Szeged és Vidéke, 1903. március (2. évfolyam, 52-78. szám)

1903-03-11 / 60. szám

s ez az oka annak, hogy az ellenpárt tagjai sötétben ki sem mernek lépni az utczára, mert a személybiztosság feletti őrködés a Kalapis­­familia kezébe van letéve. Ezeken az állapotokon aztán nem segít senki, mert a járás főhivatalnokát is meg­tévesztik, port hintenek szemébe, az óbesse­­nyői lakosokról a bíróságoknál vezetett fekete könyv sorai pedig napról-napra telnek, mert az elöljáróság szerint Ó-Bessenyőn mindenki gyanús, aki csak él.­­ Gazdasági szaktanító, Molnár Jenő magyaróvári gazdasági szaktanítót Makóra helyezte át a közoktatási mi­niszter.­­ Ügyészségi megbízott. Bohári Lajos ifj. topolyai járásbirósági aljegyzőt az igazságügyminiszter ügyészségi megbízottnak állandó helyettesül kirendelte. ~ új anyakönyvvezető. Korbel Dezső, bácsbodrogmegijei filipovai jegyzőt anyakönyvezetőnek a belügyminiszter ki­nevezte.­­ Megerősített alapszabályok. A belügyminiszter a Bajmoki katholikus kör, a Soultouri zsellér olvasó-egylet a Mehalai népképző-egylet alapszabályait megerősítette. A Bunyevácz bank Szabadkán, Szabadkáról Írják: A nemrég magyarellenes izgatásért elitélt „Neocu“ czímű szabadkai szláv lap legutóbbi számában Dulics Márk birtokos, Sztantics Antal virilis képviselő, Malagorszki Icó birtokos és Szudarevics Be­nedek ügyvéd aláírásával bunyevácz nyelvű felhívás jelent meg, amely az odavaló és a környékbeli bunyevácz gazdákat arra szólítja föl, hogy a magyar bankokból kilépve, csi­náljanak maguknak egy nemzetiségi jelleggel felruházott bunyevácz pénzintézetet, amely a pénz hatalmával megvédje a bunyevácz né­pet a magyarok terjeszkedése ellen. A ma­­gyargyűlöletet hirdető felhívásnak máris megvan az eredménye, mert még az intelli­gensebb osztályhoz tartozó bunyevácz gazdák közül is többen lemondottak a magyar taka­rékpénztárakban viselt tisztségeikről s Kulun­­csics Pál főgimnáziumi hittanár vezetésével a felhívás kibocsátóihoz csatlakoztak.­­ Egy volt temesi alispán kegy­díja. Temes vármegye törvényhatósági bizott­sága tudvalevőleg kivételesen méltányosság­ból évi 3720 korona nyugdíjat állapított meg Deschán Achill, volt alispán részére. Tegnap érkezett le a vármegyéhez ez ügyben a belügyminiszter döntése, mely szerint a határozatot jóváhagyta, azzal a módosítással azonban, hogy a 3720 koronát nem nyugdíj­ként, hanem kegydíjként engedélyezi Deschán Achill részére.­­ Elmegyógyintézet Zomborban. A zombori orvosok a minap kérvényt nyúj­tottak be a belügyminiszternél, hogy a Zomborban építendő városi kórházat elme­gyógyintézeti osztálylyal bővítse ki. A kér­dést már a napokban tanulmány tárgyává teszik. A miniszter dr. Raisz Gedeon osztály­­tanácsost legközelebb Zomborba küldi a helyszíni szemle megtartása végett. A legjobb arC2S2 építő szer a GERLE-féle------------­-gyorsan és biztosan ható szer szeplő, májfolt, arcz- és kézvörösség s mindennemű bőrtisztátlanság ellen. IK:éSZ±'fc± : Qerle­menő gyógyszerész „Kigyó“-gyógyszertára SZEOED, Klauzál-tér. V­ár“ SZEGED ÉS VIDÉKE, Szeged, 1903. szerda, márczius 11. színház. Színházi heti mű­sor. Szerda: Carmen. Csütörtök: Prolog. Élőkép. Szigetvári vértanuk. (Árvíz-ünnep.) Péntek : Madarász. (Raskó Géza vendégjátéka.) Szombat: Ripp van Winkle. (Raskó Géza vendég­játéka.) Vasárnap d. u.: Lotti ezredesei. este : 1. Nemzeti dal. 2. Bánk­ bán II. felvonása. 