Századunk, 1845. január-június (8. évfolyam, 1-52. szám)

1845-03-28 / 24-25. szám

esendik a közép áron alul. Nevezetes továbbá, hogy az angolok az egész idő, azaz 1689. óta, midőn a kiviteli jutalomdijak alkal­maztattak, egész a 18. század végéig (1800) csak két ízben való­nak kénytelenek a gabna kivitelét megtiltani: első ízben 1766, másodízben pedig 1800ban, midőn az aratás Angolhonban, köztu­domás szerint, fölötte roszul ütött ki, és 1800ban a frnczia háború miatt is. Azonban 1771. egész 1800-ig Angolországban a gabna ára sohasem csökkent olly nagyon, hogy jutalomdijak lettek volna kioszthatandók, mert zavaros idők és háborúk, gyakrabban rész termés is valónak stb. de vissza soha sem voná az állodalom ezen dicséretes intézményt. A XIX. században sem osztattak ki jutalom­dijak, minek részint a francziaországgali hosszú háborúk, részint a népség szaporodása, részint sok szántóföldnek rétiekké , legelőkké s takarmányföldekké az erősen szaporodott lótenyésztés miatt áta­lakítása, okai. *) Ámaz angol rendszabály­i intézkedés egész Európában nem talált hasonmásra. Különös paradoxonnak tartalék, vagy az angolok­nak egy bizarr, eszelős ötletének. Azonban ezen rendelvény által Angolország földmivelése előmozdíttatott, népessége növekedett. Anglia azon idő óta kétségkül sokkal több embert nyert, mint mennyi ezelőtt lakta, így tehát a belfogyasztásra több gabnára szükség len­n e végre a földmivelés kiterjesztetett; a belfogyasztás azonban ollyannyira nőtt, hogy a külkivitelre semmi gabna sem marad és mostoha évben a honi termesztés a belföldet sem elégíti ki. Továbbá Angolhon újabb esztendőkben sokkal több dúsakat számlál,­­gazdagabb földbirtokosokat, miután a jószágok töb­bet jövedelmeznek mint ezelőtt, és a gépészet behozatala óta több hús gyám­okokat) kik többet bírnak venni és megfizetni, mi által a fogyasztás tetemesen szaporodott. A gazdagság emelke­désével a fényűzés is nőtt Angliában, melly a gabna elhasználását a húsfogyasztás által bámulatosan növelé. Mindezen körülményeket nem tekintve Angolországban a gabna újabb időkben kivitelének megengedése óta olcsóbb jen, mert erősebb fogyasztás nagyobb termesztést idéz. Igaz, a legújabb időkben mind­ez máskép­pön Angliában. A gabna ára gyakran hallatlanul felszökkent, kivite­lére a népesség növekedése mellett gondolni sem lehete. Ide­gen gabnát kelle időről időre magas vám mellett behozni, mi a földesuraknak annyira kedvezett, hogy gabnájukat s földeiket ma­gas áron eladhatták, és miután az illy magas árak mellett a sze­gény bírtoktalan nép sokat szenved, a radicalok az angol gabna­­törvények eltörlesztését és a gabnakereskedés szabadságát szor­galmazzák. Többször alaposan állíttatott: a marhahúst előbb na­gyon drágává kell tenni, akkor aztán olcsó leend, vagy legalább mindig olcsó áron lesz megszerezhető, mert ez több marha te­nyésztésére szolgáland ösztönül. Igaz, hogy ez csak ott várha­tó, hol szabad húsárulás engedtetik, mint Bajorhonban, de nem ott, hol a hús ára, mint Magyarországban, a tövényhatóságok által szabatik meg. A kár, mellytől közönségesen a drágaság miatt félnek, külön­féle körülmények által kevésül. 