Szeged és Vidéke, 1904. július (3. évfolyam, 209-236. szám)
1904-07-01 / 209. szám
A városi földek eladása. Sáry János meggondolatlannak tartja a tanács javaslatát. Azon kellene inkább gondolkodni, hogy a vasút kiépítése után örökáron eladják a kitűnő homokföldeket, nem pedig folyton odatörekedni, hogy azokat minél hosszabb időre lekössék. Holdankint 300 forintot megadnának a földekért s ennek a kamata 24 korona, mig a bérösszeg átlagát maga a tanács akarja 14 koronában megállapítani. Inditványozza, hogy az uj bérleti szerződéseket csak hat évre kössék meg s ez idő alatt a tanács készítse elő azörökáron való eladást. Még egy közvetítő indítvány. Pillich Kálmán hosszasan foglalkozik az előző fölszólalásokkal s összegezi az indítványokat. A javaslat érdemére nézve az a nézete, hogy a tanács indokai nagyon alaposak voltak. Ha kimondjuk, hogy a régi bérlők jogait nem respektáljuk, tönkreteszszük az eddigi gazdasági kultúrát ezeken a földeken. Maga látta a Marostőben, hogy a régi bérlők hogy vagdosták ki a legszebb gyümölcsfákat, csakhogy az új bérlőre ne maradjanak. A régi bérlők előjogának respektálása a városnak épp úgy érdeke, mint nekik. Az albérletbe adás kérdését nagyon nehéz megoldani. Meg van győződve arról, hogy nincs ember a bizottságban, aki helyes megoldást találna, mert annyi érv szól mellette, mint ellene. Hosszasan szól a földek értékének gyors emelkedéséről, ami még mindig növekedni fog, mert a bérlőtömeg egyre szaporodik s nagy lendületet vett a szőlőkultúra is. Ezek a körülmények okozták, hogy a mi homoki földünk drágább, mint a jó bácskai föld, legfőképp pedig a hosszú bérleti idő. Nem volna tehát okosság ma még a földek eladása. Indítványozza, hogy a tanács javaslatát pontonként szavaztassa le az elnök. A kiépítendő vasút közelében fekvő földeket csak tíz évre adják bérbe, de a többi földeknél hagyják meg az előnyösnek bizonyult hosszú bérleti időt; nyilvános árverést tartsanak s azon a régi bérlőknek elővételi jogot biztosítsanak; kimondandó, hogy a takarmány elhordható legyen, a bérleteket ne 10, hanem 5 holdas parcellákban adják ki, indokolt esetekben kivételt téve ; az albérletbeadás, vagy a bérlet átruházása a tanács hozzájárulásával szabad legyen. A közgyűlést holnap délután 4 órakor folytatják. Székely fürdők. Irta: Sasai Nagy Iiajos. III. folytatás. Hargitafürdő. A Hargitának csicsói határában a Medvegödör teteje és az Orettás dombja között, az erdő rengetegében húzódik meg a csicsói Hargitafürdő. Magyarország legmagasabban fekvő fürdőinek egyike, mely 1130 méter magas. Maga a természet is klimatikus gyógyítóhelynek teremtette ezt a fürdőt. Levegője kitűnő és portól mentes, kitűnőek vasas savanyúvízforrásai, gazdag a széndioxid-gázforrása is. A telep még nagyon szerény házakból áll, de ha természeti kincsei révén a vendégek tömegesebben fogják látogatni, e téren sem lesz kifogásolni való. Két fürdője közül az egyik kristálytiszta, jéghideg borvíz-fürdő, a másik vasasfürdő, amelynek vize szüntelen forr, lobog. A hargitai fürdőnek legnagyobb nevezetessége azonban a „kéngödör“. Ez egy 4 négyszögméter területű, másfél méter mély földnyílás, mely 12—14 személyt fogad be egyszerre. A betegek ebbe a mélységbe állnak vagy ülnek, hogy testüket a gödörből kiáramló széndioxid és kénhidrogén-gáz átjárja. S a hatás sokszor bámulatraméltó. A hargitai fürdő a Csíkszeredai állomástól 3 órányira fekszik. A fölsorolt tíz fürdőn kívül még tíz fürdője van