Századok – 1915
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Történeti Szemle - 450
45° TÖRTÉNETI IRODALOM. 458 vétség és Kossuth Lajos. Kossuth Lajosnak a »Pesti Hirlap« 1842. évfolyamában megjelent czikkeit ismerteti, melyekben a Németországgal való vámunió ellen nyilatkozik. 16. sz. Hatvany Lajos : Harczoló betűk. A hadban álló nemzetek tudósainak a háború melletti nyilatkozatait bírálja s a világháborúnak kultúraellenes hatását vitatja. Pester Lloyd, 160. szám. Charmatz Richard : Aus der Vergangenheit der österreichischen Italiener. Istria, Görz, Gradiska története vázlatosan a középkortól a 18-ik századig. — 210. szám. Charmatz Richard : Der Antimacchiavell czímmel Nagy Frigyes azon munkáját tárgyalja, melyet trónörökös korában Macchiavelli »II Principe« cz. műve cáfolatául írt. — 216. szám. Kienzl Ármin : Napoleons Hass und Kampf gegen England. Napoleon emlékiratai 10 kötetben jelentek meg Conrad Henrik német fordításában. A fordító e 10 kötetből kiválogatta azon fejezeteket, melyekben Napoleon Angolországgal foglalkozott s azok a fenti czímmel külön megjelentek. Czikkíró e munkát ismerteti. Protestáns Szemle, 1915. 2. füzet. Harsányi István: Debreczeni Ember Pál eddig ismeretlen kéziratai. A magyar ref. egyháztörténelem e jónevű munkájának (1661—1710) azt a hat kéziratos kötetét ismerteti, a melyet czikkíró a sárospataki főiskola könyvtárában, a kézirattár rendezésekor, talált. 3—4. füzet. Zoványi Jenő : Szeremley Gábor és a helytartótanács. Azt az eljárást ismerteti, amely a helytartótanács felhívására Szeremlei Gábor sárospataki akadémiai tanár ellen, első megválasztása alkalmával tartott székfoglaló tanulmánya alapján, folytattatott le. 5. füzet. Zoványi Jenő: Adatok a magyar protestantizmus múltjából. E czímen Melius Péter énekeskönyvéről, Sztárai Mihály halálának idejéről, Petrőczy Katalin Szidónia vallásáról és Szathmári Paksi Dávid balmazújvárosi papságáról közöl értékes megállapításokat. Religio, 1915. évf. 4. sz. Lezsánszky József : A 25 éves freiburgi (Svájcz) katholikus egyetem. A svájczi katholikusok azóta, hogy a II. Pius alapította baseli egyetemet a reformatio folytán elvesztették, gyakran szorgalmazták egy katholikus egyetem felállítását. A XVI. században Freiburgban középiskolát és papnevelőintézetet létesítettek, 1753-ban jogakadémiát állítottak föl. 1889-ben a freiburgi államtanács megnyitotta az egyetemet jogi és bölcsészeti karral, a következő évben a hittudományi, 1896-ban pedig a mennyiségtan—természettudományi kar is megkezdte működését ; legújabban az orvosi kar is alakulófélben van. Az egyetem jellege nemzetközi és katholikus, előadási nyelve német és franczia. A bölcsészeti karon a történelmet és segédtudományait nyolcz tanár adja elő. Revista Teologica, 1914. 1—2. sz. (Lásd Cultura Creatina 10., 11. és 12. száma alatt.) Temesvári Hirlap, 77., 95., 101., 113. szám. Móricz Pál: Régi magyar vitézek. (A Mária Terézia katonai-rend lovagjai. A Mária Terézia-rend történetét adja, a rend magyar lovagjainak rövid életrajzával s hadi tetteik méltatásával. — 122. szám. Feodorovics Zsigmond : Karánsebes. A város vázlatos története. Történeti Szemle, 1915. 3. füzet. Láng Margit: A római nő jogai és társadalmi helyzete az ókorban. A kérdést három szempontból tárgyalja : közjogi, magánjogi és családi, illetve társadalmi szempontból. A közjog a nőt a politikai életből mereven ki-