Szabad Szó, 1948. július-szeptember (50. évfolyam, 148-225. szám)

1948-08-29 / 198. szám

fa egységes, demokratizált! Németország békében tud majd élni szomszédaival Mefejező­dik a wroclawwi kongresszus A wroclawi kongresszus végéhez közeledik. Pénteken, az általános vita második napján Jose Giral spanyol köztársasági kiküldött han­goztatta, hogy a Franco-rendőrség ezrével veti börtönbe a tudósokat, művészeket, írókat. Franco kormá­nyának puszta léte szégyene az amerikai kultúrának. Politikai és erkölcsi értelemben el kell szige­telni Franco kormányát — java­solta. Petrosz Koralísz, a demokratikus görög kormány közoktatási minisz­tere volt a következő felszólaló. Rámutatott arra, hogy az angol­szász politika meghosszabbítja a görög polgárháborút, igyekszik le­rombolni az ország kultúráját, el­nyomja a haladó gondolatot. A régi görög kultúra hagyományait a sza­bad Görögország veszi át. A szabad Görögország bátran küzd az embe­riség békéjéért, biztonságáéért. A görög értelmiség teljes erővel részt­­vesz a nép harcában. Mukasovszki, a prágai Károly­­egyetem rektora megállapította: A Szovjetunió nemcsak fegyvereinek erejével győzte le a fasizmust, ha­nem kultúrájának magasabbren­­dűségével is. Ernst Abusch német író felszóla­lásában felhívta a figyelmet a Né­metországot felosztásából származ­ható veszélyre. A német haladó ér­telmiség a jaltai és potsdami egyezmények betartása mellett fog­lal állást. A demokratizált Német­ország — olyan Németország, ami­lyen most a keleti övezetben ki­alakult­­ békében tud majd élni szomszédaival. A kettészakadt kul­­­­túrájú, kettészakadt gazdaságú Né-'­­metország a nacionalizmus új ta­­j­­aja volna, veszélyt jelentene az egész világra. Ernst Fischer, az osztrák KP­­ egyik vezetője szólalt fel ezután.­­ Kijelentette: sokkal nagyobb azok-­­ nak az értelmiségieknek a száma,­­ akik belsőleg nem rokonszenveznek az imperialista erőkkel, sőt ellen-­­szenvet éreznek irántuk, de nem­­ foglalnak határozottan állást elle­­­ nük. Mindenki csak annyira sza-­­bad, amennyire a szabadságáért­­ küzdeni hajlandó és küzdeni tud Lukács György felszólalására hi­vatkozva Fischer figyelmeztetett az úgynevezett világ-kormány gon­dolatának szabálvány jellegére. A svéd és jugoszláv kiküldött felszólalása után Rangu román ki-­­ küldött hangoztatta, hogy a háború­­ elkerülését nem elég kívánni. Kul-­­ turális függetlenség sem lehetséges­­ politikai függetlenség nélkül — mondotta. A kultúrát nem lehet el­választani a politikától. Felvetette a kérdést: milyen lehet az a tudo- s­mány, amellyel biológusok a baci- j­­usháborút, fizikusok az atomhá­borút készítik elő. Az ilyen tudo­mány ellensége a fejlődésnek. — Az értelmiségnek — mondotta vé­gül — nem küzdhetnek elszigetel­ten a békéért, be kell olvadniuk a dolgozó osztályokba a béke védel­mében folytatott küzdelmében. Végül a svájci kiküldött java­solta, hogy a kongresszus Genfben központi irodát állítson fel Bobi István nyilatkozata Futó Dezső ügyében Dobi István földművelésügyi mi­niszter, a Kisgazdapárt elnöke és a Kis Újság főszerkesztője a kö­vetkezők közlésére kérte fel a Magyar Távirati Irodát: „A Magyar Nemzet augusztus 27-iki számában foglalkozik Futó