Szabadság, 1904. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1904-01-01 / 1. szám
XXXI. évfolyam. Nagyvárad, péntek, 1904. január 1. ügyes számára 10 fillér.SZABADSÁG POLITIKAI NAPILAP A BIHARMEGYEI ÉS NAGYVÁRADI SZABADELVÜ PÁRT KÖZLÖNYE.Előfizetési feltételek: Szétküldéssel Heljben: Korona íSened évre 6.— Stí évié 12.jf*.« évre >4.— Vidékre poatáTtU Korona Negyed évre 7.— Fél évre 14.— Egész évra 28.— Kiadó-hivatal: Stcsváth L&joB-utcza, (Biharmegyei takarékpénztári épület), hová a hirdetések és az előfizetés-dijak küldendők. l-ső szám Hirdetések dija • S hasábos petitsorért egyszer 12 fillér. Háromszor és többször — — 8 Mint Nyilttér 8 hasábos petitsorért 40 fillér. Apró hirdetésben minden szó 4 fillér, vastag betűkkel — — S fillér. Reklám soronként — — — 2 km. Szerkesztőség : Kossuth Lajos utcza (Bihar megyeitakarékpénztári épület.) Kéziratok vissza nem küldetnek. Felelős szerkesztő: HEGYESI MÁRTON. Szerkesztő : BÍRÓ LAJOS. Laptulajdonos: LASZKY ÁRMIN. Újévi jelentés. Nagyvárad, december 31. Sylveszter napján leküldte az Úr Gábor angyalt: Menj, szolgám, nézz körül a földön és holnapra jelentsd: mi történik ott lenn ?* Gábor repült. Oly sebes volt, mint a gondolat Egy nap alatt minden országokat végigjárt. Szeme egy pillanat alatt megérte mindenütt, hogy mi történik itt lenn, az egyes országokban.* Visszatért hajnalra és elkezdte jelentését. Amint következik : „Európa közepén vagy 50 milló német a Wacht am Rhein-ért lelkesül és húz Berlin felé. A kisebb német móles a nagyobb felé vonzódik. Álmodoznak egy nagy Németországról, amely a Rajnánál kezdődik és a Lajtánál, vagy talán Predeálnál végződnek. És mindent elkövetnek, hogy ez az álom valóra váljék, az első nagy nemzetközi összecsapás alkalmával. Azonkívül pedig meg akarják hódítani a kereskedelem és ipar békességes, de modern és az ágyuknál naposabban hódító fegyvereivel a tengeren túli piacokat az emelkedő angoltól s a hanyatló franciáktól.“ — Hát az én ügyes franciáimnál mi történik ? — kérdé az Úr. Hagyd azokat a tudákos németeket, — mindig olyan komolyak. A francia nemzet sajnálattal állapítja meg, hogy míg ő ma már évente csak mintegy 20000 emberrel szaporodik, addig régi gyűlölt ellenfele, az egyesült német birodalom évente egy egész hadtestet nyer. Ez egy uj vármegye minden évben. Tehát megverni már nem fogja többé a németet a francia soha. Hát leszállítja a katonai szolgálat idejét két évre és a megverés gondolatát feladván, kultúrával elébe akar vágni német versenytársának, kitörli a francia nemzet testéből az egész felekezeti oktatást, nem ismer más nevelést, mint a tudományosat és erkölcsit s egy nemzedék után vadonatúj francia nemzetet igér az utókornak, — olyat, amely a felekezeti szellem minden előítéletétől végleg megmenekült s amelyet valláskülönbségek gátfalai soha semmiben szét nem választanak. * Hát már a francia is megkomolyodott, szólott az ur. De hát mi történik a franciák szomszédságában ? Verekszik-e még az anglius ? Angolország hatvanöt éven át élt a szabad kereskedelem lobogója alatt és jól meg volt alatta. De az európai népek nem tudták megérteni a szabad kreskedelem kimondhatlan emberiségi előnyeit és védvámokat állítottak fel. Következés lett, hogy Angliába mindent be lehetett vinni de az angol nem vihetett be sehova semmit fizetés nélkül. Közép Európa beszállíthatta Londonba a búzáját vám nélkül. De az olcsó angol posztó csak úgy jöhetett be a kontinensre, ha nagy vámot fizetett és így megdrágult. Az angol Chamberlain elkiáltja magát, ez nem igazság, így nem jól van. Ha minket ütnek, üssünk mi is. Hiszen nekik csak pálcájuk van. A mienk a bunkó. És most folyik a nagy politikai hadjárat az angol nemzet területén. Egy ember, a jelenkor legnagyobb élő államférfia , Chamberlain, vezeti e harcot az egész angol uralkodó közvélemény ellen. — Védvámos állammá akarja átalakítani a nagy angol királyságot. Ha terve sikerül, pl. a magyar gazda megsütheti a búzája egy részét. Londonba ugyan többé ez be nem megy, mert az ausztráliai stb. angol gyarmatok vámmentesen fognak beszállítni, ők pedig vámkötelesen. Ezt a versenyt nem vehetjük fel. Ha a magyar ellenzék komolyan gondolkoznék komoly kérdésekről, talán revízió alá venné a külön vámterület kérdését is, így ez a veszély nem fenyeget. De az bizonyos, hogy-Anglia most alakul át, csaknem észrevétlenül