Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-18 / 83. szám
66 662 javaslat több §§-aiban érintve levő viszonyok iránti értekezések és egyezkedések folytatását a jövő országgyűlésre hagyván át, azon §§-nak a törv.javaslatból ezúttali kihagyásában megnyugosznak ; szükségesnek tartják azonban, hogy ami az utóbbi országgyűlése alatt felterjesztett törvényjavaslatban 6-ik §. volt, jelenleg is 5-ik §. gyanánt terjesztessék fel, s azon 6-ik, most pedig 5-ik §. ekkép van: 5. §. Minden ezen törvénnyel ellenkező törvény, szokás, rendelet, vagy határozat ezennel eltöröltetik, és megszüntetik. Egyébiránt iderekesztve közölvén a KR. és RR. az országban, és ahhoz kapcsolt Részekben letelepedni kívánó idegen zsidókra nézve tenni szükségeseknek tartott intézkedésekről készített törvényjavaslatot, felebbi nyilatkozatuk következtében a m. FRRel már előbb közlött felírásukat módosítandónak annyiban tartják, hogy miután az ahoz melléklendő törvényjavaslatból, a zsidók iránti bővebb intézkedésekről s nevelési és oktatási rendszerükről szóló §§. kimaradnak , a felírás végső §-a ama szavaknál rekesztetvén be, hogy azon meghallgatás már azokra, nem kétlik, megtörtént minden egyéb, mi azoknál alább még ott volt, egész végig maradjon ki. Törvényjavaslat, a zsidóknak az országba való beköltözése iránt. Az ország a kapcsolt Részek határain kívül született zsidóknak az országba való beköltözésére nézve következők rendeltetnek: 1. §. Hogy a beköltöző a lakosságnak megnyeréséért azon törvényhatósághoz köteles folyamodni, mellynek kebelébe lakását venni kívánja. 2. §. Ezen folyamodása mellett előmutatja: a) Azon törvényhatóságnak, mellyben eddig tartózkodott hiteles bizonyítványát arról, hogy ellene erkölcsi magaviseletének tekintetéből alapos kifogás nincs. b) Tökéletesen kimutatja , hogy őt magát kizáró tulajdoni joggal illető legalább 5000 frt értékkel bír. c) Bejelenti, hogy minemű élelem és keresetmódot kíván folytatni. 3. §. Annak, ki a 2. §-ban foglalt feltételeket teljesíti, az illető törvényhatóság a letelepedésre az engedelmet meg nem tagadhatja, ezen feltételek teljesítése nélkül a lakhatásra engedelmet nem adhat. 4. §: A lakosságot nyert beköltöző gyárt, kereskedést, mesterséget , művészetet, vagy haszonbérlést a t.cz. 3. §-ának értelmében állíthat s folytathat, sőt a lakosságnak megnyerésétől számítandó egy év alatt a 2. §. b) pontjában említett 5000 frt értéket azon § szerint tett nyilatkozatával megegyezőleg gyárba, kereskedésbe, mesterségbe, művészetbe vagy haszonbérlésbe befektetni, s ezt az illető törvényhatóság előtt az évnek elmúltával kimutatni tartozik. 5. §. Ha az előző §§-ban említett föltételeknek teljesítése mellett a beköltöző 10 évig folyvást és állandóul a honban lakott a nélkül, hogy bűntettért elmarasztaltatott volna, s magyarul beszélni tud : az illető törvényhatóság által honosítási bizonyítvánnyal látandó el, s ennek megnyerése után mindazon jogokkal kivétel s megszorítás nélkül él, mellyekben a törvény az országban s kapcsolt Részekben született zsidókat részesíti. 6. §. Azoknak, kik nagyobbszerű gyárt állítanak fel, vagy folytatnak, a honosítási bizonyítvány egyéb föltételeknek teljesítése mellett 5 évi állandó ittlakás után kiadandó. 7. §. Kik a jelen törvény kihirdetése után költözendenek be, ha a fenebbi föltételeket nem teljesitik, nemcsak az 1840: 29. s a jelen országyűlésen alkotott t. törvényczikkben körülirt jogoka nem gyakorolhatják, hanem eredetek helyére az illető törvényhatóság által visszautasitandók. 