Századok – 2021

2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: Bolgár–magyar háborúk az 1250–1260-as években

BÁCSATYAI DÁNIEL Meszembriát és Ankhialoszt ígérte az új feleség, Mária Kantakuzéna mellé.125 Pontos évszám itt sem áll rendelkezésünkre, a kronológia megállapítását pedig megnehezíti, hogy híradást fenntartó Pakhümerész a vonatkozó fejezetekben hol tematikusan csoportosítva, hol az időrendnek megfelelően adja elő az ese­ményeket, a szövegkörnyezet alapján azonban annyi kétségtelen, hogy a bizán­ci-bolgár kiegyezés közel esett a szerbekkel folytatott bizánci tárgyalásokhoz.126 Megengedhető tehát a feltételezés, hogy VIII. Mihály kihasználta a magyar ural­kodócsaládon belüli elmérgesedett viszályt, amely a magyar érdekszférába tar­tozó balkáni államok függésének meglazulását vetítette előre, és a két házassá­gi ajánlat, valamint a bolgároknak nyújtott nagylelkű területi engedmény révén megkísérelte Szerbiát és Bulgáriát a saját szövetségesévé tenni. A korábbi hűbére­sek, Uros István és Szventeszláv Jakab magyar határvidéket fenyegető hadjáratai előtt minden bizonnyal Magyarország látszólagos meggyengülése és Bizánc bal­káni pozíciónyerése nyitotta meg az utat, feltehetően­­ Uros István akciójának legvalószínűbb datálása szerint — 1269 első hónapjaiban. VIII. Mihály számításai nem hozták meg a várt eredményt: a szerb uralkodó magyar fogságba esett, az ifjabb király serege pedig Bulgária közepéig hatolt előre. Miskolc nembeli Panyit az ellenséges terület mélyén fekvő Plevent is bevette.127 A valószínűleg erre a hadjáratra esett István tárnokmesterének, Egyednek az akciója is, amely során Ászén Konstantin fővárosát, Tirnovót is megközelítette.128 A ma­gyar győzelmek után a szerb trónörökös István ifjabb király veje lett, miközben az Árpádok által favorizált bolgár kiskirály, Szventeszláv Jakab is dinasztikus kapcso­latba lépett a magyar uralkodóházzal. V. István 1270-ben carissimus generének cí­mezte Szventeszláv Jakabot,129 ami jelenthet sógort és vöt egyaránt. Pauler Gyula úgy vélte, hogy a genei szó arra a távoli rokonságra vonatkozik, amely Szventoszláv Jakab név szerint nem ismert - s ekkorra már alighanem elhunyt - görög felesége, II. (Laszkarisz) Theodórosz leánya révén létesült V. István és a bolgár kliensuralkodó között.130 karácsonyi, aki teljes joggal túl távolinak tartotta a rokonságot, hogy azt a gener kifejezéssel körül lehessen írni, nem elégedett meg Pauler magyarázatával s al­kalmasabb jelöltet nem találva V. István kun feleségének egy feltételezett leánytestvé­rét tette meg Szventeszláv Jakab nejéül.131 Egyedül Wertner Mór gondolta úgy, hogy 125 Pakhümerész II. 440-443. (lib. V. cap. 3.) 126 Failler, A.: Chronologie i. m. II. 207-214. 127 1270. dec. 1.: CDCIV. 568. 128 1269. CD IV/3. 525. 129 1270. dec. 1.: CDCIV. 570. 130 Szventeszláv Jakab V. István másodfokú unokahúgának a férje volt. Pauler Gy. V. István bolgár hadjáratai i. m. 173. 131 Karácsonyi János: Magyar Sibilla, Turul 37. (1922-1923) 11.

Next