Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1983 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-15 / 1. szám

fij SZOT gyógyü­dülők Nyárra elkészül a zalakarosi Tavaly három létesítmén­­nyel bővült a SZOT üdülő­hálózata. Áprilisra készült el a hévízi SZOT Gyógyüdülő, valamint a hajdúszoboszlói Barátság Üdülő fürdő- és gyógyászati épülete. Június­tól fogadja a beutaltakat La­­zaro Pena-ról , a Szakszer­vezeti Világszövetség alapító tagjáról, a volt kubai szak­­szervezeti főtitkárról — elne­vezett gyulai családos gyógy­üdülő. A hévízi Gyógyüdülő 150 szobás, 300 ágyas, nyolc szin­tes impozáns létesítmény. Hévíz forgalmas központjá­tól távolabb eső, csendes zöld övezetben a SZOT Sza­natórium szomszédságában épült. A kelet-nyugati tájolá­sú szobák összkomfortosak, szőnyegpadlóval és beépített szekrénnyel készültek. Für­dőszoba, külön WC-helyiség, valamint loggia is tartozik a szobákhoz. A szálló épületé­hez csatlakozó úgynevezett „lepény” részen hatszáz ada­gos konyhát és háromszáz személyes éttermet alakítot­tak ki. A földszinten a recepció mellett nagy társalgót, pres­­­szót, ajándéküzletet, könyv­tárat, olvasószobát és játék­termet is létesítettek. Tévé­zésre, rádióhallgatásra eme­letenként egy-egy kisebb mé­retű társalgót rendeztek be. A tetőrészen napozóteraszt alakítottak ki. Innen egysze­rű kilátás nyílik nemcsak Hévízre, hanem a festői szép­ségű zalai dombvidékre is. Négy orvosi rendelő már jelenleg is működik az üdü­lőben, de a beutaltak még a közeli SZOT Szanatóriumba járnak át kezelésre, mivel a gyógyászati rész és a fedett fürdő csak 1984-ben készül el. A vendégek kulturált színvonalas ellátásáról mint­egy száz dolgozó gondosko­dik. A beutaltak a fürdőköntöst öltve szobákból, látogat­hatják a hajdúszoboszlói Ba­rátság Üdülő­gyógyászati és fürdőépületét, amelyet fedett, fűtött folyosó köt össze, a már öt esztendeje működő üdülő­vel. A földszinten két-két egyméteres vízmélységű ülő­medence található. Az emele­ten orvosi rendelők, terápi­ás szobák állnak a vendégek rendelkezésére. Az új épület az eddiginél nagyobb kényel­met ad a beutaltaknak, már nem szükséges átjárniuk az utca túloldalán lévő Béke Gyógyüdülő fürdőjébe. A gyulai Lazaro Pena csa­ládos gyógyüdülő a Várfürdő szomszédságában, a 12 esz­tendeje működő és korszerűsített SZOT tavaly ME­­DOSZ üdülőhöz csatlakoztat­va készült. Kollektív összefogás ered­ményeként létesült­ a Csepel Vas- és Fémművek kezdemé­nyezésére, a SZOT szervezé­sével a kooperációs beruhá­zásban több ágazati-iparági szakszervezet vett részt. Az üdülő az év nagyobb részében — 20 csoportban — gyógyulni vágyó felnőtteket fogad. Nyáron családosok kapják a beutalókat. A fő­szezonban mintegy kétszáz összkomfortos szobájában a gyermekekkel együtt csopor­tonként 660-an üdülhetnek. Többségében egy- és kétgye­rekesek helyezhetők el, de húsz egymásba nyitható szo­bában lehetőség nyílik nagy­­családosok beutalására is. Emeletenként egy-egy tv­­társalgó található. A kilen­cedik szint feletti panoráma­teraszról remek látvány nyí­lik a városra és a környék­re. A legfelső szinten elhe­lyezett csillagászati szoba olyan közkedveltté vált, hogy az érdeklődők számára rend­szeresen szerveznek ismeret­­terjesztő előadásokat. A föld­szinten található a recepció, a nagy társalgó, presszó, va­lamint olyan több