Szabad Szó, 1947. október-december (49. évfolyam, 223-298. szám)

1947-10-07 / 228. szám

Pr­u • KEDD, 1947 OKTÓBER 7 Xra 40 fillér HaflUOgOiy­neVSOT 4­ 9. évfolyam, 228. szám SZABADISZÓ A NEMZETI PARASZTPÁRT KÖZPONTI NAPILAPJA Bomlás jelei a Pfeiffer pártban Tömegmérgezés Dunaharaszti Veres­­Péter: A parasztságnak el kel foglalnia az at­meguid­a nemet az ország vezetésében Népgyűlés Solton és Miskén Veres Péter vasárnap Dél-Pest megye két közsé­gében tartott nagygyűlést. Délelőtt 11 órakor Solton, délután 4 órakor pedig Miskén. Kíséretében volt A párthelyiséghez rövid veze­tői megbeszélés volt. Utána Veres Péter isten­tiszteleten vett rész. Istentisztelet végeztével kezdődött a gyűlés a piac­téren. Legalább négyezer paraszt gyűlt, össze. Nem­csak községbeliek, hanem számosan a környező fal­vakból is. Harta, Duna­­egyháza, Dunaföldvár, Apostag, Dunanatal, Sza­badszállás, Szalkszentmár­ Négyezer paraszt­ ­on parasztjai népes kül­döttségeikkel képviseltették magukat Kecskés József helyi tit­kár mondott megnyitót Utána Veres Péter emelke­dett szólásra. — Nem igen járt itt a választás óta senki fia poli­tikus — kezdte beszédét — Félnék, hogy számonkér­­nék tőlük választás előtti ígéreteiket. — A választások után a politikai életben belső torzsalkodások folytak az igazi építő munka helyett. Sokat mulasztottunk, sokat kell pótolnunk. Én most nem politikai agitációt jöt­tem, tartani, hanem felvilá­­gosítani a parasztságot a saját sorsáról, a világ fo­lyásáról, egyszóval azokról a fontos tudnivalókról, amik nélkül nem állhatjuk meg igazán helyünket se­hol és semmikor. Kamién István, Pest me-i legények fogadták Veres­gye országgyűlési képviselő Péter a­utóját. A község­fője és dr. Borsos Sándor­ háza előtt Cender István képviselő, N­Sz főtitkár, a főbíró üdvözölte a magyar Solton a faluszélen lovas-i parasztság nagy vezérét. Az Alföldön 10 fok hideget mértek Az elmúlt napokban ural­mon volt sarkvidéki eredetű levegőt Európaszerte száraz, meleg, atlantiócáni légtöme­gek szorították ki. Európa középső részének nagy terü­letén csendes, derült száraz idő uralkodik. Ez az igazi vénasszonyok nyara. Ha­zánkban vasárnap már or­szágszerte 20—22 fokig emelkedett a hőmérséklet, sőt Szombathelyen 24 fokot is mértek. Eső sehol sem volt és — sajnos — semmi jele annak, hogy közelesen lenne. Az éjszakai fagyok gyengültek, csak az Alföl­dön a mélyebb részeken szellyedt mínusz 10 fok kö­­zelébe a hőmérő. Várható időjárás: A szép, derült, száraz idő tovább folytatódik, kellemes nap­pali meleggel. Az éjszakai lehűlés gyengül, helyébe hajnali ködképződések lép­nek. Budapesten hétfőn délben a hőmérséklet 18 fok. Beszolgáltatási verseny Kaposváron Somogy vármegye alis­pánja a beszolgáltatási ered­mények javítása céljából szep­tember 25-én reggeltől délig tartó beszolgáltatási versenyt szervezett meg. Ennek eredményeként szep­tember 25-ével a vármegye beszolgáltatási eredménye, el­tekintve az állami birtokok hátralékaitól, 54 százalékról 72 százalékra emelkedett. A szóbanforgó napon ugyanis 11.050 méter mázsa gabona gyűlt össze. • Fehér veréb Törte­ határában A Törtei és Nagykőrös kö­zötti tanyavilágban a meg­figyelők szerint 4—5 fehér­tarka veréb társaságában egy fehér verebet láttak. A veréb­nek sok a nézője. A nép sze­rint megjelenés» «árazságot jelent. , Az emberiség legnagyobb osztálya — a mostani választás­kor is azért nem sikerült a parasztság nagy többsé­gét egy táborba gyűjteni, mert még mindig nem elég öntudatosak ahhoz, hogy tisztán lássák a saját érde­keiket. Ezért sikerült meg­­szédíteni a népet minden­féle tetszetős ellenzéki szó­lamokkal. Ezért kell hát a parasztságnak is, a saját érdekében, megismerkedni azokkal a törvényekkel, amelyek az emberiség és az egyes államok, nemze­tek életét irányítjá­k, for­málják.