3. Aranylakodalom III. és IV. képe. 4. Kos­suth Lajos imája a kápolnai elesettek fölött. (Szabadság­ünnep.) * A kaméliás hölgy. Gauthier Margit és Duval Armand szomorú, lemondással és könyekkel teli szerelmi drámáját Dumas fils oly mesteri egyszerűséggel szövi öt föl­vonáson keresztül, hogy a közönség rokon­érzését hosszú ideig fönn tudta tartani szín­műve iránt. A szív ritka melegsége árad ki Dumas párbeszédeiből és «A kaméliás hölgy» cselekvényéből. A rossz magyar fordítás sem képes rontani e dráma közvetlenségén, ható erején. Nem beteges romanticzizmus az, mely a színmű alakjain és tárgyán elömlik ; eleven, vérbeli igazságokat fejez ki Dumas, az ő utolérhetetlenül finom jelenetező bizton­ságával és ragyogó stílusával. A közön­ség ezért minden időben szívesen nézi végig a kaméliás hölgy tragédiáját, mely nem csu­­pán a fiatal szíveket érzékenyíti meg. A mai előadásnak sikerült visszaadni a dráma hangulatát és csöndes tragikumát, mely úgy következik be, mint nyár közepén az égő piros rózsa hervadása. T. Balog Etel ját­szotta a czímszerepet, aki úgy alakításával, mint a néma, passzív szenvedés érzékelteté­sével és beszédével mélyen megindította a hallgatóságot. Nagyobb jeleneteit, így sze­relme ébredését, búcsúzását, újabb találko­zását Armand-val és haldoklását művészi árnyékolással gazdagítva hatásosan játszotta meg. Nyílt színen is, felvonások után is za­josan tapsolták. Bihari Ákos, mint Duval Armand, érzelmes, nemes és erőteljes volt, de itt-ott elragadta a szó és deklamált, amit nem bir meg e szerep természete. Az ő játékát is tetszéssel jutalmazta a közönség. Kiss Irén és Mészáros Géza gondosan dolgoz­ták ki mellékszerepüket. Kenyéri, Mezei Péter, Várzsai Paula, Havas, Pataki József, Rédei, Arkossi vettek még részt a jó elő­adásban. * Kovácsáé. A magyar bohózatok szerzői rendesen azon igyekeznek, hogy da­rabjaikat amennyire csak lehet, otthon viczczek­­kel spékeljék meg és úgynevezett «alakokat» mutassanak be. De ezek persze nem húsból és vérből való, az életből ellesett alakok, hanem lehetetlen torzképek. A fő az, hogy valami furcsa mesterségük, szokásuk vagy nyavalyájuk legyen. .Szerencsés kombináczió­­nak tartanák pl. azt, ha a fűrészpor vizsgáló­­állomás ellenőrének görcs állna a könyökébe, amikor a Krause-féle elméletről hall beszélni. Beöthy László darabja ez alól kivétel. Teljesen józan, épkézláb emberek szerepel­nek benne és nem azzal akar mulattatni, ami a színlapon áll, hanem ami a színpadon történik. A színpadon pedig elég történik, hogy félnyolc­tól tízig ne unatkozzék a kö­zönség, és nem egy olyan vidám jelenete van a darabnak, amely a hatásos franczia bohózati slágerekig felér. Ilyen jelenet Ko­vács (Hegedűs Gyula) monológja, Biri (V­arsányi) megszólamlása, és különösen az árverezés az első felvonás végén, végrehaj­tókkal árverező hiénákkal, teljes élethűséggel reprodukálva. Budapestről telefonálta tudósítónk. A „Kovácsné“ ma este közepes sikert aratott. A közönséget nem tartotta állandó hangu­latban a bohózat, bár az előadók mindent elkövettek a siker érdekében. Az újdonság aligha fog sokáig műsoron maradni. * A színészek kongresszusa. Ma nyitották meg a színészegyesület XXXIII. közgyűlését. A közgyűlésen 32 társulat 62 taggal van képviselve, a részben megjelent, részben képviselt