Szabadság, 1904. május (31. évfolyam, 105-128. szám)
1904-05-01 / 105. szám
2 SZABADSÁG Szabálytalanság a házipénztárban. — A közigazgatási bizottság rendkívüli ülése. — Nagyvárad, április 30. Nagyvárad város közigazgatási bizottsának mai rendkívüli ülésén kipattant az, amiről napok óta suttogtak városszerte. A város pénztárában szabálytalanságok történtek, amik vizsgálatot vonnak maga után. Hogy a pénztárban baj van tényleg, annak első pozitív jele két nap előtt az a tény volt, hogy a pénztárt és ellenőrzést helyettesek vették át. Hogy mi történt, azt a vizsgálat befejezése előtt nem lehetett tudni és nem lehetett tárgyalni. A tényállás most már világos és a tett intézkedések legnagyobb mértékben megnyugtatók. A polgármester bejelentése szerint elveszett a pénztárból egy összeg, amelyet elvesztője azóta teljesen pótolt. Hogy hogyan történt az elvesztés, kiket terhel mulasztás, azt a közigazgatási bizottság kebeléből meginduló vizsgálat fogja eldönteni. Ezek a tények eddig. Ezen felül csak kombinációkba és találgatásokba lehetne bocsátkozni. Soha nem céltalanabb az ilyesmi, mint megkezdett, részletes és beható vizsgálat előtt, amikor nyugodtak lehetünk, hogy megtudjuk, kik hanyagolták el a pénztár kezelését és amikor már bizonyos, hogy károsodás nem éri a várost. Most csak várni lehet, nyugodtan, higgadtsággal és regisztrálni a tényeket. Ha kiderül, hogy történt az eset, akkor jöjjön, ha kell, a megtorlás és jöjjenek elő sorban olyan intézkedések, amelyek emberileg lehetetlenné teszik a hasonló dolgok megtörténtét. Mert az máris kétségtelen, hogy a rendszernek meg kell változni. Ma még nem károsodott a város. Holnap már károsodhat és ez ellen nem véd semmi, csak az állandó, hathatós ellenőrzés. * A közigazgatási bizottságnak az az ülése, amelyen feltárult a pénztári kezelés helyzete, fontosságához mért imponáló nyugalommal folyt le. A leghevesebbek is szó nélkül meghajoltak az elnöklő főispán által proponált intézkedések helyessége előtt és néma csendben hallgatták végig Rimler polgármester jelentését arról, hogy milyen súlyos anyagi csapás fenyegette a várost a közelmúltban. A nevezetes ülésről a következő tudósításunk számol be: Pontban három órakor nyitotta meg Beöthy László dr főispán az ülést, amelyen jelen voltak : Rimler Károly polgármester, Hlatky Endre, Hoványi Géza, dr Rádl Ödön, Berkovits Ferenc, Mihelfy Adolf, Sipos Orbán, Varró Domokos, Huzella Gyula, Nagy Géza dr. Szokoly Tamás, Dús László Major Lajos, dr Grám Károly, Bordé Ferenc. A gyűlés oka: Beöthy László dr főispán feszült figyelem közben terjeszti elő, hogy mi a tárgya a szokatlan, rendkívüli ülésnek. A városházi pénztárában kezelési szabálytalanságok fordultak elő, és szükséges, hogy minél előbb, hitelesen megnyugtassuk a nyugtalan közvéleményt. Az ülés összehívásánál különben két szempont vezette. Először az, hogy esetleges rendkívüli közgyűlést csak napok múlva lehetne összehívni, másodszor pedig az, hogy a bizottság mindjárt megteheti a szükséges intézkedéseket. A történteket teljes részletességgel, minél jobban meg kell világítani. Addig is arra kéri a megjelenteket, hogy nyugodt megfontolással tárgyalják a dolgokat. Felkéri a polgármestert, adja elő jelentését. A pénztárvizsgálat: Rimler Károly polgármester előadja, hogy e hó 23-án, szabályszerű, váratlan pénztárvizsgálatot rendelt el. Elmondja teljes részletességgel a vizsgálat lefolyását. Először is a házipénztár és a gyámpénztár készpénz készletét vizsgálta meg és azt konstatálta, hogy teljesen rendben van. Szombat estig tartott így a vizsgálat, anélkül, hogy szabálytalanság mutatkozott volna. A hétfő délelőtti izgalmak miatt félbe kellett szakítani a vizsgálatot. Hétfőn délután Ragány főszámvevő az iskolák költségeivel foglalkozva, egy kimutatást készített arról, hogy az építkezésekre mekkora összeg áll még rendelkezésre. A kimutatásnál megjelent a házipénztárban, hogy konstatálja, egyezik-e. Kitűnt, hogy a kimutatás és a pénztárállomány között eltérés van. A pénztáros egyelőre azt állította, hogy számadási hiba van a kimutatásban. Ugyanekkor Budaházy t. alszámvevő arról tart jelentést, hogy a közúti alap egy húszezer koronás tétele nincs rendben. Százhuszonnégyezer korona hiány. Azonnal újra megvizsgáltuk a készpénzkészletet — folytatta jelentését a polgármester és kitűnt, hogy a pénztári napló alapján is nagyobb hiány van. A pénztáros azt állította, hogy a hiányzó összegett elvesztette annak idején. Időközben próbálta pótolni különféle módon és bevallja, hogy az elvesztett összeget egyelőre a város pénzéből pótolta. A további vizsgálat most már nem a pénztári napló alapján történt, hanem az előmunkálatokat külön kellett elvégezni, mert a számvevőségnél ez nem volt rendben. Két teljes napig tartó munka után megvolt a hiteles naplókivonat, amely után tegnap éjjelig befejezték