­­ A parasztság az em­beriség legnagyobb osztá­lya. Nálunk is parasztok vannak legtöbben, a lakos­ságnak több, mint­ a fele paraszt, de ugyanígy van a világ csaknem minden országában. — A parasztság erősítse meg magát ebben az ön­tudatban, hogy a világ többsége parasztokból állt eddig, áll most se és fog állani a jövőben is. — A parasztságnak el kell jutnia a demokráciá­ban oda — folytatta Veres Péter —, hogy a saját so­raiból való emberekkel el­foglalja az őt megillető helyet az országvezetés­­ben. Ezután szólt a hároméves tervről, arról, hogy a pa­rasztságnak valóban meg is kell kapnia a tervezett mezőgazdasági beruházáso­kat. A lelkeket nyugtalanító rémhírterjesz­tőkről beszélt, akik az új háború ördögét festik a falra. Nekünk mindnáron a bé­ke az érdekünk. Ami sze­génységünk megmaradt, azt őrizzük meg legalább s a lehetőséget, hogy béké­ben újra felvirágozhatunk. — Repítsetek, hopp ebből a szegény országból, kol­dus teraszt sápból minél előbb öntudatos népet csi­náljunk! Délután Miskére ment át Veres Péter kíséretével. Zászlóavatás Misken Ahogy a napfényes őszi délutánban elérte autónk Miske határát és körülfog­tak a lovasbandérium su­gárzó arcú fiataljai, meg a mosolygós, kipirult kerék­páros lányok és fiúk. Ahogy Péter bácsi szeké­sét körülfogta a leírhatat­lan lelkesedéssel ujjongó nép — az ember önkéntele­nül az eleven történelmet érezte maga körül, így nem ünnepeltek na­gy ilyen, ben­sőséges lelkesedéssel minisz­tert Magyarországon s így miniszter soha nem volt egy a néppel, mint Veres Péter. Felemelő, lelket fürdető derű sugárzott mindenből Miskén. Épp búcsú volt. A járás minden községéből a virágosmintás, világos, élénkszínű népviseletbe öl­tözött lányok,­­uszonyok tarka csapata eleven virá­gos rétként buljánzott l.­ ter bácsi szekere körül. A sokezer ember alig fért be a községháza udvarára, ahol a gyűlést tartották. Itt zászlóavatás is volt. Miske az a pestm­egyei község, ahol a Nemzeti Parasztpárt abszolút többséget ért el a választáson. A 2800 lakosú faluban 750 szavazatot kaptunk. Meg már a mezőtúri program­­javaslat­ aláírásában is ki­tűntek a miskeiek, ezért kaptak az országos köz­ponttól elismerésül egy sarlós pártzászlót. Elsőnek Kamién István beszélt. Veres Péter zászlóavató beszédében, mint Solton is már, a nép, a parasztság taní­tomos tőreként szólott. A sarlóról, mint a paraszti munka legősibb jelvényéről emlékezett meg. Ezért lett a mi jelvényünkké és ezért kerül rá a nemzeti színű pártzászlóra. Amint a há­rom szín jelképezi nemzeti voltunkat, úgy fejezi ki paraszti jellegünket a sarló. Aztán a gazdasági demo­kráciáról beszélt. — Gazdasági megalapo­zottság nélkül hiába van politikai szabadságunk, sza­bad választójogunk. Utalt a 50-as évek nagy gazdasági válságára, ami­kor olyan kiáltó gazdasági aránytalanságok voltak, mint a 3 millió koldus pa­raszt és az eladatlan termé­nyekkel teli emeletes ura­dalmi magtárak. A kolhhoz­­kérdéssel kapcsolatban meg­magyarázta, hogy nálunk már az eddig kialakult te­lepülési viszonyok, tanya és sűrű falu rendszer miatt se lehetne kolohozt csinálni.­­ — A politikát, amelyik úri huncutság volt eddig, a nép igazságává kell ten­nünk.­­A demokráciában egyetlen úr a nép: tanuljon meg élni hatalmával! —­­Sok a nehézség ma, d© ahhoz elég szabadok va­­gyünk, hogy sorsunkat olyanra formáljuk, amilyen­re akarjuk! — fejezte le beszédét Veres Péter. Este az olvasókör nagy­termében a budapesti M­Sa kultúrcsoport tartott népi dal-, játék- és táncbemuta­tót. Utána hangulatos tánc­mulatság fejezte be A fektet­hetetlen papot.

Next