Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Egy legenda nyomában. Szapolyai János és ecsedi Bátori István viszonya 1526 előtt II/443
SZAPOLYAI JÁNOS ÉS ECSEDI BÁTORI ISTVÁN VISZONYA 1526 ELŐTT 457 lek tanúsága szerint a tanácskozások fő témája a határvédelem, azon belül a Szörényi és jajcai bánság ügye volt.117 Ezek mellett különböző, a nádor halálával összefüggő kérdésekben is döntöttek, így február 14-én a király Sáros megye ispáni tisztét, amelyet néhai Perényi Imre abaúji örökös ispán és nádor tartott a kezében, Tárcai Miklós királyi kamarásnak adták.118 Mivel a megüresedett nádori méltóságot országgyűlésen kellett betölteni,119 elhatározták, hogy május elején fognak összegyűlni a rendek,120 így addig háttértárgyalásokon kívánták rendezni a kérdést. Ennek egyik jele, mint már említettük, hogy március 8-án Frangepán Gergely kalocsai érsek, Szatmári György pécsi és Várdai Ferenc erdélyi püspök, valamint Szapolyai János erdélyi vajda és Bátori István temesi ispán, az Alsó Részek főkapitánya szövetséget kötött egymással politikai céljaik összehangolása végett, illetve hogy „a nádorválasztást irányítsák".121 A februárban Budán tartózkodó urak a jelek szerint március-április folyamán is együtt maradtak: március 20-án Várdai Mihálynak — a püspök testvérének — adták Bodrog megye ispánságát, amelyet addig Várdai Ferenc erdélyi püspök viselt, mivel a püspök olyan messze lakhelyéről nem tud gondoskodni a megyéről.122 (Két hétre rá, április 5-én meglepő fordulattal Várdai Mihály újabb megyés ispánságot kapott. A király Bodrog megyei ispánsága említése nélkül, ezúttal Szabolcs megye ispánságát, amelyet addig Bátori András szatmári ispán viselt, megőrizvén őt királyi kegyében a bácsi országgyűlés határozata értelmében — mely szerint senki sem tarthat egy kézben két megyés ispánságot — elvette tőle és Várdai Mihálynak adta.123) Március 26-án Bornemissza János pozsonyi ispánként adott ki oklevelet egy becsületsértési ügyben, amelyben György őrgróf, továbbá Korlátkövi Péter és Gersei Pető János udvarmesterek, Ország Imre királyi kamarásmester és Acél István pozsonyi várnagy, valamint a királyi palotások és az ország előkelői közül sokan (aliisque aulicis sue maiestatis et proceribus regni nonnullis) voltak a bírótársai.124 Említettük már Sárközi Albert királyi jogügyigazgató 1519. április eleji feljegyzését a királyi tanács ülésé- 117 Pl. DF 247 157. (commissio propria regis de consilio), DF 252 628., DL 32 760., DL 82 520. 118 DL 69 111. (commissio propria domini regis). 119 Vö. C. Tóth Norbert: Nádorváltás 1458-ban. Mátyás király első országgyűlésének időpontja. Turul 84. (2011) 98-101., illetve Uő: Az ország nádora, (sajtó alatt). 120 L. erre Palinai György bácsi vikárius 1519. márc. 26-i levelét Ország János szerémi és Keserű Mihály boszniai püspökhöz, valamint Benedekhez, a budai Mária Magdolna-egyház plébánosához, amely szerint egy ügyben a vizsgálatra a tanúkat a György-napi országgyűlés befejezése utáni 5. napra hívják maguk elé, már ha lesz (ad quintum diem post conventum et ascensum dominorum regnicolarum ad dietam proximam festi Beati Georgii martini fiendam, qui si fuerit celebrata — DL 82 516.). — Lajos ápr. 3-i levele a bányavárosokhoz (quod autem ad principale negotium attinet exacta dicta generali, que proxime instat — DF 235 150.). - Uő ápr. 6-án a szlavón rendekhez (ut dominum episcopum Zagrabiensem et alios dominos gentes habentes in Sclavonia non regamus venire ad dietam, ne terra illa vacua gentibus relinquatur — DL 32 760.). A vonatkozó részt közölte Szabó D.: II. Lajos-kori országgyűlések i. m. 152. 121 Szabó D.: II. Lajos-kori országgyűlések i. m. 39., Uő: Küzdelmeink i. m. 170. (részletesen ismertetve a szövetkezés célját). 122 DL 82 515. (commissio propria domini regis). 123 DL 82 521. (commissio propria domini regis). 124 DL 62 047.