Századok – 2023
2023 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tamás Ágnes: Festmények metamorfózisai budapesti karikatúrákon (1890–1910)
TAMÁS ÁGNES Jókai Mór, Szilágyi Dezső), a háttérben pedig a Lánchíd sejlik fel.110 Az utánzat kompozíciója eltér az originálétól: Kaulbach a földön már csupán halottakat ábrázolt, akiknek a szelleme az égi szférába emelkedik, s ott folytatják a küzdelmet Attila vezetésével a hunok és a rómaiak.111 Kutatásaim során a Monarchia területén több különféle nyelvű élclapban is találtam példákat a tanulmányban elemzett jelenségre. Egy szlovák karikaturista a magyar-zsidó kapcsolatokat hangsúlyozva ismert reneszánsz kori festményeket dolgozott fel jelentősen átalakított formában. Az első kép forrása Raffaello Santi Madonna del Granduca című festménye (1506 körül). A karikatúrán Szűz Mária látható a neki felajánlott magyar Szent Koronával, karján egy kisgyermekkel, amely zsidó arc- és testvonásokkal rendelkezik. A rajz nemcsak az asszimilációt jelenítette meg, de kifigurázta a magyar korona felajánlásának mítoszát is. A második torzrajz ötletét a karikaturista Tiziano Vecellio Adógaras (1568 körül) című festményéből merítette, amely bibliai történetet mutat be: a zsidók Jézust tőrbe akarták csalni, s neki egy garast nyújtva megkérdezték tőle, hogy helyes-e az adófizetés a császárnak. A karikatúrán a szlovákok, akiket a zsidók pénzzel, a magyarok erőszakkal akartak elnyomni, békés, pozitív figuraként tűnnek fel, akik tűrik a „zsarnokok” által okozott szenvedést, mint ahogy Krisztus is tette. Az utolsó kép Michelangelo Buonarrotinak a Sixtusi kápolna mennyezetére festett freskója nyomán Ádám teremtését (1510 körül) mutatja be átalakítva, s azt sugallja, hogy a magyarok zsidókat „teremtenek”.112 A szlovák képsoron összemosódott a zsidó gazdasági „elnyomó ”-ról kialakult kép a magyar feudális „elnyomó ”-ról élő képzettel, s ez a magyarokkal kapcsolatos negatív asszociációk erősödését hozhatta magával.113 A Humoristické listy című cseh élclapban pedig napvilágot látott egy Ebbinghaus illusztrációjára emlékeztető rajz, amelyen Ádámot (aki a zsidókat szimbolizálja) és Évát, aki ezen a karikatúrán is a korrupciót testesíti meg, mint az Az Üstökösben publikált képen, kiűzik a paradicsomból, a választók eltávolítják őket a liberalizmus kertjéből.114 Éván keresztül mindkét lapban párhuzamot fedezhetünk fel a bűnbeeséssel: politikai tekintetben a korrupció mint eredendő bűn tűnik fel. 110 Der Floh, 1905. január 15. 4-5. 111 Ostini, E von: Wilhelm von Kaulbach i. m. 72-73. 112 Cernoknazník, 1896. február 25. 13. 113 A Cernoknazníkban 1895, az izraelita felekezet magyarországi bevett vallássá nyilvánítása előtt is felbukkant egy-egy olyan ábrázolás, amelyen az asszimilált zsidók és a magyarok kapcsolatát gúnyolták ki, de ezt követően még jellemzőbbé vált ez a képzettársítás. 114 Humoristické listy, 1896. augusztus 7. 4. A kert különféle formákban és jelentéstartalommal a századforduló jellemző szimbóluma mind az irodalomban, mind pedig a képzőművészetben. Lásd Hanák Péter: A kert és a műhely. Reflexiók a századforduló bécsi és budapesti kultúrájáról. In: Uő: A Kert és a Műhely. Bp. 1999. 101-114. 787