a legnagyobb Britanniává. Világrészek szétszórt angol tartományai fognak összekapcsolódni, csaknem észrevétlenül, hogy egy nagy, hatalmas, Rómára emlékeztető inperium keletkezzék. A többi Európa persze, ezt nem látja. * — És mit csinál az uj világ ? — kérdé tovább az Ur.A yankee átfúrja Panamát s a világkereskedelem központjává Észak- Amerikát teszi. Onnan diktál törvényt minden vad ázsiai és minden félvad középeurópai néptörzseknek, amelyek az emberi művelődés kezdetleges fokain állnak és észre sem veszik, hogy nagy ronL rs szervezetük, theologiai képzetviláguk, középkori intézményeik, egész és fél abszolút monarchiáik által olyanféle rangba jutnak az eébuk vágott szabad Amerika népeivel szemben, mint aminőben a Balkán államok, vagy China és Japán állanak velük szemben.“ ♦ — Szóval minden halad, minden fejlődik — mondá az Úr. Sót látom, mindenütt, mindig nagyobb eszmék mozgatják az ember Szétvált utak. Irta: Siatbinápf Zoltán. I. Késő ősz ülte meg a tájat. Színtelen, fakó volt minően s bágyadt a napsugár, mely mintha csak tovább akarta volna halogatni a természet agóniáját, előkandikált a foszlányos, piszkos színü felhők közül. Nem volt a ragyogásában semmi melegség, nyomán nem enyhült meg többé a hűvös ősi esőtől átázott talaj, nem gomolygott langyos párázat a szántóföldek színe felett, hol haloványan, és beteges színnel szjadt ez őszi vetés. Az erdő felől, ez országút felett nagy csapotokba verődve vonult a város felé a varjuservg. Azt a néhány szinehagyott, fakózöld levelet, amiott küzkodütt a haldoklással a fák fiatalabb gályáin, egyre-rpsra pergette le az észak-nyugat felöl támadt szél. Kopottas, jobb napokat látott urasági kocsi tartott a kis mezőváros felé a nagyon rosz országúton. Lassan haladt, óvatosan kerülgetve a kátyúkat, a mélyebben szántott kerékvágást. Öreg, őszhajú ember hajtotta a lovakat. Csak úgy volt öltözve, mint a kisvárosi gazdák, kék posztóba, amolyan olcsófélébe, amelyiken hamar fog a gyűrődés. Látszott is rajta, hogy ünnepinek készült a ruha és rég idő óta kímélték a ládafiába. Nagy ünnepnek kellett akkor lenni, mikor előszedegették. Lehet, hogy valamikor urikocsis libériát viselt a vén ember, ami most már semmiképen nem illene ahhoz ez alatt kopott hintóhoz, melynek a hűvös idő dacára is le volt eresztve az ernyője, talán ezho„ ne mutogassa olyan szembeszökően az elár?utsát. A kocsi hátulsó rlésén egy sápadt arcú fiatal ember ült, fázósan húzta be magát utiköpenyébe. Szivarozott s koronként köhögött. De azért erősen szívta a szivarját, r. .a a végét kíméletlenül Nem tekintett ki a határra egyszer sem, az is igaz, hogy re i sek gyönyörködni valót találhatott volna benne. Csak oda bámult merően a piro. o a takaróra, vagy ki tudja mire s halgatott. Az a jósága arcú öregember pedig ott a hajtóülésen minduntalan visszafordult, mintha kiváncsi lenne, vajjon nem maradt-e le valami a kocsiról. Vagy talán másért? Látszott rajta, hogy szeretne valakinek valamit mondani, talán annak a sápadt arcú fiatal embernek a hátulsó ülésen? Már a nyelve hegyén volt egy párszor a szó, ki is nyitotta a száját, azután mintha meggondolta volna magát, mérgesen a lovak közzé vágott. A másik pillanatban már meg is bánta a hevességét, vissza kellett szorítani a gyeplőt, mert az erősebb zökkenésre erős köhögés fogta el a sápadt arcú fiatalembert. II. Domby Albert egy sürgönyt kapott a fia orvosától. A sürgönyben csak ez állott: — Kázmért hazaküldtem, várjátok kocsival. Az öreg Domby nem épen rendén valónak találta a dolgot, de nem is gondolt semmi rosszra. Az orvos a család régi barátja volt, nála lakott a fővárosban Kázmér, aki éppen az utolsó vizsgájára készült. Az öreg nem tudta, hogy miért hagyja éppen most oda a fővárost Kázmér, de nem tulajdonított a dolognak valami nagy fontosságot. Ha neki úgy tetszik, hát legyen úgy. Sirolin9 A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer:tüdőbetegségeknél, légzősz«p._ ^ imrutos bajainál úgymint idült bronchitis,^JÉa márhurut és különösen l&lobadozóknál influenza után aj^oÄ Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. A jellemek szaga és jó íze miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4. koronáért kapható.V . Fl yéljünk hogy minden üveg alanti czeggel legyen ellátva: VI&S70 5—ű IF1. Hoffmann-La Roche Sz Oo. vegyészeti_gyár Basel, SvÁfcg.r/Nfv IP