igazgatók száma 25. A kongresszus elnökéül egyhangúlag Herczeg Ferencz írót választotta meg. Alelnökök dr. Janovics Jenő és Komjáthy János lettek. Majd a különféle bizottságok alakultak meg. * Carmen: Holnap, szerdán megismétlik Bizet hatalmas operáját, Carment, melyben ezúttal is Székely Irén játsza a czímszerepet. A torreádort Pintér Imre énekli, aki ezt a szerepet itt már egy ízben játszotta. Micaélát Feledi Boriska, Don Josét Mezei Mihály sze­mélyesíti. * A csütörtöki díszelőadás. A sze­gedi nagy árvíz évfordulójának emlékére csütörtökön rendezendő díszelőadásra nagy becsvágygyal és szorgalommal készül a tár­sulat. Különösen megkapó lesz Vágó Pál művészi Árviz-képének élő alakokban való bemutatása. A festő­teremben lázasan folyik a munka, hogy az előképhez szükséges háttér minél hivebben készüljön el. Nagy érdeklődés nyilvánul Jókai kiváló drámája, a «Szigetvári vértanuk» iránt is, mely az élő­kép előtt kerül színre. A darabot itt évek óta nem adták. A díszelőadást Molnár Jenő ünnepi költeménye előzi meg, melyet Hettyei Aranka szaval. Jegyek kaphatók a nappali pénztárnál. IRODALOM. □ Dugonics életrajza. A Dugonics- Társaság május hó elsejére kiadja Prónai Antal dr. kegyesrendi tanárnak Dugonics András életrajza czimü munkáját. E munka a Társaságnak Dugonics életrajzára hirdetett pályázatára készült s a bírálat egyhangú vé­leménye a jutalomra és a kiadásra érdemes­nek ítélte. A munka Dugonics Andrásnak, a felújulás kora nagyhatású írójának első tel­jes életrajza, mely alapos forrástanulmányok után Dugonics korát, élete pályáját, irodalmi működését új fényben, eredeti felfogásban mutatja be. Egy ily irodalomtörténeti érdekű könyv egy magyar könyvtárból sem hiányoz­hat. Az életrajz nyolczadrét alakban, 16—18 ívben fog megjelenni. A könyvhöz mellékeli a Társaság Dugonics Andrásnak pompás ki­vitelű arczképét, szobrának és szülőházának mását. Ára kötetlenül 2 korona, kötve 3 ko­rona s ezenkívül a vidéki megrendeléseknél az ajánlott szétküldésért még 55 fillér. A pártoló tagok tagilletménykép kapják a köny­vet. A könyv megrendelhető a Dugonics- Társaság elnökségénél Szegeden, mely czím alatt kérjük az előfizetési íveket és pénzeket is folyó évi április hó közepéig beküldeni. □ A japán-magyar rokonság. Nem­régiben sok szó volt arról, hogy egy Teiszán Siga nevű kiváló japán tudós, aki München­ben időzött, érdekes nyilatkozatot tett Kantier Lajos tanár, akadémiai festő előtt a magya­rok és japánok rokonságáról. Teiszán Siga annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy a magyarok a japánoktól származnak, sőt az „Unterwald“ c­ímű német lap szerint kijelentette, hogy ezt az állítását kétségtelen bizonyítékokkal tudja támogatni. Amint azon­ban újabb értesülésből kitűnik, arról szó sincs, hogy Teiszán Liga kétségtelen bizo­nyítékok fölött rendelkezzék. Mindamellett ér­dekes dolog, hogy egyre több japán tudós akad, aki a magyarok és japánok , rokon összeköttetését iparkodik kimutatni. Érdekes annál inkább, mert magyar tudósok is van­nak, köztük például Bálint Gábor, a kiváló kolozsvári professzor, akik ily irányú kutatá­sokat folytatnak. Teiszán Siga nincs Buda­pesten, kérdezősködtünk itteni tudósoknál, akikkel ő kutatásainak a sikere érdekében okvetlenül összeköttetésbe lépett volna, d£ egyikük sem tud róla, hogy a japáni tudós

Next