a Székelyföldnek, melyekről szintén érdemes volna tüzetesen szólani. Számolva azonban a rendelkezésünkre álló helylyel, ezeket csak fölsorolom, megjegyzem, hogy mindeniknek van egy pár elsőrangú kitűnő tulajdonsága. Ilyen az 1140 m. magasságban fekvő Bálványos fürdő. Vasúti állomása Bükszád- Bálványos. E fürdőnek európai nevezetessége a „Büdösbarlang“, melynek kénhidrogén gázai élnek és gyógyítanak. E barlang fölülmúlja a világhíres nápolyi barlangot. Ásványvizei szintén európai hírűek. Modern, kényelmes új szállóját is ki kell emelnünk, ahol a teljes ellátás egy napra 6—7 korona. A fürdő tulajdonosai Apor báró örökösei. Megemlítendők még a Csíkszeredái, a Szászrégentől félórányira fekvő görgénysóaknái, a székelyudvarhelyi sósfürdők, a Sepsi-Szent-György mellett levő Sugás-fürdő, Kérály-fürdő, Szejke-fürdő, Alsó-Idécs, Maros- Szent-György fürdői. íme, mennyi kincs, mennyi kiaknázatlan tőke van Székelyföldön, ha csak a húsz székelyfürdőt és tizenhat forgalmi czikket alkotó székely ásványvizet veszszük is! S mégis mit teszünk ? Azt, hogy évenkint kerek 48, azaz negyvennyolcz millió koronát költünk el külföldi fürdőhelyeken s tömérdek kitűnő vizünket nem pártolva, egymillió korona értékű ásványvizet fogyasztunk. Hallatlan jelenség! Az ember szeretne fölkaczagni, ha nem volna a dolog rettentően szomorú. Az embernek megáll az esze, hogy hogyan követhet el egy józan okos nemzet ekkora bambaságot. Mert beszélhet bárki bármit, a fő ok mégis csak mi bennünk van, a mi nemzetgyilkoló közönyünkben. Közönyösek, lusták, nagyzolók és idegenimádók vagyunk. „Ha más országban volnának e gyógyerejű fürdők és csodaforrások, — mondja Jókai — búcsújáró kápolna volna mindenik mellé építve egyfelől, s részvénytársaság vendégfogadója másik felől.“ De persze, nekünk előbb a külföldet kell megismernünk, előbb Velenczébe, Ostendébe, Karlsbadba, stb. kell elmennünk. S ezek a hazájukat sem ismerő gyászmagyarkák azt hiszik, hogy ők műveit emberek. Itt az idő, hogy közönségünk s jórészt orvosaink, tudósaink fölfedezzék és megismertessék hazánkat nemzetünk számára, mert bizony mondom, elkövetkezik az az idő, hogy a világ gyalázatára a külföld fogja a mi kincseinket fölfedezni és kiaknázni. * Ennyit kivántam tudósaink s kivált jelesünk , Hankó Vilmos dr. művei nyomán elmondani abban a reményben, hogy Szeged városa s a nagy Alföld megteszi a maga kötelességét . . . Befejezésül pedig közlöm a külföldi fürdőkkel egyenlő rangú és hatású hazai fürdőket, hogy ki-ki fölkereshesse a neki való magyar fürdőt. Külföldi fürdők, gyógyhelyek s az ezekkel gyógyító hatásra egyenlő értékű hazaiak: Aachen, Császár-fürdő, Lukács-fürdő, Margitsziget, Pöstyén, Trencsén-Teplicz, Herkulesfürdő. Aix les Bains: Pöstyén, Trencsén- Teplicz, Herkules-fürdő. Russe: Pavel-fürdő, Szováta, Maros- Újvár, Mattoni „Erzsébet sósfürdője.“ Baden-Baden : Herkules-fürdő. Baden (Bécs mellett): Trencsén-Teplicz, Herkules-fürdő, Császár-fürdő, Lukács-fürdő, Margitsziget, Pöstyén, Ártézi-fürdő. Bagnenes, de Bigorre: Vihnye, Szliács, Rajecz, Lucski. Curdova: Tárcsás-fürdő. Darkati: Csíz, Bázna, Polhora, Davos. Davos magaslati gyógyhely : Kereszténysziget (Kurhaus auf der hohen Riume, 1420 m. m.), Új-Tátrafüred (1004 m. m.), Alsó-Tátrafüred (940 m. m.), Matlárháza (900 m. m.), Tátra-Széplak (1001 m. m.), Felső-Hági (1085 m. m.), Csorbas tó (1387 m. m.), Borszék (882 m. m.), Biharfüred (1063 m. m.), Bálványos-fürdő (924 m. m.), magaslati