Szabad Szó, 1948. január-március (50. évfolyam, 1-74. szám)

1948-03-14 / 62. szám

A görög demokratikus hadsereg újabb sikerei A Szabad Görögország rádióállo­másának közlése szerint a demokratikus hadsereg egy­ségei behatoltak Szurpi, Agia, Atriada és Mindzelo közsé­gekbe , lakosság nagymennyiségű élel­miszert ajándékozott a hadsereg­nek. Sikereket ért el a demokrati­kus hadsereg Ruméliában, ahol számos községet foglalt el. Számos hidat és vasúti közpon­tot robbantottak fel. Nyugat-Macedóniában öt monar­­cho-fasiszta teherkocsit röpítettek levegőbe. (MTI) Munkások halálos házmérgezése miatt őrizetbe vettek egy gyárost Az államvédelmi osztály gondat­lanságból okozott emberölés és az ipartörvények megszegése miatt őrizetbe vette Csepregi Lászlót, a Hirrmann-féle fémárugyár társ­­tulajdonosát A gyárban dolgozó Gurbán Antal munkás ugyanis feb­ruár 6-án a tűzoltókészüléket gyártó laboratatóriumban gázmérgezés következtében meghalt, egy másik munkás pedig még ma is betegeskedik. A nyomozás eredményeképpen Csepregivel egyidőben őrizetbe vet­ték Száhlender Lajosnét, a labora­tórium vezetőjét is. Megállapítot­ták, hogy a laboratórium iparenge­dély nélkül működött, felszerelése korszerűtlen és ve­gyianyagok előállítására nem alkalmas. Az igazgatóság lakásokat is létesí­tett a laboratórium felett, amelyek­nek lakói a felszűrődő gázoktól különféle betegségeket kaptak. Fokozódik az arab terror: halállal fenyegetik, akik a zsidóknak élelmiszert adnak Jeruzsálemből jelenti a Reuter. Az arab szabadcsapatok főhadi­szállása rendeletet adott ki, mely szerint kötél általi halállal sújtják mindazokat az arab nemzetiségű lakosokat, akik zsidóknak élelmi­szert vagy ruhaneműt adnak el. Ugyancsak egy jeruzsálemi je­lentés számol be arról, hogy fel­fegyverzett arabok elrabolták az abesszín konzul gépkocsiját. A so­főrt kiszállították a kocsiból és az autóval együtt eltűntek. Az Associated Press jeruzsálemi jelentése szerint Palesztina ketté­osztására vonatkozó döntés elhang­zása óta a zsidó-arab összetűzé­seknek eddig 1675 halálos áldozata és több mint 12.000 súlyosabb se­besültje van. Tel Avivból jelentik: A szom­batra virradó éjjel arabok támad­ták meg a Tel Aviv és Jaffa kö­zött fekvő Maccabi­ települést. Mozsártűzzel 40 faházat gyújtot­tak fel. A Haganab gépfegyveres ellentámadást indított Pénteken este minden távbeszélő-összeköt­tetés megszakadt Palesztinában. Magyarország történetének leg­drámaibb és legvégzetesebb szaka­szát eleveníti fel Kállai Gyula nemrég megjelent munkája: „A magyar függetlenségi mozgalom 1936 —1945“ (Szikra-kiadás). Könyve számos új és eddig ismeretlen ada­ton túl megmutatja a független­ségi mozgalom társadalmi és poli­tikai hátterét, s összefüggéseit a magyar társadalommal. Hangja higgadt és tárgyilagos, ami a leg­kevésbé sem jelenti azt, mintha csupán a krónikás hűséghez ra­gaszkodnék. Vádirat ez a könyv a Horthy­­rendszer és Kállayék hintapoliti­kája ellen. Horthyék színes-lélek­­kel a meggyőződés őszinte hevével léptek be a háborúba. A németek nem kényszerítették Horthyt arra, hogy melléjük álljon a keleti had­járat idején, — maga Horthy volt az, aki úgy érezte, hogy egész élet­műve most tetőződik be, amikor végül itt az ideje, hogy le lehet verni a leggyűlöltebb ellenséget: a szovjetet. Nem Horthy monomá­­niája volt ez, az egész uralkodó­osztály — a feudális nagybirtoko­soktól a nem mindig árja szárma­zású nagykapitalistákig — boldog rajongással küldte