Szabolcsi Húsipar, 1988 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
Az önállóság első éve Vállalatunknál az 1987. évi záró termelési tanácskozást december 30-án tartották, amelyen Szilágyi László igazgatóhelyettes adott áttekintést az elmúlt esztendőben végzett munkáról; arról az évről, amely az első volt, amikor már önállóan gazdálkodott a Szabolcs megyei Húsipari Vállalat is. — Nem ért váratlanul bennünket a tröszt megszüntetése, hiszen vállalatunk már 1984-től tudatosan készült a szabadabb mozgás kialakítására, az önálló gazdálkodásra. Ez nyilvánult meg a szervezett fejlesztésben éppúgy, mint a termeltetési és piacpolitikában, vagy a gyártmány- és gyártásfejlesztés, a tervezés korszerűsítésében — mondta Szilágyi László, majd őszintén a résztvevők elé tárta, hogy az átállás azért nem ment mindig zökkenők nélkül, s az is való, hogy jelentős terheket örökölt a vállalat a tröszt megszűnése után. Az adósságállományunk ekkor 456 millió forint volt, melyből — éppen az önálló gazdálkodás megteremtése érdekében — kormányzati döntés alapján közel 200 millió forint törlesztésre került, ám a jelenlegi adósságállomány még így is 258 millió, amelynek visszafizetési kötelezettsége 1995. Az elmúlt évi tény az is, hogy az adósságállomány egy részének törlésén túl a folyamatban lévő beruházás (üzemi rekonstrukció) befejezéséhez 33 millió forintos kiegészítésben is részesült vállalatunk. CÉL A NYERESÉGES TERMELÉS Fontos tény, hogy vállalatunk a hetedik ötéves terv időszakára racionalizálási intézkedési tervet készített, melynek alapján rögzítettük végül a középtávú ötéves tervet, s ebben első ízben juthatott kifejezésre az önálló vállalati tervezési akarat. Konkrét adatokat sorolt ezt követően az igazgatóhelyettes a felvásárlás alakulásával kapcsolatos elképzelésekre, majd arról szólt, hogy a terv szerint növelve kellett előirányozni az élősertés-exportot (5100 darabbal), az élőmarhát 1300 darabtonnával és a juhhús exportot 2100 darabbal csökkentették. A gyártási és értékesítési tevékenységből a vállalat a hetedik ötéves terv időszakában évenként 60 millió forinttal tudja növelni a mérleg szerinti nyereséget (így évente közel 100 millió forint nyereség realizálásával számolhatunk), s ez a nyereségtömeg elegendőnek látszik az adósságállományunk csökkentésére, de nem nyújt fedezetet új beruházásokra. Részletekre kiterjedően szólt ezután a termeltetési és felvásárlási tevékenységről. Többek között elmondta: az önálló gazdálkodás során elsősorban e tevékenységeknél következett be lényeges változás. Kitűnt, hogy az élőállat árualapok megszerzése a régi módszerekkel már lehetetlen. Ezért összesen 110 millió forintot fordított a vállalat az új termeltetési célok fordítására. Folytattuk a kedvezményes üszőkihelyezési akciót, csakúgy, mint a vemheskoca előállítását, kihelyezését, s jelentős árkedvezmény nyújtása mellett tenyészkanokat is értékesítenek. De itt kell megemlíteni a belföldi növendékmarhák bérhizlaltatását éppúgy, mint azt, hogy megkezdődött az új szarvasmarha, a blonda kvité-fajta elterjesztése. Hasonlóan tovább folytatta a vállalat a tenyészjerke és a jerkefoklyó kihelyezési akcióját, de ezen túl vállalkoztunk import bárány bérhizlalására is. Vállalatunk termeltetési célú ráfordítása tavaly 178 millió forint többletköltséget jelentett. A felvásárlásnál — a juh kivételével — a tervezettet sikerült teljesíteni, illetve túlteljesíteni. KEDVEZŐTLEN arányeltolódás A rendelkezésre álló élőárualap birtokában a termeltetési feladatokat maradéktalanul teljesíteni lehetett volna — mondta Szilágyi László. sertésből azonban 7 ezer darabbal kevesebbet vágtunk, míg túlteljesítettük a marha és a juh előirányzatot. Összességében 689 tonnával több árualap előállítása történt meg, ami a hús- és húskészítmény-gyártás túlteljesítésére adott kedvező lehetőséget. A gyártmányok arányeltolódása azonban nem kívánatos irányú, amin a jövőben változtatni szükséges. Megemlítette: érzékenyen motiválta az elmúlt évi termelést, hogy félkész állapotú új húsüzemet üzemeltettünk be, hogy