Századunk, 1843. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1843-06-25 / 50. szám

13­­50. szám. Hatodik esztendei folyamat 1843. Junius 35. SZÁZADUNK. Utak, vizek szabályozása és kereskedés. Annyi a teendő országunkban, ugy elmaradtunk s olly pénz­telenek vagyunk, hogy ha e tárgyak közül meghatározó elvet vagy is szabályt nem tűznénk ki, melly körülírja, mit akarunk s mit akarhatunk, úgy vagy elrémülve a nagy munkától épen semmit, vagy czéliránytalan dolgot teszünk.­­ Ezt könnyű átlátni, ha meg­gondoljuk, hogy a tervezett visszabályozások 50 milliót pengőben megkívánnak, a vasutak pedig, ha mindenütt, a­hol kivántatnék, el­készíttetnének , talán 80 vagy 100 millió forintba is kikerülnének. Megpróbálok előbb néhány átaljános alapokat felállítani s ezekből utóbb következéseket hozni a specialitásokra nézve. isoalap: A belső közlekedés eszközeit kell sza­­poritni; azért sől, mert belső közlekedés vagyis kereskedés nél­kül a külső teljeséggel nem virágozhatik. Ezt kiki tudja. Hogy is gyűlhetne megkívántató anyag vagy portéka a külső kereskedés fő raktárába, ha ez az egész országból a megkívánt időre vagy szük­séges mennyiségben össze nem hordathatnék ? Mit érne Fiuméból vagy Pestről külső kereskedést folytatni, ha a portéka Fiuméba vagy Pestre kívánt rövid idő alatt és elegendő mennyiségben nem gyűlhetne? De szükséges a belső közlekedés az ország boldogsá­gára , iparának felsegélésére és sok lakosai megélhetése tekinte­téből is. Mikép dolgozzanak és működjenek a népesebb részek, ha a termékenyekből élelmet nem hozhatnak, és a termékenyebbek mikép ruházkodjanak, mikép pótolják egyéb szükségeiket, ha ezeket távolabbról nem hozhatják ? — Ezt nem kell bővebben bizonyíta­nom, egy szomorú példát hozok fel csak. — 1817ben több helye­ken a búzának 100 ft. volt köble, és még elégséges mennyiségben nem is találtatott, — 10 mértföldre pedig ezen helyektől 30—40 forinton lehetett venni gabonát, s annyi volt, hogy még a szükség kipótlása után is elég maradt a vermekben. — Oka ezen nagy ár­különbségnek a rosz utak voltak, mert sár lévén, fuvarozni nem lehetett. Mik alap: A külső kereskedés főközlekedő vona­lait tökéletesíteni kell. Az első és második alap teljesedé­sében fő elv lől, hogy a mi legszükségesebb, leghamarább hasz­not hajtó, előbb, mi pedig csak későbben üdvös, később vétessék munkába; 2or, mi kevesebbe kerül, 3or, mi leghamarább eszközöl­hető, ahhoz fogjunk előbb. Az első alapra, t. i. a belső kereske­désre nézve: Az ország nagyobb részt hegyes, vagy legalább el van látva kővel s kaviccsal, úgy hogy átcsinálásra anyaggal bővelkedvén, utat olcsón lehet csinálni; de, ide értve Slavoniát is, 14 vármegyénk és a Jász és Hajdú kerületek olly igen szűkölködnek útcsinálási anya­gokban, hogy ezekben igen sok milliók és tömérdek erő kivántat­nék a kellő utak megcsinálására. Az elsőre, vagy­is az ország nagyobb részére nézve, abban már igen sok út el is készült, egy része pedig készülőben van. Di­csekedve elmondhatjuk, hogy valahol csak lehetett, mindenütt uta­kat készítettünk , csinálta a 10 millió adózó a maga és a 300,000 nemes számára s szükségeire. De a 300,000 nemes is sokat segí­tett benne, ők adták az utak helyeit expropriate és kárpótlás nél­kül; adtak nagy mennyiségben követ, fát a hidakhoz majd min­denütt