Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2008 (43. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 2. szám

tak, megszálltak, ettek, ittak - sőt 1811-ben (ha már Budán voltak és „kifizették az átkelést a Dunán”) néhány napot maradtak, körbe néztek,25 sőt a megégettek felsegélyezésére pénz is adtak. Ezen kívül rendszeresen fizetni kellett a szerződé­sekért (papír, megírásuk, ügyvéd stb), sőt a hitel közvetítőjének is járt némi ho­norárium. Mindezek az egyveleges kiadásokat terhelték. Nem hagyhatók továbbá figyelmen kívül azok a költségek, amelyek a megváltakozás során a közösségre ruházott földesúri jogokkal való éléshez szükséges feltételek biztosításához voltak nélkülözhetetlenek, így a gazdálkodás szervezéséhez 60, majd 100 főre növelték az electa communitas tagjainak számát, létrehoztak egy 6, majd 12 fős igazság­szolgáltatással megbízott szenátust, kialakították a váltságösszegeket (kiadások és bevételek) kezelő váltságpénztárat. A kölcsönök összegét tekintve 1824 és 1826 között 550 792, 1827-ben 160 503, 1828-ban 44 940, összesen 756 245 váltóforintot vett kölcsön a város.26 A köl­­csöntörlesztés futamidejét mutatja a váltságkassza 1828. évi számítása,27 misze­rint ha a hitelezők megadnák 748 913 forint 16 krajcáros tartozásukat, akkor a város bevételeit és kiadásait áttekintve pl. 34 206 forint kölcsöntőkét tudnának visszafizetni ebben az évben. 1836-ban 6 %- os kamatú kölcsöne 551 299 forint, 5,5 %-os 75 000 és 5 %-os 179 140 - összesen 805 439 forint volt még a városnak.28 29 A lakosok az óváltságba 13 358, az újváltságba 141 151 - összesen 154 711 forinttal tartoztak. A felvett hitelekből, valamint a lakosok által befizetett adóból és a városi jöve­delmekből az 1830-as években tett számítás szerint az alábbiakat fizették meg­váltakozás díjba: „Nyíregyháza városa által fizetett fassionális summák2'' A Dessewffyeknek összesen 163 047 ft 44 xr Meskó vagy Semseyéknek 163 597 ft 44 xr Jékelfalusynénak 55 808 ft 15 xr Laffertéknek 118 136 ft 6 xr Ahánynak összesen 500 590 ft 6 xr Károlyiéknak 730 000 ft Összesen: 1 230 590 ft 6 xr” Ha a kölcsönök kamatait és az egyéb járulékos költségeket, valamint a város életének átszervezését igénylő kiadásokat is beleszámoljuk, akkor az első és máso­dik örökváltságra fizetettek közelítik a két millió forintot. Nem csoda hogy nemcsak a vármegyében, hanem a régióban sem tudott ilyen típusú szerződésre vállalkozni egyetlen közösség sem. Bár sok pénzt, időt és fáradtságot igényelt a megváltakozás, a város földesúri jogokkal bírván nagy automómiát, ítélkezési szabadságot, gazdasági lehetőségeket 25. Nyitottságukra jellemző, hogy egy-egy út során igyekeztek megnézni, sőt hasznos tapasztalatokat szerezni a joggyakorlat formáiról, a hatékony közigatás összetevőiről, a technikai újdonságokról. 26. Cservenyák Lászó számítása. Lásd Cservenyák, 1987. 88. 27. V. A. 101/1. 41/41. 1828.8. 28. A hitelek azonban nem csak a kölcsöntörlesztéshez kellettek, hanem forrásként is funkcionáltak, vagyis a kölcsön kapott készpénzt a beruházásokhoz is felhasználták, sőt haszonnnal meg is forgatták, hiszen a város az 5 %-os és a hosszú lejáratú hitelek adta lehetőséget kihasználva általában rövid határidőre és 6 %-os kamatra maga is kölcsönzött kisebb-nagyobb ösz­­szegeket, főleg helybeli polgároknak és a közelben lakó földbirtokosoknak. 29. V.A. 101/1. 41/41. szn. 1839?

Next