a vizsgálatot. Előzetesen a főpénztáros nyilatkozatot adott arról, hogy a hiányzó pénzt elvesztette, ma pedig készpénzben teljesen befizette a hiányt. Kijelenti a polgármester, hogy átvizsgálták a város minden vagyonát és sehol semmi szabályalanság nincs, kizárólag a házipénztárában konstatálták a hiányt. E tekintetben teljes megnyugtatást adhat. A rendes pénztárvizsgálati jegyzőkönyvet egyébként el fogja készíttetni, az illetékes fórumok elé terjeszti, amelyeknek azután módjukban lesz elfogadni, vagy elvetni. Felmerül még az a kérdés, hogy lehet az, hogy a kérdéses összegekhez a főpénztáros hozzájutott. Megjegyzi erre nézve, hogy rendelkezésre állanak az összes okmányok és ki fog tűnni ezekből, hogy az ellenőrzés közül is ki a hibás. Összesen öt esetről van szó és a hiányzott, de teljesen megtérített összeg egy százhuszonnégyezerhatvanhat korona, 77 fillér. A vizsgálat: Beöthy László dr főispán előadja, hogy a tegnapi nap folyamán a belügyminiszter kérdést óriási testre, nagyobb csapás, mint egy háború, olyan csapás, mintha háború idején a saját katonáink elhagynának. A vasutasok ha úgy vélekedtek, hogy a társadalom egész gazdasági életének, egész életének ők a legfontosabb szolgái , nem csalódtak. A forgalom fenntartása, ami voltaképen nem egyéb, mint a termékek kicserélésének tehát az áruközvetítésnek voltaképen alantos, a termelésnél sokkal alantosabb munkája, a civilizáció fejlődésének mai állapotában fontosabbá és magasabb rendűvé vált minden más tevékenységnél. A vasutasok joggal gondolták — a sztrájk megmutatta — hogy ők civilizációnk pionírjai, akik nélkül nincs előrejutás. (Hogy harci számításukba hiba csúszott be, hogy az állam nem tűrhette, hogy egyik szerve fellázadjon ellene, az nem tartozik ide.) A ma az övék : teljesen egészen és osztatlanul. A tegnap nem volt az övék. És a holnap — újabb ötven év múlva — ismét nem lesz az övék. Az embereket könnyű automobilok, vagy gyors repülőgépek viszik, a nagy áruterheket nehéz, de gyors automobilok viszik nem valamely állomásra, hanem ahhoz a házhoz, ahová jutni akarnak. A vasutas sztrájk ötven évvel ezelőtt semmi sem lett volna. Ma óriási csapás volt. Ötven év múlva olyan lesz, mintha ma a sorspontok kezdenének sztrájkolni. (b.) 1904. május 1. Osztozkodás.* Irta: Thury Zoltán. Jóval éjfél után még publikum volt a kocsmában. Közönséges szegény nép, de jó mulató, aki nem törődik a garassal, ha még szó van egykét pohár borról. És amint ez már faluhelyen szokásos, a nagy szobában vegyesen ültek az urak, a félig urak és az egészen parasztok, részben vörösre, részben szürkére terített asztalok mellett. A sarokban fölszámolt a banda. A bőgő háta volt a háttér, amibe belehajoltak és amiből kidobták a felső testüket a kuncogva folytatott, halk, itt-ott föl-fölsivító veszekedésben. Két petróleumlámpáról büdös olaj csepegett a padlóra s mivelhogy már kitelt az idejük, füstölgött, sercegett bennük a kanócz. Mindenféle beszélgetések folytak. Az uraké hangos volt, a harangozó, a kisbíró és a szolgabírósági hajdú inkább csak arrafelé hallgatózott, a parasztok pedig lassú, monoton elbeszéléseken mulattak, amikbe egyik-másik úgy belekezdett, hogy alig tudott kijutni belőle. A szörnyű füstben ide-oda tötyögött egy roppant vastag asszony a borral, pálinkával. Megnyílt az ajtó és különös formájú kis emberke jött be. Roppant nagy csizmák lötyögtek a lábain s szűk nadrágba meg sok gombazekébe volt bujtatva az egész ember. Tántorgott, talán mert már másutt is ivott, esetleg azonban inkább a fáradság miatt. Sáros volt bokáig. Kívülről jött, a város felől. A falu tudniillik tele van hordva kaviccsal , s remegett és erősen rátámaszkodott a botjára, amig az ajtóban állva körülnézett, hogy kik is vannak hát itt volt a képen. Az urak felé illedelmesen köszönt, a parasztoknak is mondott valamit s aztán leült a harangozóékhoz. A vastag asszony kérdés nélkül vitte neki a bort egy hosszú nyakú, homályos üvegben s vastag, húsos tenyerével a hátára legyintett. A többi embernek fel se tűnt valami túlságosan az, hogy az uj vendég ki van kissé fordítva a valóságból. Vagy talán ki se volt forgatva . . . Egyáltalában valami bolondos forma ember lehetett. Mindenki kötekedve beszélt vele s ha felfortyant, hát le * Az Érdekes könyvtár legutóbbi számából. Uj szabóterem. ----- Új szabóterem. BERKOVICS MIHÁLY angol divat férfiszabó-czég, Nagyvárad, Szent László-tér, 7. sz. Ajánlja a n. közönségnek dúsan felszerelt, kül- és belföldi szövetekkel berendezett termét. A legjutányosabban és a legújabb szabás szerint készít mérték utáni megrendelésre férfi öltönyöket, felöltőket, síi). A termemben készült ruhák kisebb javítása és vasalása díjmentesen eszközöltetik. Munkáim több kiállításon első díjakat nyertek. A n. é. közönség becses pártfogását kérve , kiváló tisztelettel, 466 i-io BERKOSTICS MIHÁLY