vágóhídra a parasztok és munkások százezreit. Magyarország belépése a szov­jetellenes háborúba természetesen már a két évtizedes népelnyomó politika logikus következménye volt. Horthyék húsz éven át el­nyomtak minden baloldali meg­mozdulást, belefojtották a szót mindenkibe, aki a nép érdekében meg mert szólalni. Kállai Gyula részletes elemzéssel mutatja ki, hogy Horthyék politikája milyen tökéletesen érvényesült a parla­ment ellenzéki pártjainál, az Eckhardt-féle Kisgazdapártnál és Peyer megalkuvó szociáldemo­­krata pártjánál. Ez a két párt úgy­szólván mindvégig vonakodott felvenni a kapcsolatot a kommu­nistákkal, sőt a kisgazdák még 1944 drámai őszi napjai idején is tiltakoztak az ellen, hogy a Nem­zeti Parasztpártot felvegyék a Ma­gyar Front tagjai közé. Sok érdekes és a szélesebb kö­zönség előtt ismeretlen adatokon át tárja fel Kállai Gyula a H­orthy­­féle ú. n. „második vonal“ politi­káját. Ez a „második vonal“ ak­­kor alakult ki Horthyék környeze­tében, amikor már nyilvánvaló volt, hogy Hitler elvesztette a há­borút, de Horthy és Kállay — s velük együtt az ellenzék opportu­­nistái — még abban remény­kedtek, hogy Magyarországot az angolszászok szállják majd meg. Ki akartak ugrani a háborúból, de úgy, hogy a Horthy-rendszert le­hetőleg sértetlenül átmentsék, s Magyarország zsoldosként felkí­­nálkozzék egy szovjetellenes há­ború céljaira. Horthyék az utolsó percig rabjai voltak annak a dőre babonának, hogy még a háború befejezése előtt ellentét támad az angolszászok és a szovjet között, s ahogy Hitler megbukik,­­az angolt szász csapatok felveszik a harcot a Vörös Hadsereggel. Kállai Gyula igen érdekesen idézi fel azt a korszakot, amikor a népet politikai vezetői cserben­hagyták s csak az illegalitásba szorult szabadságharcosok, a mun­kásság és a parasztság igazi veze­tői tartották életben a magyar történelem legszebb hagyományait. Szép szavakkal méltatja a „Sza­bad Szó“ jelentőségét, amelynek hasábjain át épült ki parasztsá­gunk ellenálló mozgalma. Az ak­kori „Szabad Szó“ szerkesztősége központja és irányítója volt a ma­gyar parasztság ellenállásának. A Nemzeti Parasztpárt vezetői együtt küzdöttek a munkásság legjobb­jaival A munkás-parasztszövetség azokban az időkben alakult ki és nagyon természetes, h­ogy a Kis­gazdapárt jobbszárnyának veze­tői ellenezték a Parasztpárttal való együttműködést. Ellenezték, mert szemük előtt már akkor is a „tiszta demokrácia“ — az a ki­zsákmányoló imperialista kapita­lizmus — eszményképe lebegett. S jól tudták, hogy a Nemzeti Pa­rasztpártnak a függetlenségi moz­galomban való résztvétele annyit jelent, hogy megerősödik a népi demokrácia politikája. Azok az el­lentétek, amelyek a felszabadulás után jelentkeztek s amelyeknek eredménye többek között a népel­lenes összeesküvés volt, már a fel­­szabadulás előtt is megvoltak. Kállai Gyula könyve ezeket a végzetes éveket hitelesen és tár­gyilagosan ábrázolja. Ezt a köny­vet mindenkinek el kell olvasnia, aki meg akarja ismerni a magyar összeomlást, aki meg akarja is­merni népünk elszántságát és sza­­badságszeretetét- Ez a munka szi­gorú ítélet a múlt politikája, az uralkodó­ osztályok hitvány politi­­zálgatása fölött és egyben elisme­rés a nép felé, amely­ magáraha­­gyatva, csak néhány bátor és ön­feláldozó hazafitól vezettetve, har­colt az ország függetlenségéért és szabadságáért K. J. „A magyar függetlenségi mozgalom 1936—1943” JC&wjdtk Qn­wiján­jjjít A Parnasszus Könyvkiadóválla­lat