8. §. A jelen törvény alkotásáig már beköltözötteknek honosítására csupán az 5.s 6.§§-ban foglalt föltételek kivántatnak meg. 9. §. Azoknak az országban való tartózkodhatására nézve, kik mint utazók, vagy külföldi kereskedők, az országban csupán ideiglenesen tartózkodnak, az eddigi gyakorlat fenmarad. Válaszszenete a m.FRRnek az 1836: 14. és 1840: 13. t. czikkelyek rendelete alá eső világos örökösödési esetekben az agyút kérdésében megengedendő felebbvitel tárgyában. A cs. k. Fehgsége s a m. FRR. is megismerik annak czélszerűségét, és az illető felek érdekében kívánatos voltát, hogy az 1836. 14. és 1840. 13. czikkelyek értelmében politicai rövid uton munkálódó küldöttség előtt tárgyalt nyilvános örökösödési esetekben az ügyút kérdésére nézve a küldöttség ítéletéről, ha azzal egyik vagy másik fél meg nem elégszik, fölebbvitelnek legyen helye, és ez világos törvény által engedtessék meg s határoztassék el ; azonban a felebbvitel módját illetőleg már az utóbbi országgyűlése alatt is kifejtett nézeteik szerint úgy vannak meggyőződve, hogy annak ugyanazon természetűnek kell lenni az idézett t. czikkelyek által rendelt küldöttségi eljárással, és ezen küldöttségi ítéletnek felebbvitel utjáni megvizsgálását a törvény rendes utján foglalatoskodó bíróságok körébe átvinni a politikai rövid ut és rendes törvénykezési eljárás összezavarása nélkül annál is inkább nem lehet, hogy az 1836: 14. tartalma szerint, a küldöttség ítéletében meg nem nyugvó félnek szabadságában áll keresetét a törvény rendes útján birtokon kívül keresni; melly tekintetből a törvénykezési rendszer, de magoknak az illető feleknek érdeke is azt kívánja, hogy azon bíróságok, mellyeknek körébe a nyilvános örökösödési esetek a törvény rendes, útjára tartoznak, és későbben megbírálásuk alá kerülhetnek, ezeknek az idézett t.czikkelyek által rendelt politikai utoni tárgyalásába befolyással ne legyenek, s az onnét eredhető elfogultságtól, s illetőleg előítélettől mentes állapotban tartassanak, annál is inkább pedig, miután az érintett 1.czikkelyek értelmében munkálódó küldöttség végzése a törvény útján figyelembe nem vétethetik , és így törvényszerűleg lehető, hogy ugyanazon adatokból a törvény rendes útján különböző ítélet következzék, mint politikai úton hozatott. Ezen okok mellett figyelembe vévén még azt is, hogy a megyei törvényszékek nem állandók, ő cs. kiz Fensége s a m. FRR a t. RR. által javaslott azon módhoz, hogy az 1836. 14. és 1840. 13. t. czikkelyek rendelete alá eső esetekben az ügyutra nézve a fellebbvitel a törvényszékhez, vagy bármelly olly bírósághoz történjék , mellynek körébe azon esetek a törvény rendes útján tartoznak, nem járulhatván, egész bizodalommal szólítják fel a t.Ret olly törvényjavaslat tételére, mellynél fogva a kívánt felebbviteli eljárás az idézett t.czikkelyek rendeletével s czéljával összehangzásban legyen. Törvényjavaslat A hitelintézetről. (Folytatás) IV. Fejezet. A hitelintézet jogai a bátorságára lekötött birtokra nézve. 31. §. A hitelintézet a jelen törvény szabályai szerint kölcsönadott első helyen betáblázott s telekkönyvbe bejegyzett tőkére, járulékaira nézve, a bátorságára lekötött birtokban kiváltsági elsőtséggel bir mindennemű követelések előtt, mellyek akár ezen bir