyi rész­leg beosztottjai kaptak dupla karácsonyi segélyt. A főkapitány­sági faliújság keserű hangon kel ki ez ellen az intézkedés ellen és felteszi a kérdést, hogy az ut­cákon a 10 fokos hidegben mun­kájukat végző rendőrök munkája mennyivel könnyebb azokénál, akik most dupla karácsonyi se­gélyt kapnak. Adatgyűjtés a­ kisiparosok öregségi és rokkanttiztosítására Az ország összes kisipari érde­keltségeinek bevonásával ankét volt, amelyen a kisiparos társada­lom egy régi és jogos panasza ke­rült megví­­tásra: az öregségi, a­­ rokkant és betegségbiztosítás- A­ kisiparosok között nagyon kevés azoknak a száma, aki munkájából annyit tudna félretenni, amennyi rokkantság esetére, vagy öreg nap­jaira megélhetését biztosítaná. Régi kívánsága a kisiparos társa­dalomnak, hogy róluk is gondos­­kodás történjék, mert már egy ko­molyabb betegség is gyakran tel­­­jes egzisztenciájuk megsemmisüld-­­sét jelenti. Az értekezlet végül is úgy határozott, hogy statisztikai­ adatgyűjtést rendez, ennek során. Számbaveszi az ország kisiparosait, ki hány segéddel dolgozik és ez adatok alapján statisztikusokkal ■riszámP'ák a biztosítás esetére fizetendő 1a°dí1akat, valamint a kifizetésre kerülő nyugdíjat, vagy járadékot.­­ Állami falabatok összírása * A Magyar Közlöny december 20-i száma közli a kormány rendeletét az állami földbirtokosok összeír­­ás­ról­ A magyar állam tulajdonában lévő földbirtok­okat 1946. december 31-én fenn­állt állapot szerint össze kell írni. Nem­ kell összeírni az ál­­lami erdőbirtokok erdőterületek, a terméketlen birtokokat, a 309 négy- jó ír ? will! szögölnél kisebb fceltelkeket és házi­telkeket és házitelkeket és azokat a földbirtokrészeket, amelyek közületi juttatás cééljaira szolgálnak. Nem kell összeírni továbbá a Németor­szágba áttelepített magyarországi német lakosság által visszahagyott földbirtokokat, ha azok nem kifeje­zetten állami földbirtokok. CSAKIS er OETKOR-fete] •SÜI*ÖPORKA2L# 4tá­d­ás hull&l­rnyúlbört legmagasabb áron vesz ffMhBI XIV^Gtoála-út 44. I HM pf­­­é'tszMfzMa § az Operával szemben (MEGNYÍLT | } ízlésénak és igényének meg- M !' felelő drágakő, briliáns és a pp világ összes márkaórái vásá-­­­­rolhatók szelíd árakon. Megfagyott ember A nagy hideggel együtt megér­­kezett a híradás is arról, hogy Budapesten fűtötten, ablaktalan szobában meghalt egy napszámos. Megölte a hideg- Lehet ezt a hint úgy fogadni, hogy, nahát, a fűtötten szobában fagyhalált is tehet halni, milyen érdekes. Minket azonban nem ez­ érdekel, hanem az, hogy íme bi­zonyíték! Arait mi gazdasági és politikai életünkben tapasztalható visszásságok ellen hadakozva va­lahogy így mond­tunk­, szinte már közhelyszerűen, a dolgozók éhez­­nek, a dolgozók rongyosak, a dol­gozók fűtettes, ablaktalan szoba­ ,­ban laknak... és jó tudja még hány változatát lehetne felsorolni ennek a nyomorúságnak. S azt mondtuk, hogy tűrhetetlen a nap­számosok ablak­aian pesti romlik. *-isz« tűrhetetlen a parasffitgyerekek mezítlábas hóban, sárban kiárvítá­sáig, tűrhetetlen a pillérekből valífi megélése családoknak é­s tölrhe­­tetten ugyanekkor