Szabadság, 1946. április-június (2. évfolyam, 75-144. szám)
1946-04-02 / 75. szám
* EI)I) 1946 április 2. (I. évfolyam, 75. sz.)íra 50.000 pengis««ikes*tőb!**»nsáff: ANTALFFY GYULA, DARVAS JÓZSEF, GÁBOR ANDOR Országos találkozót tartanak a demokratikus nők Április 6-án tartja első ülését a Zreneakadémia nagytermében a Demokratikus Nők Országos Találkozója. Rajk Lászlóné és Fái Boris tartják meg ezen a napon beszámolójukat a Nőszövetség egy esztendős munkájáról. Április 7-én Földi Ilus tartja meg előadását a „Gyermek és családvédelemről.“ Már eddig több mint 300 község és város ezernél több küldöttje jelentette be részvételét. Romániából háromtagú delegáció indult útnak előkongresszusra. Minisztertanács Nagy Ferenc miniszterelnök elnökl ősével hétfőn délelőtt 11 órakor rendkívüli minisztertanács volt, amelyen a telepítési törvényjavaslatot tárgyalták. Hain Pétert a gyüjtőfogházba szállították Szombaton este ,a Refcus-kórháztól a gyüjtőfogháziba szállították Jirin Pétert, a svábhegyi hóhért, aki, mint ismeretes, az akasztástól Brain félelmében öngyilkos lett. Hain Péter állapot nem kíván ttrniru sjortdorr étporás Vrimgy *. Jtókus-kórházban tiltják. Mihelyt felépül, nyomban a Markó-utcai fogházba szállják, a*101 kihirdetik (Előtte az ítéletet. Böhm Vilmos követi megbízatása A minisztertanács a külügyminiszter előterjesztésére hozzájárulását adta ahhoz, hogy Böhm Vilmos rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter követi minőségben Svédországban Magyarországot képviselje. Böhm Vilmos 1880-ban született, részt vett a szociáldemokrata mozgalmakban mint a párt gazdasági ügyeinek vezetője. 1918-ban hadügyi államtitkár, majd 1919-ben hadügyminiszter és hadseregfőparancsnok volt. 1919 óta emigrációban élt. Feloszlatták a török szociáldemokrata pártot Ankarából jelentik. A török kormmány feloszlatta a török szociáldemokrata pártot. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a párt az alapszabályokba ütköző tevékenységet fejtett ki, amikor érintkezésbe lépett külföldi pártokkal. A feloszlatás után Törökországban mindössze három párt marad: a köztársasági néppárt, amely a „hivatalos párt", a demokratapárt, amely újabban mindjobban terjeszkedik és a nemzeti talpraállítás pártja, amely belső bomlásban szenved. Kitelepítik a Markó-utcai fogház sváb foglyait Az igazságügyminiszter utasította a népügyészséget, hogy vizsgálja felül a Markó-utcai fogházban levő sváb foglyok ügyét. Azokat a volksbundistákat, akik csak kisebb büntetést kaptak, ki fogják telepíteni. Ezért a népügyészség végzést hoz, amelyben az illetők ellen ideiglenesen megszüntetik az fljárást s amikor az összes sváb foglyok ügyében megtörténik a felülvizsgálat, együttesen kerülnek a kitelepítő vagonokba. Elsősorban azokról van szó, akik hathónapi, vagy annál kisebb börtönbüntetést "kaptak. Az igazságügyminiszter rendelkezése lehetővé teszi, hogy a túlzsúfolt Markó utcai fogház befogadhassa a Budapestre szállított fej háborús bűnösöket. Nagy Ferenc miniszterelnök pécsi beszéde a kormány gazdasági programjáról és a külpolitikai kérdésekről Szombaton pontosan negyedegyszor futott ki a Keleti pályaudvarról az a különvonat, amely Nagy Ferenc miniszterelnököt és kíséretét vitte pécsi útjára. A kisgazda minisztereken és államtitkárokon kívül ott láttuk a Magyaar Kommunista Párt képviseletében Rajk László belügyminisztert, a Szociáldemokrata Párt részéről dr. Ries István igazságügyminisztert, a Nemzeti Parasztpárttól pedig Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi minisztert. Ercsin, Sárbogárdon, Újdombóvárott, Baranyaszentlőrincen vasárnapi gúnyát öltött küldöttségek, fehérruhás lányok, díszruhás rendőrök és ünnepi köszöntők fogadták az érkezőket. Pécsett különösen meleg fogadtatás várta Nagy Ferencet, Baranya szülöttjét. A miniszterelnököt és a négy párt képviseletében megjelent minisztereket a pályaudvar csarnokában Tolnai József polgármester köszöntötte, majd este a Városi Színházban díszelőadás volt a vendégek tiszteletére. Koós Károly Budai Nagy Antal című műve került bemutatásra. Az előadás után a Kisgazdapárt pécsi tagozata rendezett vacsorát a fővárosi vendégek tiszteletére a Belvárosi Katolikus Körben, ahol több pohárkoszöntó hangzott el. Nagy Ferenc miniszterelnök az üdvözlésekre válaszolva hangsúlyozta, hogy demokráciánk lehetővé tette a nép fiainak érvényesülését. Rajk László belügyminiszter pohárköszöntőjében többek közt ezeket mondotta: — Az országnak lehetnek különböző pártjai, de megyár nép csak egy van. A magyar népnek csak egy országa van és mindazok, akik iga. -naki.