Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1844-10-18 / 83. szám

66­­ 662 javaslat több §§-aiban érintve levő viszonyok iránti értekezések és egyezkedések folytatását a jövő országgyűlésre hagyván át, azon §§-nak a törv.javaslatból ez­úttali kihagyásában megnyugosznak ; szükségesnek tartják azonban, hogy a­mi az utóbbi országgyűlése alatt felterjesztett törvényjavaslatban 6-ik §. volt, jelenleg is 5-ik §. gyanánt terjesztessék fel, s azon 6-ik, most pedig 5-ik §. ek­­kép van: 5. §. Minden ezen törvénnyel ellenkező törvény, szokás, ren­delet, vagy határozat ezennel eltöröltetik, és megszüntetik. Egyébiránt iderekesztve közölvén a KR. és RR. az országban, és ahhoz kapcsolt Részekben letelepedni kívánó idegen zsidókra nézve tenni szükségeseknek tartott intézkedésekről készített tör­vényjavaslatot, felebbi nyilatkozatuk következtében a m. FRRel már előbb közlött felírásukat módosítandónak annyiban tartják, hogy miután az ahoz melléklendő törvényjavaslatból, a zsidók iránti bővebb intézkedésekről s nevelési és oktatási rendszerükről szóló §§. kimaradnak , a felírás végső §-a ama szavaknál rekesztetvén be, hogy azon meghallgatás már azokra, nem kétlik, megtörtént minden egyéb, mi azoknál alább még ott volt, egész végig ma­radjon ki. Törvényjavaslat, a zsidóknak az országba való beköltözése iránt. Az ország a kapcsolt Részek határain kívül született zsidóknak az országba való beköltözésére nézve következők rendeltetnek: 1. §. Hogy a beköltöző a lakosságnak megnyeréséért azon törvényhatósághoz köteles folyamodni, mellynek kebelébe lakását venni kívánja. 2. §. Ezen folyamodása mellett előmutatja: a) Azon törvényhatóságnak, mellyben eddig tartózkodott hi­teles bizonyítványát arról, hogy ellene erkölcsi magaviseletének tekintetéből alapos kifogás nincs. b) Tökéletesen kimutatja , hogy őt magát kizáró tulajdoni joggal illető legalább 5000 frt értékkel bír. c) Bejelenti, hogy minemű élelem és keresetmódot kíván folytatni. 3. §. Annak, ki a 2. §-ban foglalt feltételeket teljesíti, az illető törvényhatóság a letelepedésre az engedelmet meg nem ta­gadhatja, ezen feltételek teljesítése nélkül a lakhatásra engedelmet nem adhat. 4. §: A lakosságot nyert beköltöző gyárt, kereskedést, mes­terséget , művészetet, vagy haszonbérlést a t.cz. 3. §-ának értel­mében állíthat s folytathat, sőt a lakosságnak megnyerésétől szá­mítandó egy év alatt a 2. §. b) pontjában említett 5000 frt érté­ket azon § szerint tett nyilatkozatával megegyezőleg gyárba, ke­reskedésbe, mesterségbe, művészetbe vagy haszonbérlésbe befek­tetni, s ezt az illető törvényhatóság előtt az évnek elmúltával ki­mutatni tartozik. 5. §. Ha az előző §§-ban említett föltételeknek teljesítése mellett a beköltöző 10 évig folyvást és állandóul a honban lakott a nélkül, hogy bűntettért elmarasztaltatott volna, s magyarul be­szélni tud : az illető törvényhatóság által honosítási bizonyítvánnyal látandó el, s ennek megnyerése után mindazon jogokkal kivétel s megszorítás nélkül él, mellyekben a törvény az országban s kap­csolt Részekben született zsidókat részesíti. 6. §. Azoknak, kik nagyobbszerű gyárt állítanak fel, vagy folytatnak, a honosítási bizonyítvány egyéb föltételeknek teljesítése mellett 5 évi állandó ittlakás után kiadandó. 7. §. Kik a jelen törvény kihirdetése után költözendenek be, ha a fenebbi föltételeket nem teljesitik, nemcsak az 1840: 29. s a jelen országyűlésen alkotott t. törvényczikkben körülirt jogoka nem gyakorolhatják, hanem eredetek helyére az illető törvényha­tóság által visszautasitandók. 