Századunk, 1843. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1843-06-25 / 50. szám
1350. szám. Hatodik esztendei folyamat 1843. Junius 35. SZÁZADUNK. Utak, vizek szabályozása és kereskedés. Annyi a teendő országunkban, ugy elmaradtunk s olly pénztelenek vagyunk, hogy ha e tárgyak közül meghatározó elvet vagy is szabályt nem tűznénk ki, melly körülírja, mit akarunk s mit akarhatunk, úgy vagy elrémülve a nagy munkától épen semmit, vagy czéliránytalan dolgot teszünk. Ezt könnyű átlátni, ha meggondoljuk, hogy a tervezett visszabályozások 50 milliót pengőben megkívánnak, a vasutak pedig, ha mindenütt, ahol kivántatnék, elkészíttetnének , talán 80 vagy 100 millió forintba is kikerülnének. Megpróbálok előbb néhány átaljános alapokat felállítani s ezekből utóbb következéseket hozni a specialitásokra nézve. isoalap: A belső közlekedés eszközeit kell szaporitni; azért sől, mert belső közlekedés vagyis kereskedés nélkül a külső teljeséggel nem virágozhatik. Ezt kiki tudja. Hogy is gyűlhetne megkívántató anyag vagy portéka a külső kereskedés fő raktárába, ha ez az egész országból a megkívánt időre vagy szükséges mennyiségben össze nem hordathatnék ? Mit érne Fiuméból vagy Pestről külső kereskedést folytatni, ha a portéka Fiuméba vagy Pestre kívánt rövid idő alatt és elegendő mennyiségben nem gyűlhetne? De szükséges a belső közlekedés az ország boldogságára , iparának felsegélésére és sok lakosai megélhetése tekintetéből is. Mikép dolgozzanak és működjenek a népesebb részek, ha a termékenyekből élelmet nem hozhatnak, és a termékenyebbek mikép ruházkodjanak, mikép pótolják egyéb szükségeiket, ha ezeket távolabbról nem hozhatják ? — Ezt nem kell bővebben bizonyítanom, egy szomorú példát hozok fel csak. — 1817ben több helyeken a búzának 100 ft. volt köble, és még elégséges mennyiségben nem is találtatott, — 10 mértföldre pedig ezen helyektől 30—40 forinton lehetett venni gabonát, s annyi volt, hogy még a szükség kipótlása után is elég maradt a vermekben. — Oka ezen nagy árkülönbségnek a rosz utak voltak, mert sár lévén, fuvarozni nem lehetett. Mik alap: A külső kereskedés főközlekedő vonalait tökéletesíteni kell. Az első és második alap teljesedésében fő elv lől, hogy a mi legszükségesebb, leghamarább hasznot hajtó, előbb, mi pedig csak későbben üdvös, később vétessék munkába; 2or, mi kevesebbe kerül, 3or, mi leghamarább eszközölhető, ahhoz fogjunk előbb. Az első alapra, t. i. a belső kereskedésre nézve: Az ország nagyobb részt hegyes, vagy legalább el van látva kővel s kaviccsal, úgy hogy átcsinálásra anyaggal bővelkedvén, utat olcsón lehet csinálni; de, ide értve Slavoniát is, 14 vármegyénk és a Jász és Hajdú kerületek olly igen szűkölködnek útcsinálási anyagokban, hogy ezekben igen sok milliók és tömérdek erő kivántatnék a kellő utak megcsinálására. Az elsőre, vagyis az ország nagyobb részére nézve, abban már igen sok út el is készült, egy része pedig készülőben van. Dicsekedve elmondhatjuk, hogy valahol csak lehetett, mindenütt utakat készítettünk , csinálta a 10 millió adózó a maga és a 300,000 nemes számára s szükségeire. De a 300,000 nemes is sokat segített benne, ők adták az utak helyeit expropriate és kárpótlás nélkül; adtak nagy mennyiségben követ, fát a hidakhoz majd mindenütt