Szeged és Vidéke, 1907. július (6. évfolyam, 148-173. szám)
1907-07-16 / 160. szám
Sieged, 1907. július 16., kedd, SZEGED ÉS VIDÉKE. gyárnak és a kiegyezés megalkotójának bölcs tanitásaihoz. A küzdelmet az összes alkotmányos eszközökkel folytatni fogják. A volt bábhelyettesen kívül egész csomó horvátképviselő tartott tegnap beszámoló és harcra tüzelő beszédet. A beszédek közül említést érdemel Medakovics Bogdzinnak, a horvát országgyűlés elnökének Plaskiban mondott beszéde. Medakovics hangsúlyozta, hogy a harcot folytatni fogják úgy a közös, mint a horvát országgyűlésen. Mindenesetre meg kell törni az idegenek uralmát Horvátország fölött, — mondotta. Ebben a beszédben annak a bejelentése az érdekes, hogy a horvátok a közös országgyűlésen is, tehát Budapesten is folytatják a harcot. Ez esetleg obstrukciót is jelent. Érdekes még Supilonak tegnap elmondott vakmerő hangú beszéde. Supilo Glinában tartott beszámolót. Beszédében többek között kifejtette, hogy a koalíció jövő akciója a magyarok elleni harc lesz, mely addig tart, míg a törvénytelen után becsempészett magyar nyelv eltűnik Horvátország területéről és a magyarok és horvátok közötti viszony a paritás alapján rendeztetik. E küzdelem esetleg hevesebb lesz, mint 1848-ban volt. Tomasich Miklós, az egykor sokat szerepelt politikus is nyilatkozik egy újságban. Hibáztatja, hogy a horvátok Polónyival egyáltalán tárgyaltak valaha. Ilyen emberrel nem szabad szóbaállani. Tiltakozik aztán az ország fölzavarása ellen és törvényes nyugalomra inti. A horvát-szerb koalíció tagjai ezenkívül mindenfelé beszédeket mondottak. Érdekes, hogy a lemondott főispánok és osztályfőnökök egy része képviselőjelöltnek lép fel, így Mihalovics Antal volt főispán Eszéken akar képviselő lenni. Krastavi volt kultuszfőnök Vinkovcében Starcsevics-párti programmal lép föl. Nagy-román összeesküvés. Osztrák lazítás — ellenünk. — Lueger, Maniu, Vajda, együtt. — A „Romania Juna“. (Saját tudósítónktól.) Bécs hallatlan perfidiája, amelylyel a nemzetiségeket a magyar állameszme ellen uszítja, ma már olyan mérveket ölt, hogy vétkes könnyelműség volna a veszedelmes szimptómák fölött továbbra is egyszerűen napirendre térni. A „Gross-Oesterreich“ mozgalom mellékhajtása a nagy-román ábránd és Lueger fővezérlete alatt Maniu, Vajda, Vlad és hasonló kemény legények állnak a mozgalom élén, mely Magyarország romjain óhajtja fölépíteni az álmok birodalmát. Az oláh összeesküvés fészkének a neve ez: „Romania juna'’" a Bécsben