Századok – 1960
Vita - Kristóf György: Megjegyzések a Nagy György-féle köztársasági mozgalom ideológiájához és hatásához 661
VITA MEGJEGYZÉSEK A NAGY GYÖRGY-FÉLE KÖZTÁRSASÁGI MOZGALOM IDEOLÓGIÁJÁHOZ ÉS HATÁSÁHOZ A Magyar Köztársasági törekvések az első világháború előtt című cikkem (Korunk, 1957. 109) minden olvasója a szerző bevallása nélkül is észrevehette volna a dolgozat szembetűnő hiányosságát. Azt, hogy a cikk a címben megnevezett tárgyat nem, csak annak előzményeit ismertette. Azt az ellentmondásokkal tele, feszült politikai légkört, melynek elkeserítő kiábrándító hatása alatt Nagy György a köztársasági államforma eszméjét kiemelte a tudományos elmélkedés síkjából s forradalmas bátorsággal a magyar gyakorlati politika időszerű céljául s sürgősen megvalósítandó feladatául tűzte ki, nyíltan is harcra kelve a monarchikus államforma, a Habsburg király és királyság ellen, és helyébe a magyar köztársaság megteremtése végett. A szerző magát a megindított mozgalmat csak tünetileg, külső adatok — Révai lexikon, az 1913. XXXIV. tc. indokolása — alapján ismertethette s nem, mint kellett és szerette volna, mire a cím is kötelezte, érdemileg is az első forrásból. Ám a cikk így is célba ért: útnak indította a mozgalom további és teljesebb felderítését, hatásának kritikai értékelését. Ennek bizonysága, hogy a közelben és távolban irodalmi visszhangot is keltett. Ezek közül kettő a mozgalom és Ady kapcsolatát tárgyalta — mindkettő a Korunkban (1957. 1437 és 1968. 304—6), míg Dolmányos István ebben a folyóiratban magát a dolgozatot elemezte bíráló észrevételekkel. Egyéb, társadalmi visszhangjai közé számít az is, hogy cikkem egyik olvasójának a figyelmességéből hozzájutottam az addig hiába keresett, nélkülözött főforráshoz, Nagy György Magyar Köztársaság című folyóiratának máris könyvészeti ritkaságszámba menő majdnem teljes példányához. Ennek birtokában ma módomban áll és kötelességem is, hogy dolgozatom tárgyi siiányosságát legalább szemelvényesen pótoljam, s Dotmányos észrevételeire is megjegyzéseimet megtegyem. A mozgalom bölcsője Hódmezővásárhely. Ott tűzte ki s onnan küldte szét az országba Nagy György 1911. október 14-én, a debreceni trónfosztás napján, a köztársasági államforma megvalósításáért folytatandó nyílt küzdelem vörös zászlóját, a Magyar Köztársaság első számát. Dolmányos szerint a tanulmányból úgy tűnik ki, mintha Nagy György vetette volna fel először a köztársaság gondolatát, holott az áramlat már a század elejétől megvolt, s Benedek János már 1903-ban megéljenezte a respublikát a képviselőházban. Való, hogy az áramlat megvolt még korábban is, különösen a kiegyezés óta, de csak magánkörben és nem a nyilvánosság előtt, a fórumon is. Nemcsak a Függetlenségi Pártban esett szó róla. A népi gondolkozást születésénél, az értelmiségét pedig műveltségénél fogva jól ismerő Szabolcska Mihálytól származik az a Magyar Köztársaság első számában s utóbb a többiben is, és bizonyosan a pártgyűléseken is hatással idézett mondás, hogy: „Minden 1000 magyar közül 999 republikánus." Ámde az áramlat Nagy Györgyig csak felszín alatt szivárgott, éltető forrássá fel nem tört. A 999-ek republikánussága is csak a fehér asztal körüli társalgásig terjedt. A Benedek Jánosé is csak egy éljen kiállásig a képviselőházban, a büntetlenséget biztosító mentelmi jog élvezetének birtokában. Egészen más dolog nyíltan kiállani a fórumra, írásban és tettekkel küzdeni, vállalva a büntetőjogi súlyos felelősséget. Ezért nem vitás, hogy a mozgalom megindítója Nagy György. Dolmányos István. : Néhány észrevétel a magyar köztársasági mozgalom értékeléséhez. Századok 1957. 785.1. 2 . folyóirat havonta jelent meg, minden száma vörös boríték-lapban. És valamennyi a címlapon ezzel a tájélkoztató felirattal: ,,Megjelenik minden hónap 14-én, hogy megjelenésének idejével emlékeztessen a köztársasági államforma megalakításának napjára." Terjedelmük átlag 30 "lap, mindig újra kezdődő számozással. Ezért az idézetek helyét csak az év és a folyószámmal adhattuk.