Századok – 1870
Nagy Gyula: A magyar nemzetségekről - 688
702 A MAGYAR NEMZETSÉGEKRŐL véget : ez nyilván mendemonda, és nagyon roszul beszélik, mert a nélkül is nemesek és Scythiából erednek." ') Ily nyilatkozat után lehetetlen a nevezett nemzetséget tős gyökeres magyar nemzetség gyanánt elismernünk, mert ha az lett volna, a krónikairó nem mondaná jöttmentnek ; a következő kifejezés pedig : „mert a nélkül is nemesek és Scythiából erednek," nem a Tátony nemzetségre, hanem Szár László fiaira vonatkozik. 20. A Torda nemzetséget ott említi Kézai, a hol a Szemény és Érd nemzetségekről szól ; 2) a Névtelen pedig csupán egy Torda nevű püspökről emlékszik, ki Veleknek volt ivadéka.3) Horvát István Torda és Turdos nemzetségeket különböztet meg, de alighanem egy a kettő ; s akkor a nemzetségről okleveles adatunk is van, mert Horvát egy 1264-iki oklevélből ismeri a Turdos nemzetséget. 4) 21. Hogy a Névtelen által említett Zombor, kitől mint fölebb láttuk, a Maglót nemzetség eredeti, 5) mi összefüggésben lehetne a Zombor nemzetséggel, ha ugyan létezett ilyen ? csakugyan nem értem ; s a pozsonyi krónika szintén csak egy ily nevü vezérről tesz említést Zombor nemzetségnek sehol sincs nyoma. 22. Szólnunk kell még a Turul nemzetségről. Tagadhatatlan, hogy Kézai, krónikairóink atyja, két ízben is nyilván mondja, miszerint Árpád vezér és utódai a Turul nemzetségből származtak;6) mi azonban hajlandók vagyunk a krónikairó elöljegyzésének történeti alaposságát kétségbe vonni, miután nem látunk benne mást, mint az Emese saskeselyűjéről szóló hagyomány tovább fűzését ; s hogy Kézai csakugyan ezt tette, midőn Árpád családját a Turul nemzetségből számaztatta, igen könynyen megfejthető. Tudjuk ugyanis, hogy fejedelmi személyek, királyok, főpapok leginkább csak egy, — személynevet használnak, méltóságuk alatt állván mintegy, valamely családhoz vagy ') K. Il-ik. III. fej. 3 §. 68. 1.) L. id. h. 3) 13. §. n. j. XIX. fej. A L. id. m. 62. 5) L. id. h. *) Kézai : Il-ik. I. fej. 4. §. és Függelék I. fej. I. §.