Századok – 1893
Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Lázár Gyula: Angolország történelme. Ism. –A. –R. 629
630 TÖRTÉNETI IRODALOM. Hában, az is kétségtelen, hogy része van ebben nemzeti jellemünknek is. Éppen e szempontból rendkívül érdekes és tanulságos a magyar és az angol alkotmány fejlődésének összehasonlítása, annak feltüntetésére, hogy lényegében azonos alapon a körülmények és a nemzeti jellem különbözősége szerint a népek politikai s ezzel természetes kapcsolatban kulturális élete is mennyire különbözően fejlődik. Bár az angol alkotmány jelen bevégzett alakjában különösen a magyar politikus világ előtt eléggé ismeretes, ez alkotmány történelmi fejlődésének s még inkább Angolország speciális történelmének behatóbb tanulmányozásánál a magyar közönség mindeddig idegen, és pedig elsősorban a német irodalomra volt utalva. Egyetemes történelmi irodalmunk általában feltűnő s több tekintetben igen sajnos szegénységét mutatja, hogy amint hiányzik egy magyar nyelven írott munka, mely felölelné Francziaország vagy Németország összefüggő, egész történelmét, épugy hiányzik Angolország összefüggő teljes történelme is. Történt ugyan egy pár szerencsés kísérlet az angol történelem egyik-másik korszakának megismertetésére, de csakis egy bizonyos kor történelmének tárgyalására szorítkozó művek — ha még oly kiválók is, mint Macaulay könyve -- nem pótolhatják a nemzet egész múltját felölelő s a nemzeti élet fejlődésének minden fontosabb mozzanatát visszatükröztető történelmi műveket. E hézagot igyekezett pótolni a magyar irodalomban Lázár Gyula Angolország történelméről szóló nagy munkájával, melynek három első kötete nem rég hagyta el a sajtót s jelent meg Szabó Ferencznek a magyar közönség előtt már jól ismert, érdemes vállalatában. A nagy terjedelműnek ígérkező munka e három első kötete felöleli Angolország ókori és középkori történelmét teljesen s az újkorból a XVI. és XVII. századot az 1688-ki úgynevezett dicsőséges forradalomig, azon nevezetes fordulópontig az angol történelemben, mely az angol alkotmányos élet teljes megszilárdulását, a király és a nemzet között vívott hosszú küzdelmek befejezését s Angolország világra szóló hatalmi lendületének kiindulási pontját jelzi. Mint magyar szerzőtől s éppen ilyen nagy terjedelmű műnél nem is igen lehetett másként várni, Lázár munkája nem alapul önálló forrástanulmányokon. A művelt magyar közönség kezébe akart kézikönyvet adni s ez a czél magyarázza meg azt, hogy megelégedett az önálló kutatók, elsősorban természetesen az angol történetírók által elért eredmények összefoglalásával. Mondhatjuk, hogy az új korra nézve, hol oly kiváló kalauzok, mint Ranke, Macaulay, Guizot stb. állottak rendelkezésére, czélját el is érte s műve itt a modern történettudomány színvonalán áll.