Századok – 1986
Tanulmányok - Stier Miklós: Politikai újraorientálódás az 1920-as és 30-as évek fordulóján 260/II
IRÁNYVÁLTÁS MAGYARORSZÁGON AZ 1920-AS 30-AS ÉVEK FORDULÓJÁN 267 A tömegek elégedetlenségének, valamint az uralkodó osztályokon belüli ellentétek széthúzó erejének növekedése kikezdte a bethleni konszolidáció által biztosított különböző érdekű csoportok viszonylagos politikai egységét. A fellazulást és bomlást egyaránt jól mutatja az a körülmény, hogy különböző politikai és gazdasági programmal számos új párt alakulására került sor, továbbá az, hogy a kormánypárt viszonylagos belső egysége is megtört, és éles elhatárolódások jelentkeztek a különböző frakciók között. Az új pártok egy része az Egységes Pártból vagy a vele kormánykoalícióra lépett Keresztény Gazdasági és Szociális Pártból kilépett, vagy korábban kiszorított politikusok vezetésével alakult meg, más részük — a már a 20-as években is tapasztalható módon — a liberális, demokrata vagy egyéb ellenzéki párttöredékek átcsoportosulásából, újjászerveződéséből jött létre. De ekkor jelennek meg a politikai élet színterének szélsőjobboldalán az első nemzetiszocialista pártok is. E különböző pártok azután a társadalom más-más és egyben mindegyik rétegének elégedetlenségére építve e rétegek különböző mértékű bevonásával, eltérő hangsúlyokkal és módszerekkel fogalmazták meg és képviselték az uralkodó osztályok különböző csoportjainak érdekeit, és ugyanakkor különböző módon és mértékben vették fel programjukba a középrétegek és a dolgozó tömegek követeléseinek egy részét is Közülük mind tömegbefolyását, s így politikai súlyát is, mind pedig a továbbiakban játszott egyre növekvő szerepét tekintve, az 1930 utolsó hónapjaiban alakult Kisgazdapárt volt a legjelentősebb. 1930. október 12-én Békés községben 11 vármegye küldöttei népgyűlésen mondották ki „az első" kisgazdapárt megalakulását, és Szijj Bálintot, Nagyatádi Szabó István egyik közvetlen munkatársát, a felsőház tagját választották meg elnökévé. Ügyvezető elnökévé Tildy Zoltánt, főtitkárává Nagy Ferencet. Később csatlakozott a párthoz Gaál Gaszton földbirtokos, akit megválasztottak pártvezérnek. Programja elsősorban a finánctőkével kapcsolatban nem lévő nagybirtokosok, főleg azonban az úri közép- és kisbirtokosok, valamint a gazdag birtokos parasztság érdekeit képviselte. Ugyanezen időben alakult Dénes István ügyvéd vezetésével a Magyarországi Földműves és Munkás Párt, amely inkább a szegény- és a középparasztság nevében lépett fel. Radikális programjánál fogva még a Belügyminisztériumban is úgy tartották nyilván, mint a kommunisták számára „alkalmas talajt". 1930. december 10-én azután egyesültek: Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Agrárpárt lett az új párt neve. (A továbbiakban azonban a korszakban használatos rövidebb nevén „Független Kisgazdapártiként, esetenként egyszerűen Kisgazdapártként említjük. A „Független" jelzővel a kormánypárttól való függetlenséget kívánták kifejezni. A röviden Egységes Pártnak nevezett kormánypárt teljes neve ugyanis: Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Párt volt.)10 8 Vida István: A Független Kisgazdapárt 1930. évi békési programja (1930. okt. 12.) Történelmi Szemle, 1967. 1. sz. 76—100. 5 Egyesületek, egyletek, pártok, szekták, lapkörök. OL BM Levéltár. Iktatás nélküli, korabeli sokszorosítás. 16. 10 Kónya Sándor: Gömbös kísérlete totális fasiszta diktatúra megteremtésére. Akadémia Kiadó, Budapest, 1968. 20.