Szabadság, 1971. augusztus (81. évfolyam, 70-77. szám)
1971-08-04 / 70. szám
4,Mal SZABADSÁG A SAN QUENTIN HALÁLFOLYOSÓJÁNAK IS EGYIK LAKÓJA ÍRJA: A VAKÁCIÓ VÉGEIÉRT Richard L. Welcht 1968 szeptemberében ítélték halálra egy potyautas meggyilkolásáért Bakersfield (Calif.) közelében. A meggyilkolt személy barátnőjét is meg akarta gyilkolni Welch, a nő azonban túlélte a gyilkossági kíisérletet és a bírósági tárgyaláson a vád koronatanúja volt Welch ellen. A US Legfelsőbb Bírósága az elmúlt május 3-án azt a határozatot hozta, hogy a halálbüntetéseket ismét végre lehet hajtani. Erről a döntésről Richard Welch, aki jelenleg a San Quentin börtön halálfolyosójának a lakója, levelet írt a New York Timesnek. Welch levele a következőképpen hangzik: — San Quentin halálfolyosójára 1969 augusztusában kerültem, miután halálraítéltek gyilkosságért. Ügyem jelenleg California állam Legfelsőbb Bírósága előtt van fellebbezés alatt. — Május 3-án, amikor a US Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a kivégzések ismét végrehajthatók, egy barátom ezeket mondotta: Én már 7 évet töltöttem itt. Úgy tűnik, hogy egyetlen reményem most csak az, hátha a halálbüntetést életfogytiglani, börtön- büntetéssé enyhítik. — Vannak a San Quentin halálfolyosójának lakói között olyanok, akik továbbra is optimisták, sokan azonban úgy vélik: elérkezett az ideje annak, hogy ők maguk kezdjék tanulmányozni a jogi könyveket. —A US Legfelsőbb Bíróságának május 3-iki határozata óta változás történt a halálfolyosó lakóinak magatartásában: kevesebbet tréfálkoznak éjszakánként és csendesebbek mint azelőtt, akik előtt pedig nincs remény, mert már kivégzési időpontot is kaptak, azok nem tudnak menekülni ettől a gondolattól és a témabeszélgetéseikben állandóan visszatér. Néhányan közülünk kis dolgok miatt is ingerültek lesznek: a zaj miatt, az élelmezés miatt, a gépelés miatt. (Éjjel 1 óráig szabad gépelnünk.) Mindezek a dolgok nem idegesítettek bennünket három hónappal ezelőtt. Azelőtt arról vitatkoztunk, hogy mikor törlik el a halálbüntetést és ha életfogytiglant kapunk, mennyi idő után kérhetjük feltételes szabadlábra helezésünket. Ma már azonban tudjuk, hogy a halálbüntetés eltörlése majdnem reménytelen és sokunk számára nem lesz életfogytiglani börtönbüntetés. A halálraítéltek többsége ellenzi a halálbüntetést, amelyet törvényesített gyilkosságnak nevez. A kisebbség indokoltnak látja a halálbüntetést, azonban csak abban az esetben, ha egyenlő arányban hajtanák azt végre a szegények és jómódúak között. Ezzel kapcsolatban a legfőbb panasz az, hogy a szegényeket halálraítélik, a jómódúak azonban kiszabadulnak, vagy pedig megússzák a dolgát könnyű büntetéssel. — Sokan vannak közöttünk, akik úgy vélik, hogy a halálbüntetést talán sohasem fogják eltörölni. Egyik társam a halálfolyosón ezeket mondotta nemrégiben: — Olyan esetek, mint Charles Mansoné, Angéla Davisé, az értelmetlen bombázások sorozata — mindez csupán szorosabbá fűzi a hurkot nyakunk körül. — Ha nem számítjuk az állandóan jelenlevő rettegést a gázkamrától, itteni életkörülményeink, börtönszempontból, nem elviselhetetlenek. Börtönviszonylatban az élelmezés jó, habár csak kétszer étkezünk naponta. Van televíziós készülékünk és rádiónk, tanulhatunk, fogadhatunk