funkciójú helyiség, amely sokfajta és változatos program rendezé­sére alkalmas. Orvosi rende­lőt, fizikoterápiás helyiséget, szaunát, fodrászatot, aján­dékboltot is kialakítottak. Jól felszerelt könyvtár is a beutaltak rendelkezésére áll. A gyermek birodalma a kü­­lön társalgó és a játékszoba. A „lepény” részben az első emeleten működik az 1200 adagos konyha és a 600 férő­helyes étterem, amelyhez te­raszra nyíló presszó is csat­lakozik. Az üdülőt körülvevő park­ban lábtenisz-, kézilabda-, röplabda- és tekepálya, vala­mint szabadtéri sakk is talál­ható. A 14 hektáros védett ős­parkban lévő várfürdőbe fe­dett és fűtött térben járhat­nak át az üdülőből. A be­utaltak gyógyulását és pihe­nését 134 dolgozó biztosítja. A fejlesztés folytatódik: az idén év közepére befejeződik a zalakarosi gyógyüdülő épí­tése. Az új gyógyüdülők lé­tesítése lehetővé tette, hogy már minden harmadik fel­­nőttbeutaló-jegy, gyógy-, vagy szanatóriumi üdülésre érvényes. Az már az alap­szervezeteken múlik, hogy a minden igényt kielégítő jól felszerelt gyógyüdülőket a valóban rászorulók vegyék igénybe. Bányai János a SZOT Üdülési és Szanató­riumi Főigazgatóságának osz­tályvezetője A Szatmárvidéki Háziipari Szövetkezet fehérgyarmati ko­sárfonó üzemében gazdasági kosarakat fonnak export­megrendelésre. Sapronczai Gusztávné a szállításhoz készíti a fűfavesszőkosarakat. (Elek Emil felvétele) mm Vágósertésnél, vágómarhánál Jelentősen emelték a felvásárlási árat Az már korábban ismere­­tess­é vált, hogy a Minisz­tertanács határozata érte­­mében 1983. év január 1-i hatállyal a vágósertések felvásárlási (értékesítési)­­ ára élesúlykilónként állá­sosan 1.fáz forinttal, a vágó­­marhaárak ped­ig. — u­gyan­ j csak átlagosan — 1,— fo­­­rinttal emelkednek. Vágósertéseknél az áremelés­ből a nagyüzemekben 98 száza­lék esik az alapárak és az ugyancsak hatóságilag rögzített időszaki felár növelésére, míg a kistermelőknél 97 százalék jele­nik meg az alapárakban. A me­zőgazdasági nagyüzemek által vágás utáni minősítéssel értéke­sített sertések ára az I—IV. m­ii­­nőségi osztályban hasított test­tömeg kilónként egységesen 1,70 forinttal emelkedik. Ennél ma­gasabb emelést kapnak a „súly feletti”, valamint a „súly alatti 1-es” kategóriába tartozó serté­sek és alacsonyabbat a „súly alatti 2-es”-be jutók. A nagyüzemi vágósertések után az év első négy hónapjá­ban fizetett időszaki felár a két­szeresére em­elkedik, tehát an­nak összege az élősúlyban érté­kesített állatok után kilónként 1, —forint, hasított kilónként pe­dig 1,20 forint. A beltartalmi értékkel arány­ban az átlagosnál magasabb — kilónként 2,— forint — lesz a tenyésztésbe fogott sertések alapára. A kistermelői vágósertéseknél a két alapvető kategóriában (a 95—125 kilogramm közötti, illetve a 125 kilogramm feletti hússer­téseknél) az alapáremelés egysé­gesen 1,50 forint kilónként. Vágómarháknál az áremelés a nagyüzemeknél 95 százalékban, a kistermelőknél 100 százalékban alapáremelés formájában jele­nik meg. Az alapáremelés — a fajták­­­­nak a hús értéke szerinti meg­különböztetése végett — a vágó­marhák egy szűkebb körére nem terjed ki. Ezért nem változik az értékesítési alapára a tiszta vé­rű holstein-fríz és a hungarof­­­­ríz fajtájú vágómarháknak. Minden egyéb fajtájú, illetve ke­­resztezésű vágómarha alapára 1,— forinttal emelkedik. Az