Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1983 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-15 / 1. szám
fij SZOT gyógyüdülők Nyárra elkészül a zalakarosi Tavaly három létesítménnyel bővült a SZOT üdülőhálózata. Áprilisra készült el a hévízi SZOT Gyógyüdülő, valamint a hajdúszoboszlói Barátság Üdülő fürdő- és gyógyászati épülete. Júniustól fogadja a beutaltakat Lazaro Pena-ról , a Szakszervezeti Világszövetség alapító tagjáról, a volt kubai szakszervezeti főtitkárról — elnevezett gyulai családos gyógyüdülő. A hévízi Gyógyüdülő 150 szobás, 300 ágyas, nyolc szintes impozáns létesítmény. Hévíz forgalmas központjától távolabb eső, csendes zöld övezetben a SZOT Szanatórium szomszédságában épült. A kelet-nyugati tájolású szobák összkomfortosak, szőnyegpadlóval és beépített szekrénnyel készültek. Fürdőszoba, külön WC-helyiség, valamint loggia is tartozik a szobákhoz. A szálló épületéhez csatlakozó úgynevezett „lepény” részen hatszáz adagos konyhát és háromszáz személyes éttermet alakítottak ki. A földszinten a recepció mellett nagy társalgót, presszót, ajándéküzletet, könyvtárat, olvasószobát és játéktermet is létesítettek. Tévézésre, rádióhallgatásra emeletenként egy-egy kisebb méretű társalgót rendeztek be. A tetőrészen napozóteraszt alakítottak ki. Innen egyszerű kilátás nyílik nemcsak Hévízre, hanem a festői szépségű zalai dombvidékre is. Négy orvosi rendelő már jelenleg is működik az üdülőben, de a beutaltak még a közeli SZOT Szanatóriumba járnak át kezelésre, mivel a gyógyászati rész és a fedett fürdő csak 1984-ben készül el. A vendégek kulturált színvonalas ellátásáról mintegy száz dolgozó gondoskodik. A beutaltak a fürdőköntöst öltve szobákból, látogathatják a hajdúszoboszlói Barátság Üdülőgyógyászati és fürdőépületét, amelyet fedett, fűtött folyosó köt össze, a már öt esztendeje működő üdülővel. A földszinten két-két egyméteres vízmélységű ülőmedence található. Az emeleten orvosi rendelők, terápiás szobák állnak a vendégek rendelkezésére. Az új épület az eddiginél nagyobb kényelmet ad a beutaltaknak, már nem szükséges átjárniuk az utca túloldalán lévő Béke Gyógyüdülő fürdőjébe. A gyulai Lazaro Pena családos gyógyüdülő a Várfürdő szomszédságában, a 12 esztendeje működő és korszerűsített SZOT tavaly MEDOSZ üdülőhöz csatlakoztatva készült. Kollektív összefogás eredményeként létesült a Csepel Vas- és Fémművek kezdeményezésére, a SZOT szervezésével a kooperációs beruházásban több ágazati-iparági szakszervezet vett részt. Az üdülő az év nagyobb részében — 20 csoportban — gyógyulni vágyó felnőtteket fogad. Nyáron családosok kapják a beutalókat. A főszezonban mintegy kétszáz összkomfortos szobájában a gyermekekkel együtt csoportonként 660-an üdülhetnek. Többségében egy- és kétgyerekesek helyezhetők el, de húsz egymásba nyitható szobában lehetőség nyílik nagycsaládosok beutalására is. Emeletenként egy-egy tvtársalgó található. A kilencedik szint feletti panorámateraszról remek látvány nyílik a városra és a környékre. A legfelső szinten elhelyezett csillagászati szoba olyan közkedveltté vált, hogy az érdeklődők számára rendszeresen szerveznek ismeretterjesztő előadásokat. A földszinten található a recepció, a nagy társalgó, presszó, valamint olyan több funkciójú helyiség, amely