Dezsőnek az Igazságban megjelent cikkével és azt állítja, hogy Futó kérését teljesítették és visszavették a Kisgazdapártba, sőt íróasztalt is kapott a Kis Újság szerkesztőségé­ben. E teljesen alaptalan és át­látszóan célzatos cik­kel kapcsolat­ban a nyilvánosság tájékoztatására közölnöm kell, hogy Futó Dezső ügyében sem én, sem pártunk ve­zetősége nem hozott semmiféle döntést és nem felel meg a tények­nek az sem, hogy Futó Dezső író­asztalt kapott volna a Kis Újság szerkesztőségében“. (MTI) A Szabad Szó nemrégen indí­totta meg „Vasárnap délután“ cím­­mel új rovatát, amelynek tréfás rejtvényei, feladványai, pályázatai máris óriási sikert arattak a lap olvasóközönsége körében. Örömmel jelenthetjük olvasóink­nak, hogy szeptember 5-től kezd­­ve, amikor a Szabad Szó új for­mában és nagyobb terjedelemben jelenik meg. „Vasárnap délután“ rovatunkat is kibővítjük, új ötle­­tekkel, feladványokkal, tréfás rejtvényekkel tarkítjuk. Ez alka­lomból ismét felhívjuk olvasóink figyelmét erre a népszerű rovatra, amelyben nemcsak szórakozást ta­­lál az olvasó, hanem ötletességének jutalmát is látja. TRÉFAVERSENY Az álom Az öreg Pali bácsit kérdezik egyszer: mit álmodott, Pali bácsi? — Rettenetes álmom volt — fe­leli az öreg, — azt álmodtam, hogy kolhoz­vezető vagyok Oroszország­ban. — Miért rettenetes ez? — kér­dezik. — Na, halljátok, hiszen egy szót se tudok oroszul — feleli az öreg. (Beküldte: Gergye János, Balatonszentgyörgy) A szövetkezet A hatvanholdas János bácsinak vendége van a szomszéd község­ből. János bácsi éppen azt magya­rázza, akárhogy is gondolkozik, sehogy se tudja helyeselni a szö­vetkezetét. Sőt, az egész család­ lifepasafiljei ! Kezdete d .11 .le l Jota versenyt tart. ' ■■ «----------­ ban, az egész rokonságban senki sem helyesli. — Mi egész máskép vagyunk. — mondja a vendég. — Nálunk már régóta megvan a szövetkezet, de azért akad, aki nem helyesli. Pél­dául az én ökreim is ellene van­nak, mert a szövetkezetbe trakto­rokat kaptunk, azzal szántunk és így az ökreink kiestek a szántási versenyből. (Beküldte: Gergye János, Balatonszentgyörgyi Olcsó szállítás Kétheti fürdést rendelt az orvos Pista bácsinak. El is indult Hévíz­re, Keszthelyig vonattal ment, négy-öt nagy csomaggal. Keszt­helyen megkérdezte az autóst, hogy mennyiért viszi ki Hévízre. —• Három forintért. — Hát a csomagokért mennyi jár? —­ Azért nem fizet semmit. — Akkor vigye csak ki a pak­komat, én majd kiballagok gya­log. (Beküldte: Gergye János, Balatonszentgyörgyi „Mi leszek én?" Több olvasónk kérésére ismétel­ten közöljük a „Mi leszek én“ cí­mű pályázatunk feltételeit. A pályázók feladata az, hogy röviden, tömören megírják, milyen pályára szeretnének menni és miért éppen azt a foglalkozást szeretik leginkább. A pályázatban közölni kell a pá­lyázó lakáscímét, életkorát és szüleinek jelenlegi foglalkozását. A legsikerültebb pályamunkákat lapunkban közöljük és szerzőiket 20 forint tiszteletdíjban részesít­jük. Mai számunkban Tar János írá­sát közöljük. Én, mint Banító... Apám azt szerette volna, ha vas­utas leszek. Én tanárnak vagy­tam. Most mégis tanító leszek. Miért?. A felszabadulás után jöttem rá, hogy mily nagy szükség van a faluban a demokratikus