a feketekeres­kedelem burjánzása, spekulánsod­­nak, valutázóknak a dolgozó tár­­sad’ateulr ellen intézett rohama. Szerettük volna a napszámos fégyhalál hírével együtt olvasni azt is, hogy halálraítéltek speku­lánsokat, súlyosan megbüntettek feketézőket, állásukból elcsaptató rossz közigazgatási embereket, el­ítéltek intézkedéseket szabotáld,­kai — akkor az ember úgy érezte volna, hogy a naperedmén fagyha­­láda, az utolsó eset s akik felelő­sek érte, megkapják a büntetést. De nem olvastunk ilyet, hőt most ne mondunk egyebet, mint eddig: kíméletlen harc mindazok ellen­, akik miatt lehetséges, hogy ablaktalan szobában, éhesen, robi­­gyosan znegfagyjon e egy ember. K­mta Aiar' as SSE Dtáfuly,i JiUhálif, JCapács&ny S­ámL&r­­& JhiAáej Qipmzy. érdekes írásai a Forum legújabb számában A Fórum legújabb számában Karácsony Sándor tudományos éle­tünk reformjáról írt tanut­mányt Karácsony végigpillant­va az eddigi kísérleteken, arra a következtetésre jut, hogy az eljövendő tudomány­os reform előfelv­étele a tudományos élet demokratizálódása. Két tudós­­típust különböztet meg­ Az egyik fajta tudós akadémiába, tudomá­­nyos intézetekbe van, míg a má­sik jobban megtalálja helyét az egyetemen, ahol az új nemzedéket nevelheti. „Nagyon fontos — írja — , az’ egyetemen a professzorok m­unu­s közö­ss­égének egészréges ki­­alakulása is.“ Nem lényegtelen­ kér­dés az ifjúság előkészítése az egye­temi életre. ..Az er­érzréges egye­­temi élet előfeltételét a kollégiumi élet teretttthetjü­ meg egyedül.“ Szükcséges tehát minél több kollé­gium felállítása. Egzisztencializmus Lukács György hatalmas tanul­­mányiból fogla­kozni: az egziszten­cializmussal. Ez a filozófiai irány­zat, melyet legpregnánsabba­n a francia Sartre fogalmazott meg, nyilvánvalóan a nyugati polgári értelmiség uralkodó szellemi áram­lata lesz. Lukács György ennek az áramlatnak fiozófiai és világné­p­i gyökereit kuta­ja a polgári flozóf­a alkotásain keresztül. Az e­z’sz­en­­cializmus tagadja a fej­ődés d­ük­­ségszerűségét, tagadja az egyén va­ló ágos­z :szefügg€Eét a ttts dal om­­mal Lukács György alapos és mé­­lyenjáró kritik­ával mutat, rá az egzíszt­énci­a-­ i­zmus ell­en­tm­endásai ra , ugyan'Idcor kifejti, hogy a ha­nyatló polgárság mién éppen az egzísztencializmusba­n találja meg a­ ma tó világnézetét. Máthé Lidia „A francia regény legújabb útjai" címen írt hosszabb tanulmányt. Ez is elsősorban­­Sartre irányzatával foglalkozik­ Sartre, mint ismeretes, egyike a mai Fran­ciaország vezető regényíróinak s műveiben az­­ egri atten­­telizmus problémáit dolgozza fel. Máthé Lí­dia a következőképpen jellemzi Sartre regényeit. ..Furcsa, fullasztó, felelősségmentes lét képezi Iszrre regényeinek világát. Irója mind jót kivetett belőle, ami az életnek ér­téket adhat — művészetet, szépsé­get, szeretetet... Zárt világ ez, melyben az ember egyedül, ma­­gárahagyottan, kétségbeesetten sza­bad. Somfai lehetősége sincs egy kivezető út felé, semmi remény­sége a legcsekélyebb életöröme.