Szeged és Vidéke, 1904. április (3. évfolyam, 126-153. szám)

1904-04-01 / 126. szám

ÚJDONSÁGOK. Nagyhét. A hívők serege járja a templomokat. Az összes plébániai templomokban ma ünnep szent­mise volt, délután pedig elkészítették a templomokban a szent sírt, amelynek látoga­tására holnap sorra járják a hívők a tem­plomokat. Tegnap már megszűnt a harangszó, ma már éles kerepeléssel szólították az isten­tiszteletekre a hívőket a templomokba. A nagyheti ájtatosságok sorrendje ez: A belvárosi templomban. Április 1-én. Nagypéntek: Délelőtt 9 órakor istentisztelet, keresztleleplezéssel, passióval, utána Krisztus sírbatétele. Alkalmi szent beszéd, tartja Vagics Ödön s.­lelkész. Délután 3 órakor lamentatio, 6 órakor szentségbetétel. Április 2-án. Nagyszombat: Reggel 7 órakor szentségkitétel, 9 órakor tűz-, húsvéti gyertya- és keresztvízszentelés, utána szentmise. Este 6 órakor a feltámadási körmenet. Április 3-án. Húsvétvasárnap : Reggel 7 óra­kor szentmise, utána a húsvéti eledelek megáldása. Délelőtt 10 órakor ünnepélyes zenésmise, tartja Varga Ferencz apátplébános segédlettel. Délután ünnepélyes vecsernye. Április 4-én. Húsvéthétfő : Reggel 7 órakor szentmise, utána ünnepi beszéd, tartja Farkas Szilárd s.­lelkész. Délelőtt 10 órakor ünnepélyes nagymise. Délután 3 órakor vecsernye. A rókusi templomban. Április 1-én. Nagypéntek. Délelőtt 9 órakor csonkamise, passió. Jézus sírbatétele és szent beszéd, mondja Jászai Géza apátplébános. Délután 3 órakor gyászvecsernye és Jeremiás siralmai, este 6­ órakor szentségbetétei. Április 2-án. Nagyszombat: Reggel 7 órakor szentségkitétel, 8 órakor tűz-, víz- és húsvéti gyertya­szentelés, 9 órakor ünnepélyes szentmise. Este 6 órakor föltámadási körmenet. Április 3-án. Húsvétvasárnap. Reggel fél 7 órakor szentmise, utána ünnepi beszéd, mondja Haák Ede f.­lelkész. Szentbeszéd után a húsvéti ételek megáldása, 9 órakor ünnepélyes szentmise, tartja Jászai Géza apátplébános. Délután 3 órakor ünnepélyes vecsernye. Április 4-én. Húsvéthétfő : Reggel fél 7 óra­kor csendes és 9 órakor ünnepélyes szentmise. Délután 3 órakor vecsernye. — A nagycsütörtöki lábmosás. Bécsből táviratozzák. Őfelsége a szokásos szertartásokkal végezte a 12 aggastyán ün­­nepies lábmosását főherczegek és főherczeg­­nők, a diplomácziai testület és a magas méltóságok jelenlétében. A lábmosás után őfelsége az aggastyánok mindenikét 30 ezüst koronával ajándékozta meg. Ugyanennyit kapott 12 szegény öreg asszony is. — Uj püspökök. A pécsi és szepesi püspökségek betöltésére vonatkozó királyi kéziratok hir szerint a húsvéti ünnepek után fognak a hivatalos lapban közzététetni. A pécsi püspökségre Várady L. Árpád czimzetes püspök, osztálytanácsos, a szepesire pedig Pálvy Sándor egri czimzetes püspök nevez­tetett ki. — Megüresedett alkapitányi állás. Pálfy József dr. árvaszéki ülnökké való választásával megüresedett az első alkapi­tányi állás. Erre az állásra Szűcs Jó­zsef és Temesváry Géza dr. rendőralkapitá­­nyok közül választ a főispán, akit a kineve­zés joga megillet. Az igy megüresedő rendőr­­alkapitányi állásra Grohmann Ferencz és Back Lipót dr. osztályjegyzők, akik a rendőr­séghez vannak beosztva, fognak pályázni. — Önkéntesek előléptetése. A 46. gyalogezred egyévi önkéntesei ma kapták a második csillagot s ezzel a tizedesi rangot. A napiparancs szerint a szolgálatot teljesítő hatvan önkéntes közül a következőket lép­tette elő az ezred parancsnoka: Andrekovics Ádám, Ardeleanu Antal, Bauer Imre, Báló István, Borsos Ferencz, Dobó Adolf, Dobó József, Doslea Traján, Ecsedi Mihály, Erdődy Árpád, Faragó József dr.. Fellegi János, Fratricsevits János, Giskán József, Hubacsek Béla, Jeszenszky Endre, Joachim Ferencz, Juliusz Herman, Kelemen Jenő, Kiss Antal, Kiss József dr., Klein Fe­­rencz, Korhecz János, Kormos Imre, Lőrinczy Károly, Mamuzsics József, Mészáros Kálmán, Molnár Jenő dr., Müller Emil, Müller István, Nekits