-«a£t otik, y.énKiket, ve*P tojjet yl'vigh • 0« r- ig !'fill.mtr’drn sk er' is, hogy a köztársaság törvénybe iktatásával mi törvényben mondattuk ki a magyar nép minden, egyes polgárának a szabadságjogait, a,megélhetéshez való jogait. Legfőbb feladatunk, hogy ezt a törvényt valóságos tartalommal töltsük meg. Ha a négy párt meg tudta■ tenni együtt az utat idáig, együtt kel működniök abban is, hogy amit közösen vállaltunk, azt maradéktalanul közösen végre is hajtsuk. A vasárnapi nagygyűlés Vasárnap délelőtt tíz óra tájt már egyre tódul a nép a Széchenyi térre. Jobbára a környező falvak lakói, három megyének küldöttségei, népképviseletbe öltözött csoportok érkeznek. Köröskörül az ablakok és az erkélyek megteltek hallgatósággal. A Nádorszálló erkélyén tizenegy órakor megjelenik a városparancsnok vezérkarával, a jugoszláv misszió vezetője és több más helyi közéleti személyiség. Pontosan negyed tizenkettőkor lép nagy ünneplés közben az emelvényre Nagy Ferenc miniszterelnök, hogy megkezdje nagy, kétórás beszédét, amelyet oly nagy várakozás előzött meg országszerte. „Harcos demokráciára van szükség, Nagy Ferenc miniszterelnök kétórás nagy beszéde elején történelmi visszapillantást vetett az elmúlt negyed évszázad küzdelmeire, majd így folytatta: " A demokrácia a második világháború után már nem lesz politikai kísérlet, amelyet felválthat a régi rendszernek valamilyen javított formája, hanem végleges politikai életforma, amelyért élni, dolgozni és meghalni is érdemes. Arról lehet beszélni a demokráciában, hogy időről-időre melyik párt milyen mértékben részesedjék a hatalomból a népakarat folytán, csak egyről nem lehet szó, hogy mégegyszer kiadja a nép a kezéből a hatalmat. Harcos demokráciára van szükség, legalább olyan eréllyel kell harcolni a reakció ellen, mint ahogy a régi világ vezetői harcoltak a demokrácia ellen. Ha ők önös érdekből féltették a maguk önkényes világát, akkor nekünk több erkölcsi jogunk van védenünk a magyar nép felemelésének rendszerét. Az együtműködés nélkülözhetetlen politikai eszköz Másik nagy feladat, — folytatta a miniszterelnök — amely a népre hárul, a politikai együttműködés megteremtése. Nemcsak a kormányzatban, a parlamentben, hanem a falvakban és városokban is. Nem szabad az egyimtmfiködést szükséges rossznak tekinteni, hanem nélkülözhetetlen politikai eszköznek, a belső rend biztosításához és az ország újjáépítéséhez. A demokratikus magyar társadalom következő feladata a társadalmi báhé biztosítása. Kétféle vonatkozásban kívánok erről szólni. Egyik vonatkozása a vallás és a politikaegymáshoz való viszonya. Sajnálatos lenne, ha az egyház körein belül helytelen vélemény alakulna ki a magyar demokrácia megítéléséről. A másik vonatkozás a faji vagy a felekezeti gyűlölködés. A magyar társadalmat figyelmeztetem, ne engedjen utat az antiszemitizmus indulatainak, mert egyrészről a világ legantidemokratikusabb tömeghangulatának nincs helye a magyar demokráciában, másrészt tűrhetetlen lenne, hs még egyszer megpróbálnának !— Nagyon helyeseljük a munkásegységet, — folytatta a miniszterelnök — helyeseljük a munkásság politikai összefogását és a szakszervezetben való gazdasági egységét is, de kívánnunk kell a parasztegységet is. A magyar munkásság számtalan esetben adta tanújelét annak, hogy teljes mértékben átélni a demokráciában leanáruló feladatokat. A .~v - st ! v* : átí-nció emelkedése — és itt hadd mondjak köszönetet a pécsvidéki bányászoknak, ahol a termelés elérte a békebeli színvonalat és mértéket — az egyes üzemek eredményei, a Kossuth-híd megépítése mind a magyar munkásság hazafias áldozatait mutatják. A közelmúlt politikai feszültségéről Nagy Ferenc a következőket mondotta: — A politikai élet az elmúlt hónapokban eljutott a maga nagy teherpróbájáig. Feltűntek a tisztázatlan nézetek a kissé szétesett politikai életben és nagyon megerősödött a reakció reménysége. Amikor rádöbbentünk ezekre a jelenségekre, akkor nem lehetett már másként segíteni, csak radikális módszerrel. A Független Kisgazdapárt a válságban hirtelen megtalálta önmagát: elindult azon az úton, amelyről sohasem tért le, csak megállt egy pillanatig. A kormány külpolitikájának irányát fogalmazta meg ezután a miniszterelnök. — Magyarország külpolitikai helyzete gyökeresen megváltozott. A háború előtt olyan volt a magyar külpolitika, mint a féloldalra nőtt fa, csak nyugati irányban nyújtotta ki ágait, mert kelet teljesen el volt zárva. Végtelen egyoldalú hatás, a német hatás érvényesült.