Századok – 1966
Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 541
FOLYÓIRATSZEMLE 559 TISZATÁJ. 19. évf. (1965) 5. sz.: Az Örökség rovat KÁROLYI MIHÁLYNÉ Emigrációban c., Károlyi Mihály születésének 80. évfordulóján Szegeden elhangzott előadásának második részét közli. Az előadás-részlet beszámol a Károlyi-család 26 esztendős emigrációs hányattatásairól Ausztriától egészen Amerikáig, Károlyi szocialistává éréséről, az uralkodó osztályok ellene folytatott hadjáratáról, a munkások és kisemberek megindító és tevékeny rokonszenvéről és támogatásáról. A szorosan vett életrajzi vonatkozásokon túl különös érdeklődésre tarthat számot Károlyinak a franciaországi munkásegység megteremtése körüli fáradozása. Kun Bélával 1927-ben a parasztpolitikáról Bécsben folytatott tárgyalása, az 1929-i lateráni egyezmény elleni fellépése, 1931-i szovjetunióbeli útja, Sallai, Fürst és Karikás megmentésére szervezett nemzetközi akciója, párizsi antihitlerista szervezkedése, a második világháború alatt létrehozott Angliai Magyar Tanácsa, 1946-i hazatérése s a Rajk-per miatt vállalt második emigrációja. 6. sz. : TROGMAYER OTTÓ Kőkorszaki kincsek Röszkén c. tudományos riportjában a röszkei határban feltárt mintegy hatezeréves kőkorszakbeli települést ismerteti. Az ún. Kőrös-csoportba tartozó, Kis-Ázsiából idevetődött nép a kezdetleges földművelés és állattenyésztés mellett zömmel gyűjtögető halász-vadász életmódot folytatott. Kő-, csont-, agyagleletei közül legértékesebbek Európa legrégibb házmodelljének töredéke, az apró istennőszobrok (fényképen is közölve), a hálószerű mintával díszített agyagedények. 7. sz.: HORVÁTH ISTVÁN KÁROLY Róma legélőbb történetrajzírója címen halálának 2000. évfordulója alkalmából C. Sallustius Crispusról ad frappáns értékelést. Egyéniségét és műveit is feloldhatatlan ellentmondások jellemzik. Sallustius Ciceróval ellentétben nem hitt a római társadalom megmenthetőségében, igyekezett hát saját magát megmenteni. Ezért realizálja a maga életében mindazt a bűnt, amit történeti műveiben elítél (pénz-, élvezethajhászat, elvtelenség). E „kettős igazság", az egyéni érdek és a társadalmi elhivatottság összeegyeztethetetlensége révén lesznek történeti főhősei is kétarcúak és általában negatív figurák. De éppen ezek az ellentmondások teszik Sallustius műveit mélyen emberivé, Tacitus szavait megtoldva: „örökre elevenné". — OLTVAI FERENC 20 év a szocializmus útján címmel a Csongrád megye és Szeged m. j. város húszéves fejlődésének adatait első ízben közlő statisztikai kiadványt ismerteti. Az összeállítás képet nyújt Csongrád megye és városai, sajnos, elég kedvezőtlen, 1963-ban csak 0,3 %-os természetes szaporodást felmutató népmozgalmi viszonyairól, az ipari és a többi kereső ágakban növekedést (13,3%ról 20,6%-ra), a mezőgazdaságban csökkenést mutató átrétegződésről, a jelentékeny mérvű elvándorlásról, a lendületes, az országos átlagot meghaladó 11,6%-os ipari, továbbá mezőgazdasági fejlődésről, az életszínvonal rétegenként kimutatott emelkedéséről. A recenzens hibaként említi a községek fejlődésének csupán érintőleges tárgyalását, a felszabadulástól 1949-ig terjedő anyag szegénységét, amelyet a statisztikai gyűjtésen túlmenő levéltári anyag felhasználásával lehetett volna enyhíteni. 8. sz.: OLTVAI FERENC A szegedi boszorkányüldözés újabb dokumentumai címmel a boszorkányüldözés általános és szegedi történetéről, valamint ennek történelmi feldolgozásáról adott rövid tájékoztató keretében ismerteti, majd a Függelékben szó szerint is közli a boszorkánysággal vádolt Nedelko Margit, Farkas István özvegye, utóbb valószínűleg Kókai felesége ügyében fölvett, 1737. augusztus 13-án kelt tanúkihallgatási jegyzőkönyv eleddig ismeretlen szövegét. — DANKÓ IMRE dr. Gorka Sándor természettudós, a Természettudományi Társulat egykori titkára hagyatékából közli Kálmány Lajosnak, a Szeged-vidéki néprajz nagy tudósának Gorkához a hónapok szerinti csillagtérképek ügyében intézett levelét. 9. sz.: Bartók Béla halálának 20. évfordulója alkalmából DEMÉNY JÁNOS A romantikus Bartók címmel Bartók zeneművészetének romantikus periódusait elemzi. A tanulmányíró a romantikát pszichológiai, szociológiai és történeti szempontból az elárult forradalmak szemfedőjének tekinti. — BÓNIS FERENC Régi magyar dallamok — modern magyar zenekutatás címmel újabb zenetörténeti felfedezések alapján korrigál két, a múlt századi Bartalus által hibásan megfejtett XVIII. századi dallamot. Az egyik a Csinom Palkó, a másik az Ej, haj, micsoda . . . kezdetű dal, amelyet Bartók is feldolgozott Gyermekeknek c. alkotásában. Műve 1945-ös amerikai kiadásából azonban kihagyta, megérezve a feldolgozott dallam töredékes, csonka voltát. — PÉTER LÁSZLÓ Bartók és Szeged c., nagy irodalmi és újságanyagot mozgató tanulmányában bemutatja a nagy zeneszerző és a nagy vidéki város intenzív személyi és zenei kapcsolatát. 1906 augusztus végi első szegedi népzenegyűjtő útjára későbbi szövegírója, Balázs Béla inspirálta. 1906 augusztusától aztán 1939. október 27-ig, utolsó szegedi hangversenyéig Bartók gyakran megfordult Szegeden. Szeged műértő zenei közönsége a haladó zenekritikusoktól, Juhász Gyulától és szerkesztőségi társaitól