­Károlyi Mih­ály a magyar bűntu­datról írt cikket s ebben kiemeli, hogy a mai reakció csalt Szálasi­ás a nyilasok bűneiről beszél, hogy ezzel mindegy fedezze Horthy­ék bűneit. A Magyar Valóság elatt rovatban Tóth Benedeke a népi kol­légiumokról írt hosszabb eleket. Ismerteti a népi kollégiumok szám­szerű adatait, a kollégiumi életet. „A népi kollégisták — írja — neve húzódnak vissza ortshon­aljcba, hogy s néplelkek módjára csak a tudomá­­nyokk­al foglalk­ozzanak, hanem szoros kapcsolatot tartanak a tár­sadalom haladó mozgalmaival és erősen beágyazódtak a magyar életbe." Ugyanitt Gy­áfy Sándor e magyar főiskolás ifjúság mozgal­­maival foglalkozik. Ismerteti a haladó főiskolások szervezeteit, akcióit.­Horváth József a romániai vá­lasztásokkal­ kapcsolatban az ottani magyarság magata­rtásával foglal­kozik. Megállapítja, hogy ,a romá­niai magyarság a román demokrá­cia része, tényezője“. A reakció az erdélyi magyarságot szembe akarta állítani a román demok­ráciával. „Aki a román demokráciát, támad­ja, a romániai magyarságot tám­ad­ja és aki élmét akar verni a két or­szág közé, az el akarja szakítani az ott élő magyarságot „ Magyar­­országtól“. Tolnai Gábor cikke és közelgő 48-as cent­ennáriummal foglalkozik és ezzel kapcsolatban rámutat a magyar történetírás új feladataira. A Forum ezúttal gazdag szépiro­dalmi anyagot is ad. Rendkívüli ér­dekes Tvardomszki szovjet köl.ő „Hangyák országa" című e­beczcsö­­kőlteménye, melyből néhány jel­lemző részletet közöl a lap Gábor Andor fordításában. Kolozsvári­ Grandpierre Emil novellával, Kas­sák Lajos és Somiya György ver­sekkel szerepel a Forma legújabb számában, melynek most kitűnő kritikai rovata is van. Fokozódik az angol-magyar export Külkereskedelmi értekezletet tar­­tottak a Kereskedelmi és Ipar­kamarában. Székely Artur elnök rámutatot­t arra, hogy a legutóbb OlaszorStággal, Svájccal és Ang­iá­val megkö­ött áruforgalmi egyez­­ménnyel nagymértél­bse tágító, ák a ma­gyari külkereskedelem körét. Gergely György m­.tsz'e -i titkár a londoni magyar—angol kereske­delmi tárgyalásokról számolt 1­8­ Előadta, hogy az angol kormány igen előzékeny és jóildu­tú m­a­­lasc ir­ánt tanúsított és számos fon­tos ipari nyersanyag bek­ora alát, valamint egyszámú magyar ipari cikk kivitelét tette hi­dtővá­. Az értekezlet ezután az exportnál szokásos úgynevezett „lefölözések" kérdésével foglalkozott és több fel­szólalás után Mannovich Lászl­ó, a külkereskedelmi igazgatóság elnöke, valam­int Némethy Gyula minisz­teri tanácsos biztosította az érde­kelteket arról, hogy a fölös haszon elvétele közérdekből és csak a túl­­nagy haszonnal járó külkereskedel­mi üzleteknél történik. "Ezt a bevé­­­telt egyébként a kivitel támogatá­sára fordítják. , rrfSmnr.a­rt Tyn­iaa ,­j. ­ Az epeatai megbetegedés­ éhen reggelente Ferenc József kese­­­­rűvezese. SlfiSZlHHAZ I PESTI SZlilBll m., Nagymező­ utca 22—24,­­ VI­, Révösv.trtca 18. 1 PARACSONTKOR DÉLUTÁN és ELOFE, DECEMBER 31-É^ és Vzll órakor : ' 7 órakor . sail PfutiAi I Lu­sfai s­ípiá felléptécal: r.saiiifai 'A ttiKtetowj "írté S'-iiB* S SOI I Ko­lozsvári Grandpierre Emil v*t~ ** ® ® . Balzac nyomán írt vígjátéka-

Next