Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Konrád Miklós: Zsidó nagypolgári mecenatúra és műpártolás a dualizmus idején
KONRÁD MIKLÓS a képviselő már nyíltan a Schossberger által a Szabadelvű Párt kasszájába fizetett összeget jelölte meg a bárói cím magyarázataként.98 Tekintve a közvélemény szerint kétes eszközökkel meggazdagodott Groedel Ármin törekvését, hogy lánya révén a hagyományos elitbe integrálódjék, az ő esetében is valószínű, hogy az Akadémiának 1902-ben küldött kétezer korona nem volt mentes némi hátsó szándéktól. Ha így volt, a siker nem maradt el. Groedel Ármin 1903-ban gyulafalvi előnévvel „a közjótékonyság terén szerzett érdemei elismeréséül” magyar nemes lett, majd 1905-ben magyar báró. Lánya, Groedel Paula bárónő 1913-ban immár reformátusként nagylónyai Lónyay Istvánnal, néhai vásárosnaményi és nagylónyai Lónyay Sándor császári és királyi kamarás fiával kötött házasságot. Az esküvőn Tisza István szolgált a vőlegény tanújaként.99 Végül megemlíthetnénk Ernst Lajos esetét, akiről Róka Enikő meggyőzően kimutatta, hogy a Petőfi Társaságot vezető Herczeg Ferencnek 1909-ben tett ajánlata, miszerint a Petőfi-háznak ajándékozza a költőhöz kapcsolódó gyűjteményét, szintén összefüggött a műgyűjtő nemesi címre való — esetében meghiúsult — sóvárgással.100 Másoknál, bár erre közvetlen bizonyítékkal nem tudok szolgálni, a mecenatúra a jótékonysághoz hasonlóan a nagypolgári státusz obtigát velejárója lehetett. A művészetpártolás jelenthetett őszinte gesztust is, amely fakadhatott kifejezetten személyes indokból, lásd Ormody Vilmos alapítványát felesége emlékére, vagy lokálpatriotizmusból, így feltehetően a debreceni Lefkovits Arthur esetében, avagy a kultúra iránti tisztelet és a jószívűség egyvelegéből, mint Lukács Józsefnél. Hatvany Lajos esetében a modern magyar irodalom, különösen Ady Endre költészetének népszerűsítése iránti őszinte elkötelezettsége aligha megkérdőjelezhető. Lehetséges netán, hogy ha egyvalami, úgy a kultúra modern irányzatai iránti vonzalom tekinthető a zsidó nagypolgárok mecenatúráját leginkább jellemző motívumnak? Amint Vas István írta önéletrajzában a „név legtágabb értelmében vett Lipótváros” kapcsán: „Olyan volt, amilyen volt, de annak, amit akkor új kultúrának neveztek, nemigen volt más befogadó közege, amire számítani lehetett. [...] Volt vagy három évtized, körülbelül Ady jelentkezésétől egészen a népi mozgalom kibontakozásáig, amikor ők voltak az egyedüli számottevő réteg, amelyik egyáltalában hajlandó volt új magyar kultúrát befogadni - az európairól nem is beszélve.”101 Csakhogy a nehezen vitatható tény, hogy a Lipótváros nyitottabbnak 98 Az 1887. évi szeptember hó 26-ára hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója XVII. Bp. 1890. 330-331., 374-375. 99 Házasság. Budapesti Hirlap, 1913. január 17. 9.; Házasság. Budapesti Hirlap, 1913. január 30. 11. A Groedel testvérek állítólagos korrupciós ügyeiről lásd Zigány Árpád: Panama-tanulmányok. Második sorozat. A máramarosi herceg. Bp. 1906. 100 Róka Enikő: Ernst Lajos gyűjteménye és az Ernst Múzeum. Budapesti Negyed 9. (2001) 2-3. sz. 140-141. 101 Vas István: Mért vijjog a saskeselyű? I-II. Bp. 1981. I. 140., 156. 1113