Századok – 1965
Közlemények - Hegyi Klára: A parasztvármegye kérdése a történeti irodalomban 861
Hegyi Klára: A parasztvármegye kérdése a történeti irodalomban A parasztvármegyével először 1882-ben foglalkozott tanulmány. Gyárfás István: A paraszt vármegye (Bpest, 1882) c. munkája. Ezt követte Rudnay Béla: A Csermenyek és a parasztság büntető bíróságai a XVI. és XVII. századokban (Bpest, 1909) a Nyitra megyei parasztvármegyéről, ill. Takáts Sándor : A városi hadnagyok, a parasztkapitányok és a zápisztisztek (A magyar múlt tarlójáról. Budapest, é. n.) c. tanulmánya. A felsoroltakon kívül ez a kérdés csak mint összefoglaló munkák részletkérdése szerepel, az intézmény részletesebb elemzését újabban is csak két rövid tanulmány adja: Fára József 1951-ben készített, kiadatlan tanulmánya ,,A »parasztvármegye« kialakulása" címmel,2 ill. Varga János: A parasztvármegye c. munkája (Élet és tudomány, XV. évf. 48. sz. 1960. nov. 27.). Ezt az irodalmat nem lehet a nagyszámú jelzővel illetni, mégis, mind a parasztvármegye eredetét, mind pedig funkcióját, hatáskörét és elterjedését illetően többféle, egymással ellentétes nézetet tartalmaz. Az intézmény eredetét Varga János vezeti vissza a legkorábbra. Abból a tényből kiindulva, hogy a parasztvármegye szervezeti tagolódása (kapitány, hadnagy, tizedes) megegyezett a felkelt paraszthadak (Budai Nagy Antal, Dózsa György) szervezetével, arra következtet, „hogy a parasztságnak már régebben is volt valamiféle laza, de mégiscsak saját szervezeti kerete". Feltételezése szerint ennek eredetét a а ХШ. században kell keresni. Ekkor „bekövetkezik a várjobbágyi intézmény felbomlása, amelynek szervezeti beosztása a későbbi parasztvármegyéével volt azonos. Az eredetileg szabad várjobbágyság ugyanis a maga társadalmi tagozódása során lényegében két csoportra szakadt: az egyik megszerezte szabadsága mellé a nemességet is, a másiknak viszont az egységesülő jobbágyságba való lesüllyedése jutott osztályrészül. Az előbbi réteg a maga kisnemesi közösségeiben — egészen Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral. Kecskemét, 1861. II. köt. 206-209.1. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bpest, 1910. I. köt. 301 — 302. 1. Hóman—Szekfű: Magyar történet, 2. kiad. III. köt. 520 — 622. 1. Schwáb Mária: Az igazságszolgáltatás fejlődése a török hódoltság idején az alföldi városokban. Bpest. 1939. 33 — 43. 1. Makkai László: A felsőtiszavidéki parasztfelkelés. 1631 — 1632. Bpest. 1954. 16 — 17.1. ,,A parasztvármegye felkelése" c. fejezet 28—40.1. Makkai László: A kuruc nemzeti összefogás előzményei. Bpest. 1956. 36—39. 1. Magyarország története 1/2 (egyetemi tankönyv). Bpest. 1957. 120. ill. 156. 1. Makkai László: A magyar parasztmozgalmak „kuruc" korszaka (1526—1793). Bpest.1958. „A parasztvármegyék felkelése c. fejezet, 27 — 32.1. Makkai László : Pest megye története 1848-ig. Bpest, 1958. 113 — 114.1. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Bpest, 1956.106. 1.Magyarország története. 1526 — 1790. Egyetemi tankönyv. II. köt. Bpest, 1962. 249. 1. 2 A kézirat megtalálható a Pest megyei Levéltárban ill. a Történettudományi Intézetben.