8. §. A jelen törvény alkotásáig már beköltözötteknek hono­sítására csupán az 5.s 6.§§-ban foglalt föltételek kivántatnak meg. 9. §. Azoknak az országban való tartózkodhatására nézve, kik mint utazók, vagy külföldi kereskedők, az országban csupán ideig­lenesen tartózkodnak, az eddigi gyakorlat fenmarad. V­álaszs­zenete a m.FRRnek az 1836: 14. és 1840: 13. t. czikkelyek rendelete alá eső világos örökösödési esetekben az agyút kérdésében megengedendő felebbvitel tárgyában. A cs. k. Fehgsége s a m. FRR. is megismerik annak czélsze­­rűségét, és az illető felek érdekében kívánatos voltát, hogy az 1836. 14. és 1840. 13­­. czikkelyek értelmében politicai rövid uton munkálódó küldöttség előtt tárgyalt nyilvános örökösödési esetekben az ügyút kérdésére nézve a küldöttség ítéletéről, ha az­zal egyik vagy másik fél meg nem elégszik, fölebbvitelnek legyen helye, és ez világos törvény által engedtessék meg s határoztassék el ; azonban a felebbvitel módját illetőleg már az utóbbi ország­gyűlése alatt is kifejtett nézeteik szerint úgy vannak meggyőződ­ve, hogy annak ugyanazon természetűnek kell lenni az idézett t. czikkelyek által rendelt küldöttségi eljárással, és ezen küldöttségi ítéletnek felebbvitel utjáni megvizsgálását a törvény rendes utján foglalatoskodó bíróságok körébe átvinni a politikai rövid ut és rendes törvénykezési eljárás összezavarása nélkül annál is inkább nem lehet, hogy az 1836: 14. tartalma szerint, a küldöttség ítéle­tében meg nem nyugvó félnek szabadságában áll keresetét a tör­vény rendes útján birtokon kívül keresni; melly tekintetből a törvénykezési rendszer, de magoknak az illető feleknek érdeke is azt kívánja, hogy azon bíróságok, mellyeknek körébe a nyilvános örökösödési esetek a törvény rendes, útjára tartoznak, és későbben megbírálásuk alá kerülhetnek, ezeknek az idézett t.czikkelyek ál­tal rendelt politikai utoni tárgyalásába befolyással ne legyenek, s az onnét eredhető elfogultságtól, s illetőleg előítélettől mentes álla­potban tartassanak, annál is inkább pedig, miután az érintett 1.czik­­kelyek értelmében munkálódó küldöttség végzése a törvény útján figyelembe nem vétethetik , és így törvényszerűleg lehető, hogy ugyanazon adatokból a törvény rendes útján különböző ítélet kö­vetkezzék, mint politikai úton hozatott. Ezen okok mellett figyelembe vévén még azt is, hogy a me­gyei törvényszékek nem állandók, ő cs. kiz Fensége s a m. FRR a t. RR. által javaslott azon módhoz, hogy az 1836. 14. és 1840. 13. t. czikkelyek rendelete alá eső esetekben az ügyutra nézve a fellebbvitel a törvényszékhez, vagy bármelly olly bírósághoz tör­ténjék , mellynek körébe azon esetek a törvény rendes útján tar­toznak, nem járulhatván, egész bizodalommal szólítják fel a t.R­et olly törvényjavaslat tételére, mellynél fogva a kívánt felebbviteli eljárás az idézett t.czikkelyek rendeletével s czéljával összehang­­zásban legyen. Törvényjavaslat A hitelintézetről. (Folytatás) IV. Fejezet. A hitelintézet jogai a bátorságára lekötött birtokra nézve. 31. §. A hitelintézet a jelen törvény szabályai szerint kölcsön­adott első helyen betáblázott s telekkönyvbe bejegyzett tőkére,­ járulékaira nézve, a bátorságára lekötött birtokban kiváltsági első­­tséggel bir mindennemű követelések előtt, mellyek akár ezen bir­

Next