Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Lázár Gyula: Angolország történelme. Ism. –A. –R. 629

630 TÖRTÉNETI IRODALOM. Hában, a­z is kétségtelen, hogy része van ebben nemzeti jellemünk­nek is. Éppen e szempontból rendkívül érdekes és tanulságos a magyar és az angol alkotmány fejlődésének összehasonlítása, annak feltüntetésére, hogy lényegében azonos alapon a körülmé­nyek és a nemzeti jellem különbözősége szerint a népek politikai s ezzel természetes kapcsolatban kulturális élete is mennyire különbözően fejlődik. Bár az angol alkotmány jelen bevégzett alakjában külö­nösen a magyar politikus világ előtt eléggé ismeretes, ez alkot­mány történelmi fejlődésének s még inkább Angolország speciális történelmének behatóbb tanulmányozásánál a magyar közönség mindeddig idegen, és pedig első­sorban a német irodalomra volt utalva. Egyetemes történelmi irodalmunk általában feltűnő s több tekintetben igen sajnos szegénységét mutatja, hogy a­mint hiányzik egy magyar nyelven írott munka, mely felölelné Fran­cziaország vagy Németország összefüggő, egész történelmét, épugy hiányzik Angolország összefüggő teljes történelme is. Történt ugyan egy pár szerencsés kísérlet az angol történelem egyik-másik korszakának megismertetésére, de csakis egy bizo­nyos kor történelmének tárgyalására szorítkozó művek — ha még oly kiválók is, mint Macaulay könyve -­- nem pótolhatják a nemzet egész múltját felölelő s a nemzeti élet fejlődésének min­den fontosabb mozzanatát visszatükröztető történelmi műveket. E hézagot igyekezett pótolni a magyar irodalomban Lázár Gyula Angolország történelméről szóló nagy munkájával, melynek három első kötete nem rég hagyta el a sajtót s jelent meg Szabó Ferencznek a magyar közönség előtt már jól ismert, érdemes vállalatában. A nagy terjedelműnek ígérkező munka e három első kötete felöleli Angolország ó­kori és közép­kori tör­ténelmét teljesen s az újkorból a XVI. és XVII. századot az 1688-ki úgynevezett dicsőséges forradalomig, azon nevezetes fordulópontig az angol történelemben, mely az angol alkotmá­nyos élet teljes megszilárdulását, a király és a nemzet között vívott hosszú küzdelmek befejezését s Angolország világra szóló hatalmi lendületének kiindulási pontját jelzi. Mint magyar szerzőtől s éppen ilyen nagy terjedelmű műnél nem is igen lehetett másként várni, Lázár munkája nem alapul önálló forrástanulmányokon. A művelt magyar közönség kezébe akart kézikönyvet adni s ez a czél magyarázza meg azt, hogy megelégedett az önálló kutatók, első­sorban természetesen az angol történetírók által elért eredmények összefoglalásával. Mondhatjuk, hogy az új korra nézve, hol oly kiváló kalauzok, mint Ranke, Macaulay, Guizot stb. állottak rendelkezésére, czélját el is érte s műve itt a modern történettudomány színvonalán áll.

Next