sokfajta és változatos program rendezésére alkalmas. Orvosi rendelőt, fizikoterápiás helyiséget, szaunát, fodrászatot, ajándékboltot is kialakítottak. Jól felszerelt könyvtár is a beutaltak rendelkezésére áll. A gyermek birodalma a külön társalgó és a játékszoba. A „lepény” részben az első emeleten működik az 1200 adagos konyha és a 600 férőhelyes étterem, amelyhez teraszra nyíló presszó is csatlakozik. Az üdülőt körülvevő parkban lábtenisz-, kézilabda-, röplabda- és tekepálya, valamint szabadtéri sakk is található. A 14 hektáros védett ősparkban lévő várfürdőbe fedett és fűtött térben járhatnak át az üdülőből. A beutaltak gyógyulását és pihenését 134 dolgozó biztosítja. A fejlesztés folytatódik: az idén év közepére befejeződik a zalakarosi gyógyüdülő építése. Az új gyógyüdülők létesítése lehetővé tette, hogy már minden harmadik felnőttbeutaló-jegy, gyógy-, vagy szanatóriumi üdülésre érvényes. Az már az alapszervezeteken múlik, hogy a minden igényt kielégítő jól felszerelt gyógyüdülőket a valóban rászorulók vegyék igénybe. Bányai János a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságának osztályvezetője A Szatmárvidéki Háziipari Szövetkezet fehérgyarmati kosárfonó üzemében gazdasági kosarakat fonnak exportmegrendelésre. Sapronczai Gusztávné a szállításhoz készíti a fűfavesszőkosarakat. (Elek Emil felvétele) mm Vágósertésnél, vágómarhánál Jelentősen emelték a felvásárlási árat Az már korábban ismeretessé vált, hogy a Minisztertanács határozata értemében 1983. év január 1-i hatállyal a vágósertések felvásárlási (értékesítési) ára élesúlykilónként állásosan 1.fáz forinttal, a vágómarhaárak pedig. — ugyan j csak átlagosan — 1,— forinttal emelkednek. Vágósertéseknél az áremelésből a nagyüzemekben 98 százalék esik az alapárak és az ugyancsak hatóságilag rögzített időszaki felár növelésére, míg a kistermelőknél 97 százalék jelenik meg az alapárakban. A mezőgazdasági nagyüzemek által vágás utáni minősítéssel értékesített sertések ára az I—IV. miinőségi osztályban hasított testtömeg kilónként egységesen 1,70 forinttal emelkedik. Ennél magasabb emelést kapnak a „súly feletti”, valamint a „súly alatti 1-es” kategóriába tartozó sertések és alacsonyabbat a „súly alatti 2-es”-be jutók. A nagyüzemi vágósertések után az év első négy hónapjában fizetett időszaki felár a kétszeresére emelkedik, tehát annak összege az élősúlyban értékesített állatok után kilónként 1, —forint, hasított kilónként pedig 1,20 forint. A beltartalmi értékkel arányban az átlagosnál magasabb — kilónként 2,— forint — lesz a tenyésztésbe fogott sertések alapára. A kistermelői vágósertéseknél a két alapvető kategóriában (a 95—125 kilogramm közötti, illetve a 125 kilogramm feletti hússertéseknél) az alapáremelés egységesen 1,50 forint kilónként. Vágómarháknál az áremelés a nagyüzemeknél 95 százalékban, a kistermelőknél 100 százalékban alapáremelés formájában jelenik meg. Az alapáremelés — a fajtáknak a hús értéke szerinti megkülönböztetése végett — a vágómarhák egy szűkebb körére nem terjed ki. Ezért nem változik az értékesítési alapára a tiszta vérű holstein-fríz és a hungarofríz fajtájú vágómarháknak. Minden egyéb fajtájú, illetve keresztezésű vágómarha alapára 1,— forinttal emelkedik. Az I. osztályú egyszer ellett fiatal