kiadásában jelent meg a cente­nárium esztendejére Koroda Mik­lós összeállításában a Kossuth Bre­viárium. Az író, aki már 1944-ben is bebizonyította, (A magyar fel­világosodás breviáriuma) hogy ala­pos ismerője a magyar szabadság­­mozgalmaknak, most is kitűnő munkát végzett. Kossuth emléke világosan él a magyar nép lelkében, eszméit, küzdelmeit azonban meghamisí­tották az ellenforradalmak az elmúlt száz esztendő alatt. „Hosszú idő óta első ízben akadunk egy valóban forradalmi jellemre, egy férfire, aki népe nevében fel meri venni a kétségbeesett harc kesztyűjét, aki nemzete számára Danton és Camot egyszemélyben“ — írja Mary, és Engels lapja a magyar forradalomról. És Kossuth alakja mégis olajnyomattá szürkült Ma­gyarországon. A kép ott függött a legtöbb ház tisztaszobájában, be­költözött a palotába és a kunyhók­ba, csak Kossuth egyéniségét ha­misították meg a 48-ra következő március tizenötödikék és a kor­mányszónokok, Koroda Miklós Breviáriumában a magyar nép lelkében élő Kos­suthot szólaltatja meg. Munkások­nak és parasztoknak nincs módjuk ahhoz, hogy Kossuth írásainak ti­zenhárom vaskos kötetét végig­böngésszék. A Breviárium segít abban a munkában, hogy minden­ki megismerje az igazi Kossuthot, akinek üzenetét most már megér­tették a jobbágyok unokái: nincs alku a hatalommal, a jogokban és javakban dúskáló kiváltságosok utódaival, a nagybirtokosokkal és a nagytőkésekkel. „Mindent a népért és mindent a nép által“. A Breviáriumhoz Koroda Miklós remek bevezető tanulmányt írt. A munka a centenárius könyvpiac legjelentősebb eseménye. (1.) Rövidesen forgalomba kerül a H­una­ áiicá lUUtíjvelísi ceucUozec amely tipusáiron a KÖTELEZŐ SZÁMLAKERET követelményeinek megfelel Egységáron megrendelhető T BIKOLOR Iroda,szervezd Vállalat ESPÉ Iroda és Üzemszerv. Közp. EVOLUT irodaszervező Vállalat ORGANISATIO Irodafelsz. Kft. PERFECT Irodaszervező Kft. RAPID Atírókönyvelési Vállalat RATIONAL Organizáció RUF Organizáció SYSTEM Könyvelési Rendszer V. Pozsonyi-út 23. Tel.: 123—599 V. Kiss József-u. 39. T.: 200—755 VI. Nagymező-u. 49. T.: *124—310 IV. Gerlóczy-u. 11. T.: *188—848 IV. Bástya-u. 13. T. 382-201,185-362 V. Budai Nagy A.-u. 3. T.: 125—932 V. Nádor-utca 3. TeL: 180—202 VI. Bajcsy Zs.-út 15­. T. 328—772 V. Fálk Miksa-u. 13. T.: 136—316 PoMMMta /­­ír/ A VÁLLALATOK forgótő­kéjének az alkalmazottak ellá­tására történő felhasználását sza­bályozza egy új rendelkezés. A ko­rábban előírtakkal szemben ezen­túl nem kell a beszerzett ruha­neműket és élelmiszereket 14 nap alatt kiosztani a dolgozók közt. A határidő engedéllyel meghoszab­­bítható. Ezzel elérik, hogy az idénycikkeket nemcsak két hétre, hanem két hónapra előre is besze­rezhetik a vállalatok s felkutat­hatók az olcsóbb beszerzési for­rások. Az alkalmazottaknak a jutta­tást két héten belül meg kell fi­zetnie, részletfizetést nem vezet be a minisztertanács által letár­­gyalt rendelet. A tűzifabeszerzés­­ről valószínűleg külön intézked­nek.­­ SOK SZÓ ESIK MOSTANÁBAN a munkáspárti napisajtó raciona­lizálásáról, a két párt egyesülésé­vel kapcsolatban. Nógrádi Sándor miniszterelnökségi államtitkár péntek esti sajtófogadásán kérdést tettek fel ezzel kapcsolatban. A válasz így hangzott: „Sor kerülhet egyes lapok összevonására vagy más intézkedésekre, de azt tartom valószínűnek, hogy nem nyúlnak a napilapokhoz“. A jelenlévő újság­írók — akiknek nagy része nem munkáspárti — élénk helyesléssel fogadta az államtitkár szavait Budapest az újságok városa, ahol jobban fáj egy beszüntetés, mint amilyen örömet három új enge­­dély okoz. Természetesen Buda­pest a haladás városa is, ahol új­ságíró és olvasó egyaránt annak örül, ha a napisajtó munkájában minél több komolyságot, elmélyü­lést és fejlődésbe vetett hitet lát­ó RENDELETTERVEZET készül az állami kezességvállalásnak új alapokra helyezéséről, amely meg­könnyítené az állami és állami ér­dekeltségű vállalatok külföldi ügy­leteit. IGEN JÓ EREDMÉNYEK mu­tatkoznak a bányászok munkaver­senyében. Tatabánya vezet 109.7 százalékkal, a 106.98 százalékot el­ért Dorog és 106.95 százalékot fel­mutató Dunántúl előtt. Meghaladta az előírt teljesítményt Borsod, Mecsek és Nógrád is. Ma már ott tart Magyarország, hogy szenet is tud exportálni, amit a külföldi rádióállomások egyenesen csodál­kozva kommentálnak. «• 1- Felvásárlási láz okozza a tojáshiányt Csütörtök dél óta Budapest házi­asszonyai egyöntetűen arról pa­naszkodnak, hogy nincs tojás, ne­héz a tojást beszerezni, a kereske­dők csak a pult alól adnak isme­rős vevőiknek. A tojáspánik, így közvetlen hús­vét előtt , érthető. De érthető az is, hogy a most megindult nagy­mérvű tojásfelhozatal az amúgy is húshiányban szenvedő budapesti háziasszonyait különösen érdekli. Az igazság a tojáspiacon a kö­vetkező: A vidéken a tojás felvá­sárlását egységesen a MOSzK végzi, melynek következtében a múlt esztendőből ismert tojásspe­kuláció nem alakulhatott ki. Az egységes felvásárlás még árát is csökkentette a tojásnak. Mi sem természetesebb, a közönség megrohanta a fel­érkezett szállítmányokat. Sőt mi több, nap mint nap a kora reggeli órákban elfogy az utolsó darabig az aznapra érkezett to­jásmennyiség. Viszont — mondják a Közellátási­­ Hivatalban — reggel nyolc óráig ! — fél kilencig minden piacon meg-­­­felelő mennyiségben kapható tojás.­­ A legutolsó jelentés szerint március 12-én 538 mázsa ér­kezett Budapestre.­­ Ez olyan készlet, hogy valóban­­ csak a „tojás felvásárlási düh” egyetlen magyarázata annak, hogy az asszonyok tojásspekulációról és tojáshiányról beszélnek. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a Közellátási Hivatal a MOSzK-kal karöltve mindent megtett, Buda­pest húsvéti tojásszükségletének biztosítására. t­­ta Micsélit! Asszonyom! „Az eset nem reménytelen“ írja egyik művésznőnk leveleiben. Az eset miért nem reménytelen — tesszük fel a kérdést a kiváló művész­nőnek? — Nevetve válaszol: Mert amíg Hermodith B. van a világon, addig egy nő sem mondhatja a helyzetét re­ménytelennek! Amíg a nő legerősebb fegyvere a szépség, hála a Hermocith­­nak — ilyen könnyen megszerezhető, egy nőnek sem kell feladni soha a harcot! Minden csak őrajta múlik. Eddig a beszélgetés — a jó tanács azonban önnek is szól. Asszonyom! Vegye kezébe sorsa irányítását és ha nincs megelégedve életével vagy úgy érzi, hogy a sors még adósa valamivel, használjon Hormocith B.-krémet! Arcbőre szárazságát nyomban meg­szünteti, az idő előtti ráncokat kisimítja és hódító szépséget, tartós fiatalságot varázsol arcára. Legendák nőttek a Hormocith B. körül, amikor a helyzet már reménytelennek látszott. — Pró­bálja meg ön is! Áldani és csodálni fogja nagyszerű hatását Ára 11.50, takaréktubus 17.90. Kapható minden drogériában és illatszertárban. KÖZMUNKÁRA kötelezett munkavállalók bejelentésére szükséges ívek a 7300/1948. E. K. M. számú ren­delet 8. §-a (2) bekezdése szerint kap­ható PEUTSCH-NYOMDABAH Horn Ede-utca is. (Telefont 120—5877

Next