Rikárd, Papp András, Pap Béla, Rack János dr., Rektenwald Kristóf, Réder Béla, Rosen István, Schillinger Mihály, Schmidt István, Stein Sándor, Szabó József, Szivessy Lehel, Szűts Lajos, Takó István, Tanka Sán­dor, Tarján Ernő, Temesváry Lajos, Tóth István, Türr Aladár, Ugri István, Vanyur Imre, Vas Antal dr. és Winkler Elemér dr. (Heten őrvezetők lettek.) Az önkéntesek kiképzésének második időszaka április elsejével befejeződik és az új káplárok századaikhoz vonulnak be. Az elért szép eredmény főleg Müller Károly százados, az önkéntes­ iskola jeles parancsnokának és torontálszigeti Zsivkovics Illés főhadnagy, a kiválóan szakavatott oktató tisztnek érdeme. Mindketten sok buzgósággal, szeretettel és ritka humanitással igyekeztek katonákat fa­ragni a gondjaikra bízott ifjakból. Az önkén­tesek meleg köszönetet mondtak lelkes és nagyképzettségű fölebbvalóiknak. Megemlítjük még, hogy az elméleti kiképzésben Jánosi Leo és Steinbach Károly hadnagyok hathatósan támogatták az iskola vezetőségét. — Tanítónő-választások. A szegedi polgári leányiskolánál részben lemondás, rész­ben pedig szervezés folytán három tanítónői állás van üresedésben. Hasonlóképpen ürese­désben van az elemi fiúiskolánál egy tanítói állás. Az üresedésben levő összes tanítói állásokra kiírták a pályázatot, amely holnap jár le. Az iskolaszék április 6-án délután 3 órakor a városi széképület bizottsági termé­ben Faragó Ödön dr. elnöklete alatt ülést tart, amelyen betöltik az összes üresedésben levő tanítói állásokat. — A vasutasok mozgalma. Az ál­lamvasuti alkalmazottak szegedi bizottságának egy vezető tagja írja a Budapesti Hírlap­­nak: Az államvasutak szegedi üzletvezetősé­géhez tartozó hivatalnokok, altisztek és szol­gák márczius 28-án gyűlést tartottak, hogy állást foglaljanak a márczius 6-iki budapesti nagygyűlés óta történtek dolgában. A gyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a középponti elnököt és a többi üzletvezetőségi bizottsá­gokat felkérik, hogy húsvétvasárnap és hét­főn Szegeden bizottsági ülést tartsanak, ame­lyen a középponti bizottsági elnökökön kívül három hivatalnok, egy altiszt és egy szolga vegyen részt. Erről az összes üzletvezetőségi bizottságokat azonnal értesítették. E szűkebb­­körű bizottsági ülésen tárgyalni fogják azo­kat az intézkedéseket, melyek szükségessé váltak az által, hogy február 2- án az elnök-igazgató a fizetésrendezést meg­ígérte s a pénzügyminiszter márczius 22-iki beszédében kijelentette, hogy a fizetésrende­zést újra elodázzák. A szegedi bizottság az országos vasúti szövetség alapszabályait ki­dolgozta és ennek tervezetét az összes bi­zottságoknak megküld­ötte. Ezt a tervezetet szintén ezen az ülésen fogják tárgyalni. A bizottság tagjai annak a nagy erkölcsi fele­lősségnek tudatában, melyet elvállaltak, ipar­kodnak a mozgalmat higgadt és nyugodt mederbe terelni, de nehéz a helyzetük a sze­mélyzet elkeseredése miatt, mert az alkalma­zottakat évek óta csak biztatják s hitegetik, de nem kaptak semmit. A húsvéti szegedi gyűlés mindenesetre le fogja csillapítani a vasutasokat, különösen ha a kormány köte­lező ígéretet tenne arra, hogy a húsvéti szü­net után a fizetésrendezés ügyét a törvény­­hozás elé vinné, úgy, hogy a vasutasok má­jus elsején megkapnák a fölemelt fizetést. A mozgalom vezetősége távol áll a sztrájktól és hasonló jelszavaktól, de már is súlyosan nehezedik rá az az erkölcsi felelősség, me­lyet magára vállalt, mert a folytonos halaszt­­gatás miatt a helyzet napról-napra elmérge­sedik és igy a kormány sürgős intézkedésére nagy szükség van. —Húsvét a kaszárnyákban. Négy-öt napra megüresednek a szegedi kaszárnyák. Az urlandos legények jórésze már ma sietett boldog otthonába, sapkájában a szabadságos írással. Idehaza csak a szolgálatot teljesítő legénység maradt, meg azok, akiknek egy s más dolog miatt nem jár ki az ünneplés. A húsvéti ünnepnapokon a 46. gyalogezred