látogatókat, bárkivel levelezhetünk és írhatunk cikkeket és könyveket, közlésre is. Sok mindent vásárolhatunk külső forrásból, többek között, Írógépet is. — Amikor Charles Manson idekerült, a halálraítélt férfiak száma 93 lett. A nőkkel együtt California államnak most összesen 98 halálraítéltje van. S a helyzet az, hogy törvényes szempontból — halottak vagyunk. — Sirhan Bishara Sirbanit a legtöbben közülünk valónak érzik, habár egyetlen esetben Sirhant meggyilkolással fenyegette meg valaki. Sirhan arab zenét játszik, sokat olvas, mindent elolvas, ami az okkult tudományok körébe tartozik. — A US Legfelsőbb Bíróságának május 3-iki határozata a legtöbbünk számára a halálfolyosón ezt jelenti: — A vakáció végetért, most következik az életünkért folytatott harc. A határozat megdöbbentő volt mindnyájunk számára és a halálfolyosón élők hangulata feszültté vált és terhes árnyak borulnak Bradford, Pa. — Csodálattal és elismeréssel nézik társai Jack Springet. Nem is egyszerű dolog felállásban vizet inni! Július 26. holdrepülés előtt Dr. Wernher von Braun a NASA helyettes adminisztrátora, bemutatta az újságíróknak a holdról közvetítő TV felvevőgépet és a holdautót. ÍGY ZAJLIK AZ ÉLET A MŰVÉSZVILÁGBAN % %% %%%A Dean Martin legújabb barátnője egy 6 láb magas las vegasi táncosnő. Dean valamelyik vasárnap hazarepült kultziváltan élő feleségéhez és vele és a gyerekekkel ebédelt. Amikor visszaérkezett Las Vegasba, barátnője kijelentette: Vagy ő, vagy a feleség! Dean ígéretet tett arra, hogy ezentúl nem látogatja meg feleségét, akik azonban ismerik őt, azt állítják, ígéretét képtelen lesz megtartani. * * * Burt Lancaster fiát San Franciscóban, a Redwood Room nevű vendéglőiben, nem voltak hajlandók kiszolgálni, mivel vállig érő hosszú haját nem kedvelték. Burt állítólag be akarja perelni a vendéglőt, fia nevében. * * * Ross. Hunter, filmproducer, egy estélyen kijelentette: bármikor hajlandó filmjeiben szerepeltetni Ann-Margretet, amennyiben a színésznő megváltoztatja járását és nem fog úgy járni, mint egy prostituált. Ann Margrett férje, Roger Smith, meg akarta verni a producert, a verés azonban elmaradt, mivel Hunter jobbnak látta, ha bocsánatot kér a megjegyzésért. * * * Először az volt a terv, hogy Raquel Welch legújab filmjét Raqule férje, Patrick Curtis, fogja finanszírozni. Patrick azonban elkötözött hazulról és a házasság válságban van. Ezenkívül, Patrick távollétében, három hét óta senki sem fizeti a film műszaki és mű ’vészeti személyzetét és egyesek most be akarják perelni Raquelt, aki a film társtulajdonosa. * * * Bill Cosby, az ismert néger komikus, hónapokkal ezelőtt bejelentette, hogy felhagy a színjátszással, beiratkozik az egyetemre és azután high school tanár lesz. Bill azonban alighanem megváltoztatta elhatározását, ugyanis kiderült, hogy a CBS televíziós hálózat új sorozatának sztárja lesz 1972-ben. Cosby nyilvánvalóan ráeszmélt, hogy a televíziós szereplésben nagyobb pénz fekszik, mint a tanításban. Washington, D.C. — John Kenneth Galbraith a Szenátus Közgazdasági Bizottsága előtt úgy nyilatkozott, hogy állandó árellenőrzést kell gyakorolni Amerika 2.000 mamutvállalatával és a legnagyobb szakszervezetek munkabér követeléseivel szemben, különben az inflációt nem lehet kordában tartani.