gyógyítóhelyek alpesi klímával. Falkenstein: Erzsébet királyné szanatórium. Franzensbach: Tárcsa glaubersós-, vasas és vasas moór-fürdői. Gräfenberg: A trencsén-tepliczi hideg vízzel gyógyító intézet. Feketehegy, Fenyőháza. Gastein-fürdő: Rajecz, Stubnya, Daruvár, Menyháza. Gmunden-fürdő: Pável-fürdő, Szováta, Maros-Ujvár, Martoni Erzsébet sósfürdője. Görbersdorf: Erzsébet királyné-szanatórium. Hali-fürdő: Csíz, Bázna, Polhora. Homburg-fürdő: Borszék, Élőpatak, Tarcsa, Lubló, Buziás, Szliács, Rank-Herlány. Ischl: Pável-fürdő, Szováta, Maros-Újvár, Reichenau, Marilla, Tátra-Lammicz, Tátraháza, Barlangliget, Fenyőháza, Lucsivna, Poprád, Virágvölgy, Felka, Iglófüred, Weszterpark, Grébpark, Lőcsei-fürdő, Feketehegy, Thurzófüred, Szoósz, dobsinei jégbarlang. Jegenye, Homoród, Tusnád, Élőpatak, Borberek, Kászon-Jakabfalva, Bréb, magaslati gyógyhelyek subalpesi klímával. Kaltenleurgeben : Marilla, Feketehegy, Fenyőháza, Stoósz. Karlbrunn: Radna-Borberek. Lenk: Rácz-fürdő, Rudas-fürdő, Szklenó, Ó-Toplicza, Felső-Ruzsbach, Gánócz. Lostorf: Szobráncz, Kolop, Büdöspatak, Szejke, Kőhalom, Büdöskő, Büdössár, Kérő. Luchon: Herkulesfürdő, Trencsén-Teplicz, Harkány. Marienbadh : Koritnicza. Montreux: Klsmája révén Balaton-füred. Neuhaus-fürdő: Hévviz, Rajecz-fürdő. Nauheim: Borszék, Buziás. Pyrmont szénsavas fürdő : Tarcsa, Borszék, Élőpatak, Buziás, Szliács, Koritnicza, Balaton-Füred, Lubló, Tusnád. Radegund, Feketehegy, Stoósz, Fenyőháza, Iglófüred. Reichenau (Rudolfsbadh): a budapesti, iglófüredi, stoószi, gyertyánligeti lucsivnai, herkulesfürdő, trencsén-tepliczi, feketehegyi, turzófüredi, bártfai, parádi, bálványos fürdői, keresztényszigeti, fenyőházai, alsó-tátrafüredi, szolyva-hársfalvi, barlangligeti, tátra-széplaki, borszéki, előpataki, tusnádi, kőszegi, borosznói, vihnyei, savanyukuti hidegvízzel gyógyító intézetek. Reichenhall: Szováta, Pávai-fürdő (belélegző kabinokkal), Maros-Újvár, Kolozs, Vízakna, Torda. Rohitsch : Koritnicza, Baldócz. Rőmerbád: Rajecz-fürdő, Szent-Lászlófürdő, Félix-fürdő, Menyháza. Schwalbachi szénsavas fürdők : Borszék, Élőpatak, Tarcsa, Buziás, Szliács, Lubló, Tusnád. Tengeri fürdők: a Balaton fürdői. Teplitz-Schönau: Stubnya, Szklenó, a Rudas- és Rácz-fürdő. Tobeldbach-fürdő : Stubnya, Daruvár, Topuskó, Menyháza. Tüffer: Szent László fürdő : Kr.Teplicz. Weilbach: Balf, Leibicz, Szinyák. Wiesbaden: Herkules-fürdő. Wörishofen (vízzel gyógyítás Kneipp rendszere szerint): Rajecz, Boroszló, Margitsziget, Balaton-Almádi. Veldes: a Margitsziget, a Császárfürdő, Feketehegy, Almádi napfürdője. Vöslau: Menyháza. Az itt elmondottakhoz tudósaink évtizedes tapasztalataihoz, Hankó Vilmos dr. e remek összeállításához nem kell semmiféle megjegyzés. Ékesen beszélnek itt az egymás mellé állított nevek is, csak tőlünk függ, hogy a hazai fürdők látogatottság dolgában is a külföldiek mellé kerüljenek. SZEGED ÉS VIDÉKE. Szeged, 1904. péntek, junius 1. KÖZIGAZGATÁS. A vízvezetéki csövek botránya. Hosszú egyezkedési tárgyalások után, amiket a nyilvánosság kizárásával rendezett a hatóság az aradi Weitzer-gyár igazgatóságával, ma a tanács elé hozta Bokor Pál szenátor az állandó vízműhöz szükséges csövek ügyét. A szenátor referálása szerint a gyár igazgatósága hajlandó az összes eddig szállított szabálytalan csöveket visszavenni — kivéve persze azt a kétszázat, amiket már eddig lefektetett — és a visszavett, kifogásolt csövek helyett megfelelőket szállítani, azzal a