tehenekre az átlagosnál magasabb alapáremelés jut, s ezzel az árszintjük azonos lesz az extrém minőségű üszőkével. Változatlan marad a feltétele és összege is a kistermelői vágósertések után a több éves szerződéses felárnak, a nagyüzemi sertések utáni nagyüzemi prémiumnak, valamint a mennyiségi felárnak. Ugyancsak nincs változás a vágómarhák utáni nagyüzemi prémiumnál és a mennyiségi felárnál sem. Ezen általános figyelembevételével rendező elvek az 1983. év elejétől érvényes vágóállat-felvásárlási árak a következők: A mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek áráról szóló 18/1979. (IX. 29.) MÉM—AH sz. rendelet módosításáról szóló 19/1982. (X. 12.) MÉM—AH számú rendelet a következőket mondja ki: „A felvásárló szervezetek az exportnyereséget a mezőgazdasági termelőkkel megoszthatják. A nyereség megosztásához az árhatóságnak az érdekeltekkel egyeztetett állásfoglalása szükséges a rögzített hatósági árformába tartozó mezőgazdasági termékeknél.” A hízott sertés és a vágómarha ebbe az árformába tartozik. Élőexport rendeltetéssel mezőgazdasági nagyüzemtől vásárolt hús- és húsjellegű hízott sertések termelői árát a hivatkozott árhatósági rendelet — súlykategóriától függetlenül kilónként 38,— forintban állapította meg. Élőexportra történő értékesítés esetén a kistermelőket a jövő évben is hízott sertéseik után a minőség szerinti alapár, a mennyiségi felár, valamint a több éves felár illeti meg. Egységesen, kilónként 2,— forinttal emelkedett a növendék állatok védőára. Ennek megfelelően a 25—60 kilogramm kö Az élő állapotban minősített sertések alapárai: (forint/kg) 95—125 kg* közötti hús- és húsjellegű 34,00, 125 kg feletti hús- és húsjellegű 31,50, 130 kilogramm feletti zsír- és zsír jellegű 28,50, 170 kilogramm feletti tenyésztésbe fogott 29,50. zötti súlyú süldők hatósági védőára a jövő év elejétől 36,— forint kilogrammonként, a 25—25 kilogramm közötti súlyú malacoké pedig 40,— forint kilogrammonként. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok azonban a jövőben is a hatósági védőárakon felüli áron végzik a növendéksertés-vásárlást. A kötelezően alkalmazandó legalacsonyabb vételárak a következők: süldő 26—45 kilogramm közötti súlyban 39,00 forint/kilogramm, süldő 46—60 kilogramm közötti súlyban 36,00 forint kilogrammonként, malac 15—25 kilogramm közötti súlyban 46,00 forint/kilogramm,kanivarú malacoknál feltétel az átvételt legalább két héttel megelőző ivartalanítás) nélkül megvásárolt ivartalanításban malac 43,00 forint/kilogramm. A továbbtenyésztésre és továbbtartásra alkalmas borjú hatósági védőára 42,00 forint/kilogramm, a tényleges vételi árat azonban vállalataink a továbbiakban is saját hatáskörükben állapíthatják meg az értékesítési lehetőségek figyelembevételével. A vágóborjú védőára kilónként 3600 forintra emelkedett, és ezt az árat alkalmazzák vállalataink is a vásárlások során. VÁGÓMARHÁK IVAR- ÉS MINŐSÉG SZERINTI ÁRAI (Ft/kg) Extrém I. osztály II. osztály III. osztály Felnőtt marha (450 kg felett) I. osztály (egyszer ellett tehén) II. osztály III. osztály 37.00 36,00 35.50 34,50 33.50 31,50 39.50 2«, 50 37.00 36,00 31.50 30,50 39.00 26,00 Növendék hímivar Vágómarha Hungarofrsz (hungarofrsz fajtájú ég fajtájú és tiszta vérű tiszta vérű holsteinfríz , holsteinfríz vágómarha kivételével) Extrém 40,50 39,50 I. osztály 36,50 37,50 II. osztály 35,50 34,50 II. osztály_____________ 33,50 31,50 Vágómarha Hungarofríz (hungarofríz fajtájú és Növendék üsző fajtájú és tiszta vérű tiszta vérű holsteinfríz holsteinfríz vágómarha kivételével) Zárszámadásra készülnek a termelőszövetkezetekben A termelőszövetkezetekben készülnek a zárszámadások, rövidesen megkezdődnek az idei munka eredményét értékelő, valamint a jövő évi feladatokat megvitató küldöttgyűlések, közgyűlések is. A termelőszövetkezeti törvény sorrendiségben elsőbbséget biztosít a küldöttgyűlésnek, amely jóváhagyja a mérlegadatokat és észrevételeket, javaslatokat tesz az 1983. évi tervelőirányzatokra. A szövetkezeti életnek erre a fórumára a munkahelyi közösségek megválasztott képviselői kapnak meghívást. Az, hogy a közös gazdaság különböző munkaterületeiről, ágazataiból érkeznek küldöttek ezekre az értekezletekre, lehetővé teszi a gondok széles körű és alapos megvitatását. Az 1982-ben módosított tsz-törvénynek megfelelően a tsz-ekben az alapszabályokat is kiigazítják, erre a későbbiekben sorra kerülő közgyűléseken kerül sor. A közös gazdaságok az országban 1982-ben eredményes évet zártak, a nehezebbé váló körülmények között is teljesítették a tervet. Előzetes felmérések szerint termelési értékük — folyó áron számolva — mintegy kilenc százalékkal nagyobb, mint 1981-ben. A szövetkezeti dolgozók száma mintegy 30 ezerrel — 4 százalékkal — nőtt egy év alatt. A jövő évi feladatok is feladják a leckét a tsz-eknek, hiszen a központi előirányzatok a mezőgazdasági termelés 1,5— 2 százalékos fokozását irányozták elő és ebből alaposan kiveszik a részüket a közös gazdaságok tervelőirányzatokat is. A helyi a küldöttgyűléseken, szintén majd később a közgyűléseken vitatják meg, illetve hagyják jóvá. A tanácskozásoknak különös jelentőséget ad, hogy 1983-ban a szabályozó rendszerben változások következtek be, s ezek egyértelműen megkövetelik a gazdálkodás hatékonyságának növelését. Éppen a következőkben sorra kerülő szövetkezeti tanácskozások feladata lesz a legjobb helyi lehetőségek megválasztása a szövetkezetek pénzügyi helyzetének és a gazdálkodás feltételeinek javítására. A tárgyalóteremből Hűtlen vagyonkezelők a vádlottak padján Horváth Ferenc és társai ellen indított bűnügyben heten ültek a vádlottak padján. Öten az Ibrányi Építő- és Szakipari Szövetkezet vezető állású dolgozói voltak. Horváth Ferenc elnökként, Berencsi András főkönyvelőként, Tündik Ferenc műszaki vezetőként, Gombos Bálint termelési osztályvezetőként, Kaszás Mihály építésvezetőként dolgozott a szövetkezetben. Mint vagyonkezeléssel megbízott vezetők felelősek voltak a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartásáért. Kötelességük volt a társadalmi tulajdon fokozott megvédése, a vagyont károsító magatartások megakadályozása. A vezetők ezeket a szabályokat jól tudták, mégsem tartották be, sőt a megbízásból folyó kötelezettségeiket megszegve kárt okoztak a szövetkezetnek. A szövetkezet küldöttgyűlése minden évben megállapította a reprezentációs keretet, melynek felhasználásáért az elnök és a főkönyvelő volt a felelős. A lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a jóváhagyott keretet szándékosan 1979-ben 13 000 