1) Ha időről időre mérsékelt drágaság beáll, az álladalom­­ban az ipart és szorgalmat szaporítja. így ismert dolog, hogy a gyárak és kézmüzetek Angliában legkitűnőbben virágoznak, midőn drágaság uralkodik. E miatt az angol gyáros inkább azt óhajtja, hogy drágaság, mint hogy olcsóság legyen, mert a munkások akkor sokkal szorgalmasbak *). Némelly termesztményeknek vagy kéz­ *) Angolországban az esztelen gabnavám­zárak, mellyek a középkor óta Európában divatoztak, egész 1689-ig állának jön, midőn II. Jakab király trónjától megfoszlatott, és arra Orániai Vilmos hivaték meg. Azon évben t. i. az időközi rövid kormány alatt egy parlamenti tag indítványozá, hogy a gabnavámzát eltöröltessék, és a gabna kivitele jutalomdíjak által mozdítassék elő. A parlament elfogadá az indít­ványt , és egyáltalában megálapitá: mig egy mérő búzának ára 1 ft. 15 garason p. p. túl nem hágna, nemcsak szabadon vitethessék ki, hanem minden mérőért 5 pengő garas jutalomdij fizettessék , és ha egy mérő rozs 1 ft. 34 kr. p. pnél feljebb nem megy, érette 12 kr. p. fizettessék, így az árpa és zab kivitelére is dijak biztosítanak. Ha a gabnaár illy magas fokra hágott, jutalomdij nem fizetteték, és ha még nagyobb jön , a kivitel megtiltaték. Továbbá meghatároztaték , hogy csak azon hajó nyerjen jutalomdijt, mellynek kapitánya és legénysé­gének két harmada angol. Erre az angolok sokkal több gabnát ter­mesztenek mint ezelőtt; sivatagokat fölszántottak , miveitek s beve­tettek. A kivitel csudás gyorsasággal történt. Rövid idő múlva Anglia évenkint 500,000 negyed (Quarter) gabnát vitt ki. A negyedet csak 1 és 11 fonttal (15 pfrt.) számítva, ez évenkint 7,500,000 pftot jön. Gyakran Francziaországba szállíttatott a gabna, honnan ezelőtt Angol­­ország vásárlóit, hol azonban most, a kormány ferde rendszabályai által, a földmivelés nagyon sülyedt. A parlament a kivitt gabnáért roppant öszvegeket vola kénytelen fizetni. 1748 évben 200,000 fon­tot (két millió fontnál többet) fizetett jutalomdijkép, 1753 a jutalom­dij 300,000 forintra rúgott. 1748 és 1753 közt valának esztendők, mellyekben 1 millió negyed gabna szállíttatott a külföldre, 1753 nem birt a parlament elég pénzzel a jutalomdijak kifizetésére , de azt jövő évre megígérte, és szavát tartotta is. A jutalmazott iparnak ezen csudás áldása 80 évig folyvást tartott, melly idő alatt középszámmal minden évre 1, millió gabnanegyed kivitelét számíthatni. Örvendetes mellék következmény volt, hogy az angolok hajózata roppant fokra emelkedett, mert miután idegen hajók jutalomdijt nem kaptak, sok belhoniak adák magukat a tengerészetre. Francziaországban a gabna olcsóbb is lehetett mint Angolhonban , s mégis az angolok a jutalom­­dijak mellett olcsóbban adhatták el franczvásárokon a gabnát, mint franczia földmivelők. A gabnaföldek szaporodtával Angolhon népes­sége is sürüdött. Rövid idő alatt Angolhonban 13,000,000 holddal több bevettetett Azért a jószágok becse is emelkedett, és a kamat 10-ről 5-re esett, a pénztömeg szaporodván és a jószágok nagyobb értéküekké válván. A parasztok és haszonbérlők is dusabbak és mű­veltebbek lőnek. Ezen malasztos áldás 1771. tartott, melly évben egyszerre megszűnt. Ezen évben t. i. a kiviteli jutalomdijak , miután 82 évig gyakorlatban valának , és a gabnakivitel Angolországnak 40 millió fontot jövedelmezett volna, megszüntettek. Azóta ellenkezőleg Anglia némelly években a külföldieknek tűzött ki jutalomdíjakat, hogy Angliába gabnát hozzanak, ha az angol gabnaár nagyon felszök­kent. A gabnának a vagyontalanokra nézve olly kívánatos szabad behozatalát azonban a jószágbirtokosok a külhoni gabna ellen a par­lamenttől a gabnatörvényjavaslatilag megalapított védvámok által ön­haszonból gátolni és meghiúsítani tudták, a gabnatörvény­ elleni­­egyletek daczára. De mi az oka a gabnakivitelt és a jutalomdíjak megszűnését illető csendes forradalmaknak? Mindenféle okokat so­rolnak elő: 1) Mivel a közember, ki a jólét által nyalánkabb jön, rozskenyér helyett, mellyel ezelőtt evett, most búzakenyérrel kezdett élni, miért is most több búza használtató föl, mint ezelőtt. Azonban ez csak mellékok vola. 2) Fontosabb oka e változásnak a lótenyész­tés szaporítása volt. E miatt sok szántóföld rétté változtattatott. A lovakkali fényűzés nagyon elharapózott az előkelő angoloknál. Sok szántóföldön a lovak miatt csupán zabot termesztenek rozs vagy búza helyett, ökrök helyett lovakat kezdenek a szántásnál használni. Köz­tudomás szerint okszerű gazdák még mindig vitatkoznak azon, valljon e e Írséges--e a lovak avagy ökrök alkalmazása a szántóföldek mű­velésénél; mellette és ellene sok ok harczol. A szaporodott lóte­nyésztés miatt tehát Angolországban a széna és zab szükségesb­­en mint ezelőtt, s ezáltal sok föld vonatott el a búza- és rozs termesz­­téstől .) 1771 és 1772 években Angolország az általános rosz­termés következtében nagyon hátramaradt, és még azután is több sovány aratás következett, úgy hogy meg nem erősödhetett, miért is a gabna­kivitel végre egészen megszűnt, ellenben pedig idegen gabna beho­zatala szükséggé vált. 4) Az éjszakamerikai gyarmatokkali hosszú háborúk és később a Francziaországgali még hosszabb háborúk a saját fogyasztást is szaporíták, és a­ földmiveléstől sok kezet vontak el. 5) Az angolok még egy okot neveznek, miért szűnt meg náluk a gab­nakivitel egészen , melly ok reájuk nézve tulajdonkép előnyül szol­gált: a néptömeg szaporodott, miért a belfogyasztás nagyobb jön. Ezen előny azonban Angliában kevésbévetetett, mivel a gabnakeres­­kedők a mellett vesztenek. Az egészre nézve tagadhatatlanul előny volt, mert nem szenved kétséget, hogy Angolországban 1750 óta 50 év alatt a javított földművelés, s a kézmüzetek és gyárak szaporodása óta a néptömeg is megnőtt. Ha azonban egy országban kevesb rozs vagy búza termesztetik, és a belfogyasztás nő, akkor természetesen meg kell szűnnie a kivitelnek. A XVIII. század utolsó éveiben kény­telen volt Angolország nagy jutalmakat kitűzni, hogy a külföldtől (még Canadából is) és Keletindiából rizst (egy font rizs annyi tápot nyújt, mennyit 4 font búza) nyerhessen. Egy mérő búza akkor An­gliában 5 tallérba került. *) Igaz , hogy újabb időkben Angolország gyárai pangtak , bár az éle­lemszerek drágák valának, azonban ennek oka más külső körülmé­nyeknek tulajdonítandó, mellyek a szárazföldön is , mint pl. Fran­cziaországban akadályozták az ipart, t. i. a nagy mennyiségben ki­­állított portékák és a kereskedés pangása.

Next