Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: Bolgár–magyar háborúk az 1250–1260-as években
BÁCSATYAI DÁNIEL Meszembriát és Ankhialoszt ígérte az új feleség, Mária Kantakuzéna mellé.125 Pontos évszám itt sem áll rendelkezésünkre, a kronológia megállapítását pedig megnehezíti, hogy híradást fenntartó Pakhümerész a vonatkozó fejezetekben hol tematikusan csoportosítva, hol az időrendnek megfelelően adja elő az eseményeket, a szövegkörnyezet alapján azonban annyi kétségtelen, hogy a bizánci-bolgár kiegyezés közel esett a szerbekkel folytatott bizánci tárgyalásokhoz.126 Megengedhető tehát a feltételezés, hogy VIII. Mihály kihasználta a magyar uralkodócsaládon belüli elmérgesedett viszályt, amely a magyar érdekszférába tartozó balkáni államok függésének meglazulását vetítette előre, és a két házassági ajánlat, valamint a bolgároknak nyújtott nagylelkű területi engedmény révén megkísérelte Szerbiát és Bulgáriát a saját szövetségesévé tenni. A korábbi hűbéresek, Uros István és Szventeszláv Jakab magyar határvidéket fenyegető hadjáratai előtt minden bizonnyal Magyarország látszólagos meggyengülése és Bizánc balkáni pozíciónyerése nyitotta meg az utat, feltehetően Uros István akciójának legvalószínűbb datálása szerint — 1269 első hónapjaiban. VIII. Mihály számításai nem hozták meg a várt eredményt: a szerb uralkodó magyar fogságba esett, az ifjabb király serege pedig Bulgária közepéig hatolt előre. Miskolc nembeli Panyit az ellenséges terület mélyén fekvő Plevent is bevette.127 A valószínűleg erre a hadjáratra esett István tárnokmesterének, Egyednek az akciója is, amely során Ászén Konstantin fővárosát, Tirnovót is megközelítette.128 A magyar győzelmek után a szerb trónörökös István ifjabb király veje lett, miközben az Árpádok által favorizált bolgár kiskirály, Szventeszláv Jakab is dinasztikus kapcsolatba lépett a magyar uralkodóházzal. V. István 1270-ben carissimus generének címezte Szventeszláv Jakabot,129 ami jelenthet sógort és vöt egyaránt. Pauler Gyula úgy vélte, hogy a genei szó arra a távoli rokonságra vonatkozik, amely Szventoszláv Jakab név szerint nem ismert - s ekkorra már alighanem elhunyt - görög felesége, II. (Laszkarisz) Theodórosz leánya révén létesült V. István és a bolgár kliensuralkodó között.130 karácsonyi, aki teljes joggal túl távolinak tartotta a rokonságot, hogy azt a gener kifejezéssel körül lehessen írni, nem elégedett meg Pauler magyarázatával s alkalmasabb jelöltet nem találva V. István kun feleségének egy feltételezett leánytestvérét tette meg Szventeszláv Jakab nejéül.131 Egyedül Wertner Mór gondolta úgy, hogy 125 Pakhümerész II. 440-443. (lib. V. cap. 3.) 126 Failler, A.: Chronologie i. m. II. 207-214. 127 1270. dec. 1.: CDCIV. 568. 128 1269. CD IV/3. 525. 129 1270. dec. 1.: CDCIV. 570. 130 Szventeszláv Jakab V. István másodfokú unokahúgának a férje volt. Pauler Gy. V. István bolgár hadjáratai i. m. 173. 131 Karácsonyi János: Magyar Sibilla, Turul 37. (1922-1923) 11.