forinttal, 1980-ban 11 000 forinttal lépték túl. Felelősségüket még az is fokozta, hogy szeszes italra fordítható öszszeget hétszeresen is túllépték. Horváth Ferenc családi házát a szövetkezettel építtette. Ez nem is lett volna baj, ha nem feledkezik meg a költségek időbeni megfizetéséről, annak ellenére, hogy szabálytalanul 300 forintos törlesztéssel terhelték az elnököt. Az elnök és a főkönyvelő is elfelejtették, hogy gazdálkodó szerv kölcsönt, hitelt nem nyújthat és ezért szépen beosztásukkal visszaélve 1979— 1981-ig 110 000 forint hitelnek minősülő tartozást okoztak. A szövetkezet volt elnöke úgy gondolta, hogy illik ha mindig van nála nagyobb pénzösszeg. A módszere nem volt új, sokan hozzá hasonló beosztásúak már alkalmazták, de eddig még sohasem vált be, észreveszik aki mivel mindig közös vagyonhoz nyúl. Horváth kénye-kedve szerint a főkönyvelő segédletével utazási és vásárlási előlegeket vett fel 3—7—8000 forint összegekben, ami mögött azonban sem utazás, sem vásárlás a valóságban nem volt. A fogyóeszközök leltározása során 315 511 forint értékű hiány jelentkezett. Horváth és Berencsi 78 914 forint értékű fogyóeszközt természetesen annak megléte nélkül a selejtezési bizottságot megkerülve elvégezték a selejtezést, ezzel szépítették az eredményt. Horváth, Berencsi és Tündik vagyonkezelési kötelezettségeiket megszegve a szövetkezet tulajdonát képező új anyagokat is értékesítették szövetkezeti és kívülálló dolgozóknak kisebb-nagyobb tételekben áron alul, sőt hitelben is. A vezetőknek csak arra volt joguk, hogy a szövetkezet felesleges vagyontárgyait értékesíthetik, hasznosíthatják. Gombos Bálint osztályvezető 10 m2 padlóburkoló anyagért igazolt le egy számlát és lényegében 2310 forintért eladta a becsületét. Az anyagfelhasználást 10 m2-rel megemelte, az anyagot pedig elsikkasztotta. A pvc padlóburkoló anyag másnak is megnyerte tetszését és más is olyan formában kereste a megszerzési lehetőséget, hogy túl sokba ne kerüljön. Szűcs István és Nagy István műszaki ellenőrök tevékenyen részt vettek a szövetkezet számláinak kollaudálásában és a kifizetés ellenőrzésében. A kapcsolat olyan jó volt a szövetkezet vezetői és az ellenőrök között, hogy kérésüket mindenféleképpen teljesíteni kellett. Kaszás Mihály a két ellenőr részére szükséges padlóburkoló anyagot gyorsan leselejtezte és így Szűcs 6000, Nagy 7000 forinttal olcsóbban kapta meg a kért anyagot. Természetesen ez is a szövetkezet érdekében történt, mivel a két ellenőr aláírása után juthatott a számlák összegéhez a szövetkezet. A két ellenőr a vizsgálat ideje alatt az anyagok árát megtérítette, így a vesztegetéssel okozott kár megtérült. A vád hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, vesztegetés és magánokirathamisítás volt. A bíróság Horváth Ferencet 1 év és 4 hónap szabadságvesztésre, 8000 forint mellékbüntetésre, Berencsi Andrást 1 év 4 hónap szabadságvesztésre, 10 000 forint mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását mindkét vádlott esetében két évre felfüggesztették. Tündik Ferencet 20 000 forint, Gombos Bálintot 12 000 forint, Kaszás Mihályt 7500 forint, Szűcs Istvánt 7500 forint, valamint Nagy Istvánt 9000 forint főbüntetésre ítélték. Az ítélet a pénzbüntetések tekintetében jogerős. Dr. Medvigy Ferenc 7