I. osz­tályú egyszer ellett fiatal tehe­nekre az átlagosnál magasabb alapáremelés jut, s ezzel az ár­szintjük azonos lesz az extrém minőségű üszőkével. Változatlan marad a feltétele és összege is a kistermelői vágó­sertések után a több éves szer­ződéses felárnak, a nagyüzemi sertések utáni nagyüzemi pré­miumnak, valamint a mennyisé­gi felárnak. Ugyancsak nincs változás a vágómarhák utáni nagyüzemi prémiumnál és a mennyiségi felárnál sem. Ezen általános figyelembevételével rendező elvek az 1983. év elejétől érvényes vágóállat-fel­vásárlási árak a következők: A mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek áráról szóló 18/1979. (IX. 29.) MÉM—AH sz. rendelet módosításáról szóló 19/1982. (X. 12.) MÉM—AH számú rendelet a következőket mondja ki: „A felvásárló szervezetek az exportnyereséget a mezőgazda­­sági termelőkkel megoszthat­ják. A nyereség megosztásához az árhatóságnak az érdekeltek­kel egyeztetett állásfoglalása szükséges a rögzített hatósági árformába tartozó mezőgazdasá­gi termékeknél.” A hízott sertés és a vágómarha ebbe az árfor­mába tartozik. Élőexport rendeltetéssel mezőgazdasági nagyüzemtől vá­­­sárolt hús- és húsjellegű hí­zott sertések termelői árát a hi­vatkozott árhatósági rendelet — súlykategóriától függetlenül kilónként 38,— forintban állapí­­­totta meg. Élőexportra történő értékesítés esetén a kistermelő­ket a jövő évben is hízott serté­seik után a minőség szerinti alapár, a mennyiségi felár, va­lamint a több éves felár illeti meg. Egységesen, kilónként 2,— fo­rinttal emelkedett a növendék állatok védőára. Ennek megfe­lelően a 25—60 kilogramm kö­ Az élő állapotban minősített sertések alapárai: (forint/kg) 95—125 kg* közötti hús- és húsjel­legű 34,00, 125 kg feletti hús- és húsjellegű 31,50, 130 kilogramm feletti zsír- és zsír jellegű 28,50, 170 kilogramm feletti tenyésztés­be fogott 29,50. zötti súlyú süldők hatósági védő­ára a jövő év elejétől 36,— forint kilogrammonként, a 25—25 kilo­gramm közötti súlyú malacoké pedig 40,— forint kilogrammon­ként. Az állatforgalmi és hús­ipari vállalatok azonban a jövő­ben is a hatósági védőárakon fe­lüli áron végzik a növendékser­­tés-vásárlást. A kötelezően alkal­mazandó legalacsonyabb vételárak a következők: süldő 26—45 kilo­gramm közötti súlyban 39,00 fo­­rint/kilogramm, süldő 46—60 kilo­gramm közötti súlyban 36,00 fo­rint kilogrammonként, malac 15—25 kilogramm közötti súlyban 46,00 forint/kilogramm,­­kan­iva­­rú malacoknál feltétel az átvé­telt legalább két héttel megelő­ző ivartalanítás)­ nélkül megvásárolt ivartalanítás­ban malac 43,00 forint/kilogramm. A továbbtenyésztésre és to­­vábbtartásra alkalmas borjú ha­tósági védőára 42,00 forint/kilo­gramm, a tényleges vételi árat azonban vállalataink a további­akban is saját hatáskörükben állapíthatják meg az értékesítési lehetőségek figyelembevételével. A vágóborjú védőára kilónként 36­00 forintra emelkedett, és ezt az árat alkalmazzák vállalataink is a vásárlások során. VÁGÓMARHÁK IVAR- ÉS MINŐSÉG SZERINTI ÁRAI (Ft/kg) Extrém I. osztály II. osztály III. osztály Felnőtt marha (450 kg felett) I. osztály (egyszer ellett tehén) II. osztály III. osztály 37.00 36,00 35.50 34,50 33.50 31,50 39.50 2«, 50 37.00 36,00 31.50 30,50 39.00 26,00 Növendék hímivar Vágómarha Hungarofrsz (hungarofrsz fajtájú ég fajtájú és tiszta vérű tiszta