ingyen, most is adnak; sok megyékben fizettek, némellyekben helységük határán dolgoztak is , — úgy hogy ha mindezen segítségek pénzül vétetnének föl, nem sokkal maradt adós a nemesség az adózó népnek. (?) Mikép conserváltassanak a már eddig csinált utak? erről a legislatio könnyen rendelkezhetik. Ez nagyon szükséges, s akármit fog e végre rendelni, úgy gondolom, nem lesz ellenszegülés az országban. Erről tehát nem szólok. Mikép építtessenek a még hátralévő utak ott, hol kő vagyon? Erre nézve véleményem ez: ha minden utakat készpénzen akarunk csináltatni, úgy soha sem lesznek utaink, mert Magyarország minden lakosainak nincs annyi pénze, hogy ezen terhet meggyőzhessék. Ugyanis egy 4000 öl hosszú mértföld útnak pénzen, elkészítése a legjobb körülmények közt olcsóbba nem fog kerülhetni 30,000 p. ftnál, a nehezebb helyeken, hol feltöltések, hidak kivántatnak, s hol az útcsinálási anyagot távolabbról kell hozni, 100,000 p. ftba is fog kerülni. Már most gondolja el kiki, maga vidékén hány százezer forintokra lenne szükség. Az uj utaknak tehát csak azon módon kell készülniük, mint jobbadán az egész világon készültek: csinálja meg a föld népe, dolgozzék, fizessen a nemes is subsidium formában elkészítésökre, s ha készen lesznek, akkor állíttassanak sorompók, fizessünk mindnyájan az út conservatiojára vámot. Ezt meggyőzi az ország, melly különben az utak készpénzem elkészítésére elég költséget nem tudna teremteni. Bizonyosan tudom, hogy ettől a nemesség nem fog vonakodni, főkép ha a nagyobbaktól, kik erre mind készek, példát lát. Mi ama 16 törvényhatóságot illeti, mellyben átcsinálási anyag nincs, ezekben most egyéb nem történhetik, mint hogy a szükséges jó hidakkal elláttassanak, mi szintúgy az előbbi modorral történhetik, így, úgy hiszem, sokkal rövidebb idő alatt mint fizetés módjával lesznek útjaink. Már most az a fő kérdés : ha hogy így az ország legnagyobb része jó utakkal birandó, elég lesz-e ez a külső kereskedés tökéletesítésére? Felelet: nem lesz elég, s pedig sőt azért, mert az ország nagy kiterjedésű lévén, ha minden csak szekereken szállíttatik az ország széleire, az út hossza miatt olly drága lesz a fuvar, hogy az illy drágán szállított portékát majd el sem adhatjuk. Bár Eladási anyagaink, nevezetesen azok, mellyek az ország kereskedését aktiv kereskedéssé tehetnék, olly nagyra terjedők, olly nehezek, hogy azokat csak úgy adhatjuk el, ha olcsón szállítjuk. Ha tehát az említett nem elég, úgy vasutakról s csatornákról kell gondoskodnunk, hogy olcsóbban s ha lehet, hamarább s nagyobb mennyiségben vihessük anyagainkat a fő lakhelyekre, honnan külföldre szállíttathassanak. De mielőtt e kérdést: „hol kelljen csatornát vagy vasutat építeni“, bővebben megvizsgáljuk, szükségesnek tartom azon fő pontokat vagyis irányokat érinteni, mellyek felé külkereskedésünk van s lehet. Ezen vizsgálat után megítélhetjük, mi fogná az elején érintett elvek szerint az elsőséget érdemleni. sőt. Legfőbb kerereskedési irányunk és pontunk Bécs és vidéke, nem most csak, hanem sok századok óta, már a rómaiak idejében is, midőn Carnuntum nagy város volt. Bécsnek kereskedése topográfiái örökké tartandó alapon látszik nyugodni; itt válik el a hegyes vidék a termékeny sík földtől, itt folyik át az ősz Duna