gondolko­zású parasztszármazású tanítóra. Egy jó tanító olyanra formálja a falut, amilyenre ő akarja, mert ő neveli a jövő magyarjait. Az eldugott falvakba és isten­­háta mögötti tanyákra ő viszi a tudományt, ő tanítja meg a népet helyesen gondolkodni és cseleked­ni. Akarom, hogy tanító legyek, mert sürgősen le kell váltani azo­kat a régi, kiöregedett nevelőket, akiknek életcéljuk nem lehet más, mint nyugodtan leélni hátralévő napjaikat, akik az új világban nem tudnak a nép élére állni, vagy ha ezt csinálják is, magatar­tásuk reakciós és pesszimista. So­kan a Mindszenty politika rabjai és megtörténhetett olyan eset, mint Pócspetriben, ahol a tanító is lázított és izgatott a demokratikus fejlődés egyik fontos lépése, az is­­kolák államo­sítása ellen. Én, mint tanító, akárhova kerü­lök is, meggyőzöm a ferde, hamis úton járókat a demokrácia igaz­ságáról és felnyitom a szemüket a még most is vakon járó parasztok­nak, hogy az új nevelői karral ők is örömmel vegyenek részt az új demokratikus Magyarország építé­sében. (Beküldte: Tar János ötödéves tanítójelölt, Balmazújváros) RAJZPÁLYÁZNI Az elmúlt héten beküldött pályamunkák közül az alábbi rajzot jutalmaztuk 20 forinttal. Elkészült a belügyminisztériáris törvényjavaslata. Könnyebbé, gyorsabbá válik az állampolgársági és az illetőségi bizonyítvány beszerzése A belügyminisztériumban két fontos törvényjavaslat készült el. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy mindkét javasat százezreket érdekel, amennyiben az egyik a magyar állampolgárság szabályozá­sáról, a másik a községi illetőség­ről szól. Az állampolgárságról szóló, je­lenleg érvényben lévő törvény ti­pikus reakciós alkotás, amennyiben már megjelenése idején, 1879-ben népellenes célzatai készítették. A törvény az akkori idők szellemé­nek megfelelően megfosztotta ál­lampolgárságától a szabadságharc után emigrációba vonult hazafia­kat, így például Kossuht Lajost. Ezt a régi állampolgársági tör­vényt 1939-ben a Horthy-rendszer kiegészítette. A kiegészíő, 4—13. törvénycikk viszont kimondottan a baloldaliak, a demokraták, az emigránsok és a kommunisták el­len készült. Ha kommunistákat, vagy annak nevezett baloldaliakat perbe fogtak, állampolgárságukat ezeknek a törvénycikkeknek alap­ján hatálytalanították. A most elkészült új törvényja­vaslat figyelembe veszi mindazokat a szempontokat, amelyeket a népi demokrácia politikai, gazdasági fej­lődése szükségessé tesz. Az új törvényjavaslat értelmé­ben az ország valamennyi pol­gárát összeírják és az össze­írás alapján a lehető legegy­szerűbb formában rendezik az állampolgárság kérdését. Az­ eddigi rendelkezések értelmé­ben ugyanis valóságos őskutatás folyt az állampolgárság megszer­zése érdekében. Most ez mind meg­szűnik. Nem lesz szükség a külön­böző iratbeszerzésekre és igazolá­sokra, mert a belügyminisztérium törvény­­javaslata generális intézkedés­sel, egyszerű formában ren­dezi az állampolgári kérdést s mindazok, akik a felszabadulás után emigrációból jöttek haza, vagy elszakított részekről kerültek az anyaországba, de még nem sze­rezték meg állampolgárságukat, vagy más egyéb ok gátolta őket ebben, most megtehetik. A községi illetőség rendezésére vonatkozó törvényjavaslat szintén nagy könnyebbséget okoz a külön­böző eljárásoknál, amennyiben egyszerűen megszünteti a községi illetőségi bizonyítványok rendsze­rét. A javaslat értelmében, ahol eddig a törvény­községi illetőségi bizonyítvány felmutatását emle­gette és ahol ilyen bizonyítvány bemutatására volt szükség, ott ez­után a jövőben egyszerűen csak a lakóhelyet kell igazolni.