Századok – 1954
Szemle - Szabó László–Győri György: A budapesti MÁVAG története (Ism.: Ránki György) 455
SZEMLE i cenzusról, a választási visszaélésekről ír, a lényeges elemek jó meglátásáról tanúskodik. Különösen jellemző az 1926 : XXVI. t. c.-nek, a Horthy-rezsim választójogi alaptörvényének indokolásából idézett rész : »Mindenekelőtt a polgári társadalom védelméről kell gondoskodnunk az egyoldalú osztályuralmi törekvésekkel szemben« (1821.). A magyar polgári alkotmány fejlődéséről mondottakhoz hasonlóan a jellemző vonásokat emeli ki a szerző akkor, amikor végigkíséri a burzsoá alkotmányok keletkezését és átalakulását napjainkig. Itt mutatkozik meg a terjedelméhez képest nagy témaválasztás hátrányos következménye : nem mélyed el az egyes alkotmányok rendelkezéseinek jogi elemzésébe, s nem egyszer csak azt emeli ki belőlük, ami tételeinek igazolásához szükséges, így tárgyalását időnként az elnagyoltság jellemzi. Példaként az angol forradalom rövid ismertetését hozhatjuk fel, mely foglalkozik a levellerek és a bliggerek közismert programmjaival, idézi »A nép szerződését« (1647), de nem emlékezik meg az angol történelemben ismert egyetlen írott alkotmányról, amely Cromwell protektorátusát alapozta meg. Persze lehetséges, hogy a mellőzésnek ugyanaz az oka, mint a különböző napóleoni »alkotmányok« kihagyásának : ezek az okmányok már a forradalom hanyatlásának és a reakciónak az emlékei. Kifogásolnunk kell azt is, hogy a szerző nem mindig nyúl az eredeti szövegekhez, hanem többhelyütt (amerikai, belga, 1848-i francia alkotmány) Jánosi Ferenc erősen elavult szövegére támaszkodik (28, 35, 37. 1.). Még néhány kisebb jelentőségű megjegyzésünk van. Elírás az a mondat, hogy Konrad Adenauer »a bonni bábállam feje« (143. 1.), vagy az amerikai intézmények közt említett »département,« francia műszó (117.1.). Azt a tételt, hogy az una eademque nobilitas (pontosan : libertás) »a mi történelmünk folyamán is végig reakciós jellegű volt« (148. 1.),szerintünk kérdőjellel kell ellátni. Amikor Mátyás a központosító kísérlet érdekében a középnemességre támaszkodott és a nemesség alsó határait le akarta zárni, akkor a nemesi rend egysége még a haladást szolgálta. Végül azt ajánlanánk, hogy a jogi irodalomban működő két Kovács István a jövőben használjon valami megkülönböztető jegyet. Az olvasók és a bibliográfusok megtévesztésére alkalmas, amikor K. I. (szegedi tanszékvezető) a 95. lapon idézi K. I. (jogászszövetségi főtitkár) könyvét a Rosenbergügyről anélkül, hogy a szakemberek szűk körén kívül tudná valaki, melyikük munkájáról van szó. Összefoglalva : a szerző első nagyobb lélekzetű munkája érdekes és tanulságos olvasmány, mely további alapos monográfiák reményét ébreszti bennünk. Minden bizonnyal el fogja érni célját, hogy dolgozó népünk széles köreiben tudatossá tegye a burzsoá és a szocialista alkotmányok közötti alapvető különbséget. BÓNIS GYÖRGY GYŐRI GYÖRGY— SZABÓ LÁSZLÓ: A BUDAPESTI MÁVAG TÖRTÉNETE (Budapest, Népszava, 1953. 1981.) Legnagyobb üzemeink történetének megírása egyike azon fontos kérdéseknek, melyeknek megoldásával még adós maradt új magyar történetírásunk. A Szovjetunióban Gorkij hívta fel az írók és történészek figyelmét ezen feladat tudományos és politikai jelentőségére. Gorkij kezdeményezése nyomán a Szovjetunió számos nagyüzemének történetét dolgozták fel. Hazánkban e téren még vajmi kevés történt, ezért nagy örömmel kellett üdvözölni, midőn két fiatal író egyik legnagyobb és legrégibb üzemünk történetének feldolgozására vállalkozott. A Mávag története c. mű két részből áll. Egyik, a szorosabban vett történeti rész a gyár fejlődését dolgozza fel, a másik rész az egyes kiváló dolgozók életrajzán keresztül mutatja be a Mávagban bekövetkezett változásokat. Mi elsősorban a munka első részével fogunk foglalkozni. A Mávagot, illetőleg elődjét a Magyar-belga gépgyárat közvetlenül az 1867-es kiegyezés után alapították külföldi tőkések. A gyár azonban az 1869-es részleges válság során tönkrement, ekkor a Magyar-svájci gépgyárral (Északi főműhely) együtt az állam vette meg. A szerzők a gyár keletkezésétől egészen napjainkig, tehát több mint 80 év változásain keresztül mutatják be a gyár történetét. Munkájuk feltárja a Mávag munkásainak harcos múltját, így pl. az 1900-as, majd az 1918 júniusi nagy sztrájk történetét. Bemutatják a Mávagban dolgozó kommunista sejt hősies munkáját a Horthy-fasszimis