vérű holsteinfríz , holsteinfríz vágómarha kivételével) Extrém 40,50 39,50 I. osztály 36,50 37,50 II. osztály 35,50 34,50 II. osztály_____________ 33,50 31,50 Vágómarha Hungarofríz (hungarofríz fajtájú és Növendék üsző fajtájú és tiszta vérű tiszta vérű holsteinfríz holsteinfríz vágómarha kivételével) Zárszámadásra készülnek a termelőszövetkezetekben A termelőszövetkezetekben készülnek a zárszámadások, rövidesen megkezdődnek az idei munka eredményét ér­tékelő, valamint a jövő évi feladatokat megvitató kül­döttgyűlések, közgyűlések is. A termelőszövetkezeti tör­vény sorrendiségben elsőbb­séget biztosít a küldöttgyű­lésnek, amely jóváhagyja a mérlegadatokat és észrevéte­leket, javaslatokat tesz az 1983. évi tervelőirányzatokra. A szövetkezeti életnek erre a fórumára a munkahelyi kö­zösségek megválasztott kép­viselői kapnak meghívást. Az, hogy a közös gazdaság különböző munkaterületeiről, ágazataiból érkeznek küldöt­tek ezekre az értekezletekre, lehetővé teszi a gondok szé­les körű és alapos megvita­tását. Az 1982-ben módosí­tott tsz-törvénynek megfele­lően a tsz-ekben az alapsza­bályokat is kiigazítják, erre a későbbiekben sorra kerülő közgyűléseken kerül sor. A közös gazdaságok az országban 1982-ben eredmé­nyes évet zártak, a nehezebbé váló körülmények között is teljesítették a tervet. Előze­tes felmérések szerint ter­melési értékük — folyó áron számolva — mintegy kilenc százalékkal nagyobb, mint 1981-ben. A szövetkezeti dol­gozók száma mintegy 30 ezerrel — 4 százalékkal — nőtt egy év alatt. A jövő évi feladatok is feladják a lec­két a tsz-eknek, hiszen a központi előirányzatok a mezőgazdasági termelés 1,5— 2 százalékos fokozását irá­nyozták elő és ebből alapo­san kiveszik a részüket a kö­zös gazdaságok tervelőirányzatokat is. A helyi a küldöttgyűléseken, szintén majd később a közgyűléseken vi­tatják meg, illetve hagyják jóvá. A tanácskozásoknak külö­nös jelentőséget ad, hogy 1983-ban a szabályozó rend­szerben változások következ­tek be, s ezek egyértelműen megkövetelik a gazdálkodás hatékonyságának növelését. Éppen a következőkben sor­ra kerülő szövetkezeti ta­nácskozások feladata lesz a legjobb helyi lehetőségek megválasztása a szövetkeze­tek pénzügyi helyzetének és a gazdálkodás feltételeinek javítására. A tárgyalóteremből Hűtlen vagyonkezelők a vádlottak padján Horváth Ferenc és társai ellen indított bűnügyben he­ten ültek a vádlottak padján. Öten az Ibrányi Építő- és Szakipari Szövetkezet vezető állású dolgozói voltak. Hor­váth Ferenc elnökként, Be­­rencsi András főkönyvelő­ként, Tündik Ferenc műszaki vezetőként, Gombos Bálint termelési osztályvezetőként, Kaszás Mihály építésvezető­ként dolgozott a szövetkezet­ben. Mint vagyonkezeléssel meg­bízott vezetők felelősek vol­tak a gazdálkodásra vonat­kozó jogszabályok betartásá­ért. Kötelességük volt a tár­sadalmi tulajdon fokozott megvédése, a vagyont károsí­tó magatartások megakadá­lyozása. A vezetők ezeket a szabályokat jól tudták, még­sem tartották be, sőt a meg­bízásból folyó kötelezettsé­geiket megszegve kárt okoz­tak a szövetkezetnek. A szövetkezet küldöttgyű­lése minden évben megálla­pította a reprezentációs kere­tet, melynek felhasználásáért az elnök és a főkönyvelő volt a felelős. A lefolytatott vizs­gálat megállapította, hogy a jóváhagyott keretet szándé­kosan 1979-ben 13 000 forint­tal, 1980-ban 11 000 forinttal lépték túl. Felelősségüket még az is fokozta, hogy szeszes italra fordítható ösz­­­­szeget hétszeresen is túllép­ték. Horváth Ferenc családi há­zát a szövetkezettel építtette. Ez nem is lett volna baj, ha nem feledkezik meg a költsé­gek időbeni megfizetéséről, annak ellenére, hogy szabály­talanul 300 forintos törlesz­téssel terhelték az elnököt. Az elnök és a főkönyvelő is elfelejtették, hogy gazdálko­dó szerv kölcsönt, hitelt nem nyújthat és ezért szépen be­osztásukkal visszaélve 1979— 1981-ig 110 000 forint hitel­nek minősülő tartozást okoz­tak. A szövetkezet volt elnöke úgy gondolta, hogy illik ha mindig van nála nagyobb pénzösszeg. A módszere nem volt új, sokan hozzá hason­ló beosztásúak már alkal­mazták, de eddig még soha­sem vált be, észreveszik aki mivel mindig közös va­gyonhoz nyúl. Horváth ké­­nye-kedve szerint a főköny­velő segédletével utazási és vásárlási előlegeket vett fel 3—7—8000 forint összegek­ben, ami mögött azonban sem utazás, sem vásárlás a való­ságban nem volt. A fogyóeszközök leltározá­sa során 315 511 forint értékű hiány jelentkezett. Horváth és Berencsi 78 914 forint értékű fogyóeszközt ter­mészetesen annak megléte nélkül a selejtezési bizottsá­got megkerülve elvégezték a selejtezést, ezzel szépítették az eredményt. Horváth, Berencsi és Tün­dik vagyonkezelési kötele­zettségeiket megszegve a szö­vetkezet tulajdonát képező új anyagokat is értékesítet­ték szövetkezeti és kívülálló dolgozóknak kisebb-nagyobb tételekben áron alul, sőt hi­telben is. A vezetőknek csak arra volt joguk, hogy a szö­vetkezet felesleges vagyon­tárgyait értékesíthetik, hasz­nosíthatják. Gombos Bálint osztályvezető 10 m2 padló­burkoló anyagért igazolt le egy számlát és lényegében 2310 forintért eladta a be­csületét. Az anyagfelhaszná­lást 10 m2-rel megemelte, az anyagot pedig elsikkasztotta. A pvc padlóburkoló anyag másnak is megnyerte tetszé­sét és más is olyan formában kereste a megszerzési lehető­séget, hogy túl sokba ne kerüljön. Szűcs István és Nagy István műszaki ellen­őrök tevékenyen részt vet­tek a szövetkezet számláinak kollaudálásában és a kifize­tés ellenőrzésében. A kapcso­lat olyan jó volt a szövetke­zet vezetői és az ellenőrök között, hogy kérésüket min­denféleképpen teljesíteni kel­lett. Kaszás Mihály a két el­lenőr részére szükséges pad­lóburkoló anyagot gyorsan le­selejtezte és így Szűcs 6000, Nagy 7000 forinttal olcsóbban kapta meg a kért anyagot. Természetesen ez is a szö­vetkezet érdekében történt, mivel a két ellenőr aláírása után juthatott a számlák ös­­­szegéhez a szövetkezet. A két ellenőr a vizsgálat ideje alatt az anyagok árát megté­rítette, így a vesztegetéssel okozott kár megtérült. A vád hűtlen kezelés, csa­lás, sikkasztás, vesztegetés és magánokirathamisítás volt. A bíróság Horváth Ferencet 1 év és 4 hónap szabadság­­vesztésre, 8000 forint mellék­­büntetésre, Berencsi Andrást 1 év 4 hónap szabadságvesz­tésre, 10 000 forint mellék­­büntetésre ítélte. A szabad­ságvesztés végrehajtását mindkét vádlott esetében két évre felfüggesztették. Tündik Ferencet 20 000 forint, Gom­bos Bálintot 12 000 forint, Kaszás Mihályt 7500 forint, Szűcs Istvánt 7500 forint, va­lamint Nagy Istvánt 9000­ fo­­rint főbüntetésre ítélték. Az ítélet a pénzbüntetések tekintetében jogerős. Dr. Medvigy Ferenc 7

Next