több mint 20, a vállalatunknál eddig még nem gyártott termék készítését próbáltuk ki. Ugyanakkor szép eredmény, hogy sikerült stabilizálni a vörös áru és a felvágottak fehérjetartalmát. A vörös áruk minőségét úgy sikerült javítani, hogy ezért a vállalat BNV nagydíj elismerésben részesült. Úgyszintén szép eredmény, hogy sikerült korszerűsíteni a sonkatermék gyártását. Ugyanakkor vannak adósságaink is a termelési elképzelések terén, (például elmaradt a tervezettől az adalékanyagok bedolgozásában elérhető színhús megtakarítás.) BESZŰKÜLŐ PIAC Az önálló vállalati gazdálkodás hatása leginkább az áruforgalmi főosztályon volt érzékelhető. A belkereskedelem tervelőirányzatát például csak 80- 95 százalék között tudta teljesíteni, meglehet, ezek a teljesítések a bázissal szemben igen jelentős emelkedést mutatnak. A jövőben a már ismertté vált infláció hatására várhatóan még jobban beszűkülnek a belföldi piacok, s ha nem lépünk időben akkor hagyományos termékeink egy része eladhatatlanná válhat. Ezért igen nehéz feladata lesz mindenkinek, aki az értékesítéssel és a marketing tevékenységgel foglalkozik. Ez feltételezi a reklám- és propaganda tevékenység változatlan javítását, azt, hogy még közelebb kerüljünk a vásárlókhoz. Ami az export értékesítést illeti: a nem rubelelszámolású export terén 1987-ben 13 millió 900 ezer dollár árbevételt irányoztunk elő, ezzel szemben a tényleges árbevétel várhatóan meghaladja a 16 millió dollárt. A tervezett rubel elszámolású exportunkat is 101 százalékra teljesítettük. Beszélt az igazgatóhelyettes a műszaki fejlesztés és a beruházás múlt évi alakulásáról, megemlítette, sajnos a meg nem valósult és 1988-ra áthúzódó beruházások az árszínvonal-növekedés miatt nehezítik pénzügyi helyzetünket. A tervezett beruházás elhúzódása természetesen kapacitáskiesést is okozhat, ami rontja a gazdálkodás hatékonyságát. HATMILLIÓS KÖLTSÉGMEGTAKARÍTÁS Jó eredményként konstatálta, hogy a tervezett 61 millió forintos költségráfordítással szemben 6 millió forintos megtakarítást ért el vállalatunk 1987-ben. Nem mondható el ugyanez az energiagazdálkodásról, ahol a kitűzött célokat nem sikerült teljesíteni. Ami a vállalati szervezet fejlesztését illeti: a törekvés döntően az önálló elszámolási egységek kialakítására irányult. Ennek eredményeként önálló leányvállalati formában működtetjük már hizlaldáinkat. Úgyszintén megkezdtük a szállítási üzem és a gépjárműjavító üzem önálló egységgé szervezését. 1987 áprilisában sor került a vállalati szervezeti felépítésének korszerűsítésére is. A működési és elszámolási tevékenység fejlesztése érdekében saját programmal és számítógépes feldolgozással sikerült megoldani a sertések vágás utáni minősítését és pénzügyi elszámolását, a húsipari termékek értékesítésének és számlázásának számítógépes feldolgozását. Igaz viszont, hogy a vállalaton belüli folyamatszabályozás továbbfejlesztése, korszerűsítése a jelenlegi számítástechnikai eszközökkel már nem folytatható, s ez mielőbbi döntést sürget. SZIGORÚBB BÉRGAZDÁLKODÁS Részletesen beszámolt az üzemgazdasági tevékenységről, ezen belül a munkarő- és bérgazdálkodásról, ami tervszerűen alakult. Szólt a szigorodó bérgazdálkodásról, majd a szociálpolitikai tevékenységet értékelte (megemlítvén az üzemi konyha bővítését, a vállalati bérlakás elkészítését, átadását, a vállalati üdülő felszereltségének gazdagítását. Sajnos, nem sikerült enyhíteni az öltöző zsúfoltságán, erre csak a rekonstrukció II. ütemének befejezése után lesz lehetőség. Az idén terv a fogászati szakrendelés indítása, az orvosi váró bővítése, valamint a rehabilitációs üzemrész kialakítása. MÉM Méhes Ferenc lakatos csoportvezetőnek „Kiváló Újító” bronz fokozatú kitüntetést adományozott. A vállalati előterjesztésben olvasható a következő jellemzés: „Az újító több éve fejt ki újító tevékenységet. Újításainak döntő többsége a munkakörülmények javítására, illetve munkavédelmi, higiéniai helyzet színvonalának emelésére irányul. Emberi magatartása, munkához és munkatársaihoz való viszonya alapján méltónak tartjuk a cím viselésére." Napjaink gazdasági kényszerhelyzetében nagy szükség van az alkotó emberre. Ezek közé tartozik Méhes Ferenc, aki mindig nyitott szemmel jár az üzemben, vannak ötletei. Egyszerű, nyílt, becsületes tekintetű ember ül velem szemben, kicsit feszeng, nem szokta meg maga körül a felhajtást. Tizenkét éve dolgozom a vállalatnál — Végezzük a munkánkat — kezdi a beszélgetést. — Tizenkét éve dolgozom a vállalatnál, ebből 11 évet csoportvezetőként. A lakatos II. brigád a hagyomány szerinti TMK tevékenységet látja el a vágócsarnokban. Az itteni technikai berendezések az elmúlt időben sokat változtak. Korszerűsödtek a munkánk nyomán. Megköveteli ezt az exportszínvonal. Jó az együttműködés a kollektíván belül, de szoros kapcsolatot tartunk fenn a húsipari szakemberekkel is. Végül is az ő érdekeiket szolgálja a mi igyekezetünk, de fordítva is igaz, az ő ötleteiket mi kivitelezzük. — Hogyan születnek az újítások? — Sokszor a kényszer az, amely rávezet a helyes megoldásra, de nem szégyellünk szétnézni más üzemben sem, hogy a jó elképzeléseket alkalmazni tudjuk a mi viszonyaink között. Rendszeresen tanulmányozzuk a szakirodalmat is. Innen is lehet tapasztalatokat szerezni. Az ötlet megszületik. Megbeszéljük az alkalmazási terület vezetőjével, a vállalati higiénikussal, műszaki vezetőkkel, felterjesztik a vállalati iparjogvédelmi előadóhoz, ezután jöhet csak a kivitelezés. A bevezetés vagy alkalmazás után véleményezik, majd díjazzák, mely lehet (egy összegű) egyszerű elbírálású ötlet vagy bevezetett újítás, melyet százalékosan díjaznak. A felsoroltakból kitűnik, hogy elég nagy az átfutási idő. Úgy érezzük, kicsit túlbürokratizálják, míg rákerülnek a vélemények. Ötven bevezetett újítás — Hány újítása volt mostanáig? — Közel ötven bevezetett újításról, vagy ésszerűsítésről beszélhetek. A legkiemelkedőbbek közé tartozott a juhbőrfejtő gép és a forrázógép átalakítása. — összeszámolta-e már, mennyi pluszjövedelemhez jutott az újításokból? — A kapott pénz befolyik a családi kasszába, minden fillérnek megvan a helye. Van mikor egyszerű kézfogás a díj, de volt olyan újításom is, amiért 12 ezer forint járt. Erkölcsi elismerésként megkaptam már a vállalattól az Élenjáró Újító Oklevelet is. Dankó Mihály Nyitott szemmel A A főtt sertésfejek főz és után ÉV VÉGÉRE ELKÉSZÜLT a vállalat tulajdonát képező 8 lakásból álló épület a város központjában, a Csipke utcán. Az épületet vállalati bérlakásként tartja fenn a vállalat, melyben 6 vállalati dolgozó és családjának elhelyezésére van lehetőség. A lakások bérlőinek kijelölésére olyan vezetői döntés született, hogy 4 lakásra a lakáselosztó bizottság tesz javaslatot, 2 lakást pedig a vállalat káderhelyzetének javítására fiatal szakemberek részére tartanak fenn. A lakáseloszó bizottság a lakások reális elosztására vonatkozóan körültekintő munkát végzett. A vállalati dolgozók részére faliújságon hirdettük meg a lakás bérletére vonatkozó jelentkezést. A 4 lakásra 16 igény érkezett be így nem volt könnyű feladat, amikor ki kellett választani azt a 4 dolgozót, akik részére javasolják a lakás odaítélését. A LAKÁSOK ODAÍTÉLÉSÉRE „pontértékelő’ rendszert dolgozott ki a bizottság. A pontértékelő rendszeren belül: I. csoportban a munkával, vállalati érdekkel összefüggően 13 pont, II. csoportban a kitüntetések alapján 12 pont, III. csoportban a szociális körülmények alapján 5 pont, összesen 30 pontot kaphatott egy dolgozó. A vállalatnál dolgozó házaspár esetén az I.-II. csoport külön került pontozásra. A munkavégzés szempontjából minden érintett dolgozó munkahelyi vezetőjétől véleményt kért a bizottság. A vállalati érdek a pontszámok alapján a bizottság javaslatára az igazgató döntése alapján Pehely Mihály export csoportvezető és felesége, Fülöp Ferenc számítástechnikai csoportvezető és felesége, Gégény József pármester és felesége, Rézműves Miklós rendész és felesége kapták meg a lakásokat. A FIATAL SZAKEMBEREKNEK fenntartott lakásból Nagy Tibor energetikai osztályvezető kapott. Karácsonyra megtörtént a lakások átadása. Devera Józsefné