ingyen, most is adnak; sok megyékben fizettek, némellyek­­ben helységük határán dolgoztak is , — úgy hogy ha mindezen segítségek pénzül vétetnének föl, nem sokkal maradt adós a ne­messég az adózó népnek. (?) Mikép conserváltassanak a már ed­dig csinált utak? erről a legislatio könnyen rendelkezhetik. Ez na­gyon szükséges, s akár­mit fog e végre rendelni, úgy gondolom, nem lesz ellenszegülés az országban. Erről tehát nem szólok. Mikép építtessenek a még hátralévő utak ott, hol kő vagyon? Erre nézve véleményem ez: ha minden utakat készpénzen aka­runk csináltatni, úgy soha sem lesznek utaink, mert Magyarország minden lakosainak nincs annyi pénze, hogy ezen terhet meggyőz­hessék.­­ Ugyan­is egy 4000 öl hosszú mértföld útnak pénzen, elkészítése a legjobb körülmények közt olcsóbba nem fog kerül­hetni 30,000 p. ftnál, a nehezebb helyeken, hol feltöltések, hidak kivántatnak, s hol az útcsinálási anyagot távolabbról kell hozni, 100,000 p. ftba is fog kerülni. Már most gondolja el kiki, maga vidékén hány százezer forintokra lenne szükség. Az uj utaknak tehát csak azon módon kell készülniük, mint jobbadán az egész világon készültek: csinálja meg a föld népe, dolgozzék, fizessen a nemes is subsidium formában elkészítésökre, s ha készen lesznek, akkor állíttassanak sorompók, fizessünk mind­nyájan az út conservatiojára vámot. Ezt meggyőzi az ország, melly különben az utak készpénzem­ elkészítésére elég költséget nem tudna teremteni. Bizonyosan tudom, hogy ettől a nemesség nem fog vonakodni, főkép ha a nagyobbaktól, kik erre mind készek, példát lát. Mi ama 16 törvényhatóságot illeti, mellyben átcsinálási anyag nincs, ezekben most egyéb nem történhetik, mint hogy a szükséges jó hidakkal elláttassanak, mi szintúgy az előbbi modorral történhe­tik, így, úgy hiszem, sokkal rövidebb idő alatt mint fizetés módjá­val lesznek útjaink. Már most az a fő kérdés : ha hogy így az ország legnagyobb része jó utakkal birandó, elég lesz-e ez a külső kereskedés tökéle­tesítésére? Felelet: nem lesz elég, s pedig sőt azért, mert az ország nagy kiterjedésű lévén, ha minden csak szekereken szállítta­­tik az ország széleire, az út hossza miatt olly drága lesz a fuvar, hogy az illy drágán szállított portékát majd el sem adhatjuk. Bár Eladási anyagaink, nevezetesen azok, mellyek az ország kereske­dését aktiv kereskedéssé tehetnék, olly nagyra terjedők, olly nehe­zek, hogy azokat csak úgy adhatjuk el, ha olcsón szállítjuk. Ha tehát az említett nem elég, úgy vasutakról s csatornákról kell gondos­kodnunk, hogy olcsóbban s ha lehet, hamarább s nagyobb mennyi­ségben vihessük anyagainkat a fő lakhelyekre, honnan külföldre szállíttathassanak. De mielőtt e kérdést: „hol kelljen csatornát vagy vasutat építeni“, bővebben megvizsgáljuk, szükségesnek tartom azon fő pontokat vagy­is irányokat érinteni, mellyek felé külkeres­­kedésünk van s lehet. Ezen vizsgálat után megítélhetjük, mi fogná az elején érintett elvek szerint az elsőséget érdemleni. sőt. Legfőbb kerereskedési irányunk és pontunk Bécs és vidéke, nem most csak, hanem sok századok óta, már a rómaiak idejében is, midőn Carnuntum nagy város volt. Bécsnek kereske­dése topográfiái örökké tartandó alapon látszik nyugodni; itt válik el a hegyes vidék a termékeny sík földtől, itt folyik át az ősz Duna

Next