díszőrséget ad a templomokban fölállított szent sír mellé. — Bírák fizetésrendezése. A fizetés­rendezés elhalasztása és a pótléktörvény jelentékenyesen sértette a bírák és ügyészek érdekeit. Ezért most újabb akczió készül a bíróságok körében és a csalódás érzésének, az elkeseredésnek jogos hangot adott a komáromi királyi törvényszék és járásbíróság bírói és ügyészi kara, amely az ország összes bíráihoz és ügyészeihez fölhívással fordult. Ez a föl­hívás, amely ma érkezett meg a szegedi bíróságokhoz, így hangzik. Amidőn a képviselőház pénzügyi bizottsága immár a vármegyei tisztviselők fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalás alá vette, míg az u. n. Széll-féle javaslat a nmélt. pénzügyminiszter úrnak e hónap 22-én a képviselőház színe előtt­­tett nyilatkozata szerint s a nmélt. miniszterelnök urnak egy korábbi ígérete ellenére elejtettnek tekintendő, lehetetlen e fölötti megdöbbenésünknek és jogos várakozásunkban való csalódottságunknak kifejezést nem adni, de egyúttal épp ezért köteles­ségünknek tartjuk azt, hogy ez eljárás ellen nyíltan s az ország színe előtt óvást emeljünk. Ehez való csatlakozásra hívunk föl benneteket, kedves bíró- és ügyésztársaink, akik annak az évekig tartott küzdelemnek jutalmául, melyet a puszta megélhe­tésnek kivívásáért folytattunk, a „pótlékos törvény“ képében megkaptuk azt, hogy míg például a pénz­ügyi titkárok, tanfelügyelők stb. 800—1200 koronáig menő fizetésjavításban részesültek, mi fiatal írno­kainkkal egyenlő összegben lettünk „pótlékolva“, hogy ellenben közülünk azok is, kik már a VIII. fizetési osztály I. fokát elértük, most szerencsésen és véglegesen annak II. osztályába kerültünk s hogy — amit legfőbb sérelmünknek tekintünk — ismét előttünk áll annak fájó tudata, hogy abba a VII. fizetési osztályba, melybe a vármegyei fizetési javaslat példás gavallérossággal az árva­széki elnököt és a főjegyzőt minden átmenet nélkül belehelyezi, mi csak akkor juthatunk bele, ha Isten kedvező kegyelméből a miniszteriális kegynek egy fénysugara éri alázatos buzgólkodásunkat. Amidőn a közigazgatási szolgálat terén olyan minősítéssel, amelylyel a mi pályánkon a X. fizetési osztályt se lehet elérni, az itt nyitva áll a legmagasabb pol­­c­okig , amidőn viszont azt látjuk, hogy az a bíró és ügyész, akitől megkülönböztetett kvalifiká­­cziót és kvalifikált munkát vár mindenki, most mégis azzal hajthatja nyugalomra fáradt fejét, hogy a vármegyei aljegyzőkkel egy fokozat volt pálya­futásának netovábbja, úgy ne legyünk kaphatók arra, hogy küzdelmeink az 1904. évi I. törvény­­czikkel elnémittassanak. Hanem hajtsuk meg hálánk zászlaját azok előtt az ellenzéki képviselők előtt, kik érdekünkben a képviselőház 1904. évi márczius hónap 22-iki ülésén fölszólaltak s forduljunk egy lélekkel az orszá­ggyűléshez azzal a kérelemmel, hogy a Széll-féle javaslatnak azonnali tárgyalását kegyeskedjék határozattá emelni. Hazafias üdvöz­lettel a komáromi kir. törvényszék és járásbíróság bírói és ügyészi tagjai. A szegedi bíróságok tagjai körében most foglalkoznak a kérdéssel és érdeklődéssel várhatjuk az újabb mozgalom fejleményeit. — Szövőipar a börtönökben. Sebestyén József, a városnál alkalmazott gépészmérnök javaslatot terjesztett be a kereskedelmi mi­niszterhez, hogy a börtönökben a kisiparral versenyző bőr-, fa- és más ily áruk helyett inkább a szövőipart gyakorolnák mint rab­ipart. A miniszter nevében Szterényi József miniszteri osztálytanácsos válaszolt Sebestyén mérnöknek, köszönetét fejezve ki javaslatáért, jelezve, hogy azt alkalomadtán megfontolás tárgyává teszik. —Tartalékosok bevonulása. Husvét után, április 5-én vonulnak be a tartalékos katonák a szegedi kaszárnyákba. A 46. gya­logezrednek mintegy háromszáz főre tehető tartalékosait barakkokban szállásolják el. A rezervista­ élet négy hétig tart, azután be­vonulnak az 1903. évi ujonczok. Szeged, 1904. péntek, április 1.

Next