— A felszabadulással nemcsak tüzet gyújtani azok, akik most nem találnak módot pecsenyéjük megsütésére. — A társadalom kötelességei sorába tartozik a központi hatalom tekintélyének növelése is. Ha a törvények ellen a polgár vét, szigorú következményeknek teszi fel magát. De még szigorúbb büntetést érdemel az, aki olyan minőségben követ el törvénytelenséget, amely minőségben a törvényességet kellene védenie. 3. belső reakciónak, de ennek az egyoldalú külpolitikának hatása alól is felszabadultunk. Április 4. én lesz egy éve, hogy a Vörös Hadsereg végkép kiverte hazánk földjéről az ellenséget. Ünnepi érzésekkel várjuk ennek az évfordulónak az eljövetelét, hogy örömünknek kifejezést adjunk és a megemlékezés virágaival díszítsük azoknak az orosz katonáknak a sírját, akik életüket adták a szabadságért, a mi Szabadságunkért is. A magyar külpolitika természetszerűleg elsősorban a Szovjetunió felé fordul. Kevés annyit mondani, hogy érdekünk a vele való jóviszony, de kevés a hivatalos barátság is. Ra van szükség, hogy népünk lelkében is állandóan erősödjék a vágy az igazi barátság után, hangulatával, magatartásával szolgálja az őszinte jó viszony kimélyülését. — A hálán túl egyéb kötelességünk is van a Szovjetunióval szemben. A háborús károkért jóvátétellel tartozunk. Amikor a magyar kormány mindent elkövet ennek fokozott teljesítésére, innen hívom fel mindazokat a tényezőket, amelyeken a jóvátételi szállítások múlnak, hogy a kormánynak ezt a törekvését minden erővel támogassák, mert a kormány hatalmával és szigorával kerülnek szembe azok, , akik a jóvátétel teljesítés terén nem hajlandók kötelességüket maradéktalanul teljesíteni. Mindent el kell követni, hogy Magyarország úgy mint a múltban is, kötelezettségének ezután is eleget tegyen. — örüljünk annak, hogy a gazdasági kapcsolatok kimélyítése kapcsán tovább haladhatunk a Szovjetunióval. Bejelenthetem, hogy néhány nappal ezelőtt írta alá a magyar kormány a magyar repülésügy és hajózásügy fellendítése ügyében kötött orosz-magyar repülés és hajózásügyi szerződést. "Helyeseljük a munkásegységet... Kérés a nyugati hatalmakhoz: adják vissza korábban elhurcolt értékeinket is !— Természetessé mély hálával és őszinte megbecsüléssel fordulunk a nagy angolszász demokráciák felé, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia felé. őszinte hálával köszönjük meg az Egyesült Államok kormányának azt a döntését, amellyel a németek és nyilasok által elhurcolt magyar javak egy részét visszaadták nekünk Ennek a szenvedő, de felemelkedésre váró népnek az a kérése, hogy ugyanilyen nemes gesztussal adják vissza a korábban elhurcolt, értékben nagyobbjavainkat, így arányainkat is, hogy gazdasági életünk mielőbb a stabilitás állapotába jusson és az élet bizonytalansága mielőbb megszűnjék ebben az országban. Ez a kérésünk a többi megszálló hatalomhoz, Angliához és Franciaországhoz is. „Szívesen látnánk, ha Jugoszlávia tengerparti igényei jóindulattal intéződnének el" — Tisztában vagyunk azzal, hogy a reálidős magyar politika súlyosan vétkezett a megtámadott Jugoszlávia ellen. — folytatta Nagy Ferenc. — A magyar nép széles rétegei őszinte hálával vették tudomásul, hogy a Jugoszláviában élő magyarság emberi és népi szabadságát a jugoszláv demokrácia biztosította. Mi a magunk részéről az országunkban élő szerb, horvát és szlovén lakosság számára a legmesszebbmenően biztosítottuk máris a népi, kulturális és emberi jogokat. Gazdaságilag is vannak közös érdekeink. Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy az Adriára egyetlen jószomszédi ország területén jusson ki. Ezért látnánk szívesen, ha Jugoszlávia tengerparti igényei jóindulattal intéződnének el. Romániával eddig sikerült a legbarátságosabb jóviszonyt fenntartani. Helyesnek tartanám, hogy ha a nemzetközi politika illetékes fórumai előtt felmerülnek is közöttünk kérdések, ezek elintézése sem zavarná meg a további jóviszonyt a két ország között. Groza Péter román miniszterelnök többször megnyilvánult magyarbarát politikája