Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1844-09-27 / 77. szám
99. szám. Hetedik esztendei folyamat 1844. September 29. SZÁZADUNK. második válaszizenete a m. FRRnek a t. Kir. és RRhez a községek elrendezését tárgyazó törvényjavaslat iránt. Azon okok, mellyeknél fogva ő cs. kir. Főherczegsége, és a m. FRR. a községek elrendezésését tárgyazó törvényjavaslatot elfogadhatónak nem látták, a t. KK. és Rt. újabb üzenete következtében sem enyésztettek el, és miután lesznek olly községek, mellyekben mindamellett, hogy magukat úrbéri tartozásaikra nézve megváltották, s az önigazgatásra, és a közdolgokba való befolyásra szükséges megkivántatóságok teljesen hiányzani fognak; ellenben más községek mindezen megkivántatóságokkal nagy mértékben birandanak, anélkül, hogy magukat úrbéri tartozásaikra nézve megváltották volna, ezt tekintetbe véve, kérdést nem szenved, hogy a községeknek a tervezett jogokkali felruházására egyedüli alapul a megváltás nem szolgálhat. De más részről nem tanácsos a földesúri hatóságot úgy megszüntetni, hogy helyébe más ne állittassék; már pedig vannak olly községek, mellyekben más hatóságot még most felállítani nem lehet. Egyébiránt a főtekintet, mellynél fogva a m.FRR, a kérdés alatti törvjavaslatot el nem fogadák, az vala, mert egy olly törvényt, melly a községek elrendezését illetőleg csak annyit mond, hogy az a jász és kunkerületekre megállapított elvek alapjain történjék, felette határozatlannak tartanak, meglevén győződve, hogy ezen elveknek egyes községeknél leendő alkalmazása, s ezeknek a jelen törvényjavaslat szerint eszközlendő elrendezése egy részről a legnagyobb nehézségekkel járna, más részről pedig legnagyobb önkényre nyitna alkalmat, melly önkény, miután ezen rendezési szabályoknak az országgyűlés elibe terjesztése csak végrehajtásuk után történnék, azáltal felette kevéssé korlátoztatnék. Minthogy pedig még a jász és kunkerületek elrendezését illető törvényjavaslatra sincs meg a két tábla közötti egyesség, minthogy továbbá a községek elrendezése sokkal nagyobb tekintetű, és bővebb megfontolást igénylő tárgy, semhogy az országgyűlésének közelgő vége előtt kimeritőleg elintéztethetnék; ennélfogva bizodalommal szólítják fel ő és kir. Főherczegsége és a m. FRR. a t. Kir. és RRet, hogy ezen törvényjavaslat további szorgalmazásától elállani szíveskedjenek. Hatodik izenete a m. FRRnek a t. KK. és RRhez a sz. k. városok rendezése tárgyában. Ő cs. kir. Főherczegsége és a m. FRR. a még tanácskozás alatti pontokra nézve eddigi izeneteikben szinte kimerítve látván okaikat, további észrevételeiket csak a következőkben központosítják, jelesen az 59. §t illetőleg, hivatkozva már bőven előadott okaikra, továbbá is azon meggyőződésüket nyilvánítják , miszerint azon rendeletnek , hogy a törvénytelenség bizonyos időhatár után a kormány által csak egyes törvényhatóság felszólalása esetében szüntethessék meg — törvénybeni kimondása a kormányfogalomnak lényegével ellenkezik, s annnak törvényes hatósága megsemmisítését foglalná magában, ugyanezen, végső szavainak többször sürgetett kihagyását ezúttal is szorgalmazzák; a 89-ikra nézve a m. FRR, már előbbi üzeneteikben előadák azon nézetüket, miszerint az egyenes választástól sem idegenek, mihelyt a polgári képességre nézve elegendő biztosítékot nyújtó kellékek állapíttatnak meg; és ezen a m. FRR nézeteihez képest elfogadható kellékek előterjesztését kölcsönös egyezkedés útján a t. RRtől várták. Most azonban, miután a t. RR. utolsó üzenetük szerint e tárgyban a további értekezések folyamát a m. FRR-nek határozott nyilatkozatától függesztik föl, nem késnek a m. FRR. kijelenteni, hogy noha azon képességi kellékeket, mellyeket 3-ik üzenetükben a kettős választás mellett javasoltak, magukban véve teljesen kielégítőknek nem tartják, azokat mindazáltal, hogy az. RR és RR. utolsó izenetében tapasztalt közeledést részükről is viszonozzák, az egyenes választás mellett elfogadják, olly föltétel alatt, miszerint az országgyűlési követek választásán kívül, melly kijelenlés nélkül legyen, minden hivatalra való választások kijelölés mellett történjenek, és a kijelölést a főfelügyelő — mint kinek a városnak mind viszonyait, mind egyéneit jól ismerni, egyszersmind minden pártok felett állania kell — gyakorolja. A minimum elfogadásához a m.FRR. továbbá sem járulhatnak, miután ollyanoknak, kik a szükséges kellékekkel nem bírnak, polgári jogokkal való fölruházása épen az e tárgyban fölállított képességi elvvel ellenkeznék. "* Egyébiránt nem látják a m. FRR. fölöslegesnek a polgári képességek iránt részint a 3-ik, részint az abban fölhívott logzeneiüűben előadott javaslatukat ezúttal a t. KK. és RRkel ismét közölni. Ezen javaslat szerint Pest városára 3000 ft; kisebb városokra pedig 300—400; közép városokra 700—900; nagy városokra 1000—1500 ft ére fekvő tulajdon állapíttatnék meg; úgy szinte b) alatt, a beczimzett gyárosoknál, és rendes kereskedőknél megkivántató kereset Pest városában 600, kisvárosokban 120; középvárosokban 240, nagyobb városokban 400 forintokban határoztatnék meg. Továbbá ezen javaslat szerint az említetteken kívül polgárok lehetnének mindazok, kik a város területében legalább egy évig állandóan laknak, s a városok osztályzatához képest 200—300 — és 400 ezüst ftnyi tiszta, és bizonyos évi jövedelmet kimutatni képesek. A 100, 102, 106 és 108, 111 és 112 továbbá is előbbi nézeteikhez ragaszkodnak. Nem hárittatván el azon nehézségek, mellyeket a m. FRR. utolsó üzenetükben az eddigi nevezetek megváltoztatása iránt felhoztak , azoknál fogva a t. KR. és RR. e részbeni kivonatát most sem fogadhatják el. A 144 és 145 -ra nézve kijelentik a m. FRR., hogy az általuk is elfogadott egyenes választás elvénél fogva a képviselők testülete tisztán tanácskozóvá vállván, a tanácskozó, és választó képviselők közötti különbség, s ez által a „megbízottak“ eszméje is megszűnik, ennek következtében már most a képviselőkre nézve a m.FRR. azon arányt vélik megállapítandónak, miszerint minden szavazattal bíró városi tisztviselőre 3 képviselő választassék. A 146. §-ra sokszor előadott okaikhoz ezúttal is ragaszkodnak; a 153 és 157. §-kat az iránt, milly arányban kívánják a képviselők számát megállapíttatni, fölőbb előadván észrevételüket, a m. FRR. szinte el nem fogadhatják..