­­ Ez a rendelkezés sok utánjárástól­­ és költségtől fogja megkímélni a dolgozó kisembereket és megaka­dályozza azt, hogy amiként a múltban, sok parasztot és munkást üssenek el választói és egyéb tör­vényadta jogától azzal, hogy pél­dául az ország másik részéből be­szerzendő községi illetőségi bizot­t­nyítványt ne tudja megszerezni. Mindkét nagyjelentőségű tör­vényjavaslatot az Országgyűlés tár­gyalja nyomban szeptember végi vagy október eleji összehívása után. Megjelent a termelői for­g­almi adóról szóló pénzügyminiszteri rendelet A kereskedelmet — mint jelen­tettük — szeptember 1-től mentesí­tik az általános forgalmi adó alól, mert ezt a termelői szektorban egy helyen vetik ki. Az erre vonatkozó rendelet a hi­vatalos lap szombati számában 44 oldal terjedelemben jelent meg. A rendelet 84 paragrafusból áll és részletesen felsorolja, hogy mi esik termelői for­galmiadó alá. A harmadik paragrafus kimondja, hogy kereskedők is alanyai lehet­nek a termelői forgalmiadónak, ha saját maguk is foglalkoznak áru elő­állításával, vagy kitermelésével, vagy bérmunkában való előállítá­sával. Termelői forgalmiadót köte­les fizetni az a kereskedő is, aki az őstermelés keretében termelt ter­­melvényeket közvetlenül az őster­melőtől vásárolja. Termelői forgal­miadót fizet az a textilkereskedő, aki fonalaknak bérmunkában való kikészítésével foglalkozik. A rendelet több paragrafusban foglalkozik az adóalap megállapítá­sával, a termelői forgalmi adó kul­csával és a 11. paragrafus felsorolja azokat, akik mentesek a ter­melői forgalmi adó alól. Ezek sorában van az államnak a posta, távíró, távbeszélő és rádió forgalmával kapcsolatos előállítói tevékenysége. Mentes továbbá a 65 éven felüli egyén és az I. járadék­osztályba sorolt hadi- és polgári rokkant, ha üzemében 1 tanoncnál több alkalmazottat nem foglalkoz­tat. A rendelet második részében a könyvvezetésről és az adóbevallás módjáról tartalmaz rendelkezése­ket, valamint ennek az adónak átalányösszegben való megfizetését Ofner Alfréd a Jóvátétel Hivatal új vezetője A hivatalos lap pénteki száma közli, hogy a miniszterelnök dr. Posta László miniszterelnök­ségi politikai államtitkárt a Jóvá­­tételi Hivatal vezetése alól­­ ed­digi buzgó szolgálatának elisme­rése és a miniszterelnökségen be­töltött politikai államtitkári tiszt­jének érintetlenül hagyása mellett — felmentette, Ofner Alfréd mi­niszterelnökségi politikai állam­titkárt pedig a Jóvátételi Hivatal vezetőjévé kinevezte. Hét hónap alatt 87 sztrájk Kanadában Hivatalos statisztikai adatok szerint Kanadában az elmúlt 7 hónap folyamán 87 sztrájk volt, amelyben 27.000 munkás vett részt. (MTI) ÜZENETEK Kapcsa János és Sándor (Ál­mosd): Látjuk, tanácsunkat meg­fogadtátok. Ügyes munkát végez­tetek. B. Pál Zsiga (Miskolc, Tas­ u. 15): Megint ráismertünk...

Next