Szabolcsi Húsipar, 1986 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
szívjuk a minőséget álalatunk 1985. évi 230 000 db sertés, 14 000 db marha levágását és 5000 tonna húskészítmény legyártását tervezte. Ahhoz, hogy e terveiket mennyiségben teljesíteni tudjuk, elengedhetetlen feltétel a minőség megfelelő, stabil színvonalon történő biztosítása és megóvása. A minőség biztosítását segíti elő a vágás során bevezetett objektív minősítés. Lényege, hogy azok a termelők jussanak magasabb jövedelemhez, akik jobb minőségű vágóállatot állított elő, vagyis kevesebb fehérárut és több, jó minőségű húst tartalmaznak. A PSE típusú hús előfordulásakor, amely csökkent minőségű hús, nem illeti meg a termelőt a termeltetési felár, zsírréteg, faggyú eltávolítása céljából. Kísérletek folynak vágómarhák esetében is az objektív minősítésű vágás bevezetésére. Az éves tervben meghatározott vágóállatok egy része exportra, másik része tőkehúsként, s harmadik része húskészítménybe kerül felhasználásra. Az exportra és tőkehúsként értékesítésre kerülő félsertés és negyedmarha kiszállítás előtt utáni tisztításra kerül, az esetleg vastagabb zsírréteg, faggyú eltávolítása céljából. A húskészítményekhez szükséges alapanyagok a csontozóba kerülnek. Jelentős mennyiségben hidegen kerülnek csontozásra, azonban próbálkozunk a régi, igazi „húsos fogással”: meleg marhahús csontozásával és azonnali bedolgozásával. Ezzel a technológiával elérhetnénk, hogy a szabványban megengedett maximális víztartalmat tartalmaznák készítményeink és általa állandó egyenletes minőséget, s nem utolsósorban önköltségcsökkenést biztosítanánk. A csontozóműhelyben kvalifikált szakmunkásokkal "zenéljük szét" a csontos húsokat és a csont nélküli húsokat megfelelő minőség és szín szerint „összerakjuk”. Gondolok itt a különböző húsosztályokra, valamint a magas árfekvésű sonkás és marhajava fevágottak alapanyagának szín szerinti szétválogatására. Megoldottnak tekinthetjük a sertésfej problematikáját. Tekintve, hogy a vágóvonalon maradéktalanul nem tudjuk megoldani a teljes szőrtelenítést. Létrehoztunk egy utántisztító csoportot, s csak ezután a művelet után kerül bedolgozásra a sertésfej. A hiányosságok, problémák feltárását, hibák kiszűrését az üzemi csomóponti felelősök mellet a gyártásközi ellenőrök is végzik. A párhuzamos ellenőrzéshez társul az iparági laboratórium, ahol alapanyag és késztermék vizsgálatot, illetve bírálatot végeznek. Az esetleg „gyanús” készítmények kiszállítását a meósok nem engedélyezik, így újabb bevizsgálás és érzékszervi bírálattal döntik el a termék szabványosságát. Cél: megakadályozni a minőségileg kifogásolt termékek kiszállítását, fogyasztókhoz történő eljutását minőség biztosítása, megóvása céljából elengedhetetlennek, elkövetkezendő feladatnak látom a kiszállítás korszerűsítését. A jó minőségben előállított késztermékeink a hűtetlen gépkocsikban minőségükből veszíthetnek, amely minőség eredményességünk feltétele. Medve János termelési üzemágvezető □ Összevont beszámoló taggyűlés (Folytatás a 1. oldalról) foglalkozáson szó volt a napi politikai eseményekről is. Nagy érdeklődés kísérte az előadásokat, melyekhez sokan hozzáfűzték véleményüket. Az 1985/86- os oktatási évben is beindítottuk a pártoktatást, amelynek keretében a XIII. kongresszus anyagainak feldolgozása, megvitatása lesz a fő feladat. Bőven volt tennivalója tagságunknak a különféle tömegszervezetekben is. A szakszervezetben a szakszervezeti választások előkészítése, lebonyolítása jelentette a legnagyobb erőpróbát. Jelentős változások történtek a KISZ-szervezetben is, hiszen négy alapszervezet titkára, s a hét alapszervezet vezetősége változott. Már megkezdődött a felkészülés a jövő évi KISZ-kongresszusra. Jól dolgoztak munkásőreink, s a vöröskeresztes szervezet tagjai is. Fő teendő a gazdasági célok segítése Eredményeink ellenére bőven lesz tennivaló 1986-ban. Továbbra is kiemelt feladat a gazdasági munka segítése, az exportfeladatok teljesítése, a minőség javítása. A pártépítésben nagyobb gondot kell fordítani a KISZ-esek párttaggá nevelésére. Mindhárom alapszervezetünkben javítani szükséges a taggyűlések látogatottságát, a folyamatos mozgalmi munka érdekében pedig személyre szabottan kell meghatározni a pótmegbízatásokat. taggyűlés részvevőinek egy csoportja (Fotó: Galátha György) Véradás telefonhívásra Vállalatunknál 1985. november 26-án tartotta évzáró tagigyűlését a Magyar Vöröskereszt helyi szervezete és mint minden évben, most is számot adott az elvégzett munkáról a 176 főt számláló tagság előtt. A szervezet kiemelkedő környezetvédelmi tevékenységet folytat és sokat tesz az egészségnevelés, valamint az egészségvédelem érdekében. Az egészségügyi felvilágosítás, az embereik egészségkultúrájának megalapozása és fejlesztése fő feladatunk. Népszerűek és sikeresek az elsősegélynyújtó tanfolyamok. Minden üzemrészben vannak képzett elsősegélynyújtók, akik a tanfolyamon elsajátított legszükségesebb tudnivalók birtokában azonnali segítséget nyújtanak a baleseteseknek. Továbbra is segítjük a gyógyító munkát a véradónapok megtartásával. Évente két alkalommal kiszállásos véradást szervezünk. A vállalatnál közel százan adnak rendszeresen vért. Az önkéntes véradó brigád, mely elsősorban a ritka vércsoportú donorokból áll, egy-egy telefonhívásra is sokszor segített, amikor a betegnek sürgősen vérre volt szükségük. Gondoskodunk véradóink megbecsüléséről a rendelkezésünkre álló pénzeszközök felhasználásával. Tavaly egy fő huszonötszörös, öt fő hússzoros, egy fő tizenötszörös, tizenhárman tízszeres véradásért vehettek át kitüntetést. Tóth Etelka VK-titkár Két ember fekszik az egymás melletti ágyakon. Minden fehér, még az arcuk is. Nem ismerik a másikat, mégis szoros kötelék, pirosra színeződött cső köti össze őket. Vért ad az egyik, fogadja magába a másik; testből testbe. — Egyszer adtam így vért, vagy tizenöt éve — emlékezik Jakab Józsefné a vállalat élőállat-elszámolója, beszélgetésünkkor pedig éppen beugró pénztáros. Negyvenszeres véradóként köszöntötte a közelmúltban a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese a nyíregyházi ünnepségen. Nem mindennapi szám! Mindenkinél másképp kezdődik. Emlékszem mi dolgozatírást szándékoztunk elbliccelni a gimnázium utolsó évében, úgy szántuk rá magunkat az elsőre. Sokan a katonaság két szabadnapja miatt kezdik, s van aki utána érdek nélkül is szívesen vállalkozik a pici kellemetlenségre, csak hogy segítsen másokon. • Még a Háziipari Szövetkezetben dolgoztam, amikor elvégeztem egy vöröskeresztes ápolónői tanfolyamot. Jánvári főorvos úr volt az osztályfőnököm, neki panaszkodtam, hogy fájdogál a fejem. Ő javasolta, hogy próbálkozzam meg a véradással, hátha segít. Egy idő után megszűnt a fejet hasogató fájás, Jakab Józsefné azonban megmaradt a véradók táborában. A negyvenes szám csak a térítésmentes adakozásé, volt idő, amikor zsefié azonban megmaradt a véradók táborában. A negyvefizetnek is valamicskét. Nem voltak olyan helyzetben a két kicsivel, hogy ezt visszautasíthatta volna. Azóta már nagyok a gyerekek, filléres gondjaik nincsenek, jó ideje már, hogy kizárólag ellenszolgáltatás nélkül nyújtja a karját. — Nem tudhatom, hogy nekem, vagy a családomnak mikor lesz szüksége vérre, mindig ebből indulok ki — mondja Jakabné. — Régebben kaptunk néhány köszönő sort, hallom, hogy máshol még születésnapi üdvözletet is küld a Vöröskereszt a megsegítettek nevében. Azért ez hiányzik egy kicsit. Nem az értéke miatt... Jakab Józsefné huszonkét esztendeje dolgozik a vállalatnál, s ahogy mondja „én már itt fogok megöregedni". Talán jelez valamit az is, hogy szakszervezeti munkája a segélyezési bizottság vezetése ... Papp Dénes A megszelídített mélyvíz VEGYÉSZMÉRNÖKNEK KÉSZÜLTEM, soha nem is álmodtam arról, hogy a termelésben fogok dolgozni — emlékszik vissza Jurkó Gáborné diákterveire. — A nagykállói Korányi Gimnáziumba jártam és csak az riasztott el a vegyipari egyetemtől, hogy sokan jelentkeznek. Mindenképpen tanulni akartam, ezért választottam az élelmiszeripari főiskola hús- és baromfiszakát. De a kémiához hű maradtam, országos versenyen is győztem, még szigorlatozni sem kellett ebből a tárgyból a főiskolán. Azóta Jurkó Gáborné egészen más területre került. 1972-ben helyezkedett el a vállalatnál, rögtön a főiskolai államvizsga után. Alig fél évig lakott albérletben a kállósemjéni lány, amikor a szülei vettek neki egy kétszobás lakást Nyíregyházán. Hamarosan férjhez ment és sok fiatal házaspár gondja alól mentesültek azonnal: nem kellett a lakásszerzés miatt törni magukat. A vállalatnál is egyre fontosabb beosztásokat kapott. Éppen 27 esztendős volt, amikor kinevezték termelési osztályvezetőnek. MÉLYVÍZNEK ÉREZTEM amikor ezt a megbízatást — fejtegeti a fiatalasszony. — Bár tanultam a mesterséget, de nem volt rutinom embereket vezetni. Az volt az óriási szerencsém, hogy az előző termelési osztályvezető, Búr András bácsi egy évvel korábban már maga mellé vett és ez alatt az egy esztendő alatt mindent megtanultam, amit ezen a területen tudni érdemes. Ma is nagyon hálás vagyok ezért a betanulásért ... — Kell a mélyvíz a fiatalnak, hogy próbára tegye az erejét Ha nem feszül neki a hámnak, amikor a lendület még gyorsan viszi, később nehezebben próbálkozik meg — mondja Medve János termelési üzemágvezető, Jurkóné mai főnöke. — Persze nem hagyjuk magára a fiatalt egy-egy komoly megbízatásnál, hanem segítünk neki, de úgy, hogy valójában kedvét lelje az erőt próbáló feladat megvalósításában. TÉRJÜNK VISSZA Jurkó Gábornéhoz, akinek a segítség ellenére is nehéz évek következtek. Kétéves volt a kisfia, amikor vezető lett. Haladnia kellett a szakmai ismeretekkel, beíratták politikai iskolára is. Elvégezte a marxista—leninista esti egyetem szakosítóját, a munkásmozgalom történetét tanulmányozta. Járt a vezetőképző intézet továbbképzésére. Lassan beértek azok az erőfeszítések, amelyekkel a húskészítmények gyártását igyekeztek nyereségessé tenni. Hosszú éveken át veszteséget kényszerült tervezni a vállalat erre a tevékenységét Így volt ez még 1984-ben is, amikor mínusz 7 millió forintra számítottak. Ennek ellenére 4 millió forintos plusszal zárt a húskészítménygyártás, s ez már önmagában 11 millió forinttal növelte a vállalat kasszáját. — Teljesen logikus, hogy 1985- re már pozitívumot terveztünk — folytatja Jurkóné, Marika asszony. — Úgy számítjuk, hogy 5—10 millió forintos nyereséget érhetünk el. Ha már kimozdultunk a holtpontról, mindenáron tartani kell az eredményességet. Nemcsak üzemvezetői feladata, hanem vállalt kötelezettsége, megtisztelő megbízatása is Jurkónénak a húskészítménygyártást változatlanul pozitív szaldóval zárni. Pártfeladatul kapta, hogy a minőséget javítsák, hiszen új piacokat hódítottak meg, többek közt a fővárosi vásárlók előtt is vizsgázik a nyíregyházi gyár. Folyamatos megrendelésre pedig csak úgy számíthatnak, ha változatlanul jó minőségben állítják elő ezeket a termékeket. A MINŐSÉGJAVÍTÁST PÁRHUZAMOSAN kell megoldani a költségcsökkentéssel és ez roppant nehéz dolog. Mert hogy javíthatom sokszor a húskészítmény ízét? Úgy, hogy több fűszert teszek bele. De nagy tételnél már a drága fűszer megsokszorozza a ráfordítás forintjait, így ez sem járható mindig. A technológiai folyamat betartásával kell a szabványban meghatározott igen szigorú feltételeknek eleget tenni. Jurkóné azóta nem fél a felelősségtől. Száz ember tartozik hozzá és a két művezetőhöz a húsüzemben. Négy szocialista brigád vállalásait koordinálja. 1978 óta tagja a pártnak, még mindig jár a KISZ-alapszervezeti ülésekre is. A szakszervezetnek is tagja. Többször elismerték a munkáját magas kitüntetéssel. Kapott tröszti vezérigazgatói dicséretet, kétszeres Kiváló Dolgozó, s a nőnapon Tamás Imre igazgatótól vette át a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést. ÚGY ÉRZEM, megtaláltam a helyem itt a vállalatnál. Szeretem, amit csinálok és így a fárasztó műszakot nem érzem tehernek. A férjem — aki hiábom műszakiba jár a készáruraktárba — nagyon sokat segít. Még hordjuk bölcsődébe a kétéves Attila fiunkat és a 8 éves Gábort is át kell kísérni a forgalmas nagykörúton. Nyáron szeretnénk rendbe venni a Sátor utcai kis telkünket, kerítést csinálnánk, kutat fúrnánk. A kezdeti mélyvíz munkási hét köznapokká szelídült, amelyben fontos megbízatást teljesít Jurkó Gáborné, Tóth Kornélia Jurkó Gáborné