Századok – 1919-1920
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Pester Lloyd - 409
408 TÖRTÉNETI IRODALOM. 409 Nemes Pester Journal. 1920. 217. szám. Váradi Antal. Die Belagerung der Hauptstadt czímmel Buda 1542-iki ostromára vonatkozó adatokat közli. Pester Lloyd. 1920. 112. reg. szám. Br. Szterényi József. Das Andenken Stefan Tiszas czímmel egy beszélgetésből kifolyólag a Tiszával való viszonyáról ír. — 124. reg. és esti szám. Wertheimer Ede. Ludwig Kossuths Freilassung aus der türkischen Internierung. Ismerteti azon tárgyalásokat, melyek a kiutahiai török internálásból való szabadonbocsátása tárgyában folytattak. A közlemény eddig kiadatlan forrásokon nyugszik. A temesvári vesztett csata után Kossuth 1849 aug. 11-én az aradi haditanácsban a hatalmat átadta Görgeynek, s ő aug. 17-én török területre lépett. Előbb Viddinbe, majd Sumlába internálták, mindenütt szigorú felügyelet alatt társaival együtt. Sumlából 1849 áprilisában Kiutahiába érkezett az emigratio tagjaival. A bécsi udvar, különösen herczeg Schwarzenberg a kiadatást követelte, azonban sikertelenül, mert lord Palmerston fellépése meghiúsította a kiadatást. A bécsi udvar csak azt tudta elérni, hogy a menekültek az osztrák határtól minél távolabb internáltassanak. Ez meg is történt azzal, hogy Kossuthot a kisázsiai katholikus lakosságú Kiutahiába vitték néhány barátjával. Ide érkeztek 1850. jún. elején fiai is Ruttkaynéval és Parády udvarmester kíséretében. A szabadonbocsátás nagy nehézséggel járt. A török kormány húzódozott , jóllehet Palmerston lord a magyar érzelmű konstantinápolyi követ Stratford Canning útján határozottan követelte az összes menekültek szabadonbocsáttatását. Hosszú tárgyalások után a török kormány engedett s Kossuth 1851 szept. 9-én a Mississippi fregate-tal Amerikába utazott, ahol nagy diadalokat aratott. — 129. reg. szám. Wertheimer Ede: Ein ungedruckter Brief Petöfis an Kossuth. Petőfinek Debreczenben 1848 decz. 24-én kelt levelét közli, melyben arra kéri Kossuthot, hogy őrnagygyá nevezze ki. A kérés nem teljesült. — 187. esti szám. Z. Der Roman des Battenbergs czímmel Corti E. G. »Alexander v. Battenberg. Sein Kampf mit dem Zaren und Bismarck« czímü munka ismertetése. — 219. esti szám. Wertheimer Ede. England und die Auslieferung Kossuths an Oesterreich. Lord Palmerstonnak a Törökországba menekült Kossuth kiszolgáltatása ügyében folytatott vitában elfoglalt álláspontját ismerteti. 1849 január első felében Windischgrätz fővezér bizalmas értesítést kapott, hogy Kossuth Debreczenből Törökországon át egy tengeri kikötőbe készül menekülni, hogy Angolországban vagy Amerikában biztonságban legyen. A fővezér azonnal gróf Stürmer kontantinápolyi császári internuntiushoz fordult, hogy a menekülőkre nézve a szükséges lépéseket megtegye. Stürmer közölte, Rali pasa török külügyminiszterrel a magyar menekültek névsorát. Rali pasa kijelentette, hogy Törökországra nézve lehetetlen a nevezettek kiadatása, részint az Ausztria és Törökország közti kartel hiánya miatt, részint emberiességi szempontból. Schwarczenberg herczeg látván, hogy a török szerződésben nincs semmiféle szó a politikai menekültek kiadatásáról, Stürmer tanácsára azt kívánta a portától, hogy a veszedelmes forradalmárokat az osztrák határtól messze eső várba internálja. Azonban Schwarzenberg hg. időközben megváltoztatta felfogását s I. Miklós czárral nyomást akart gyakorolni a portára, hogy kívánságukat teljesítse. 1849 aug. 29-én az osztrák követ a török külügyminiszternek jegyzéket adott át, amelyben kérelmének teljesítését kívánta. Az orosz czár Radziwill herczeget külön követként küldte a szultánhoz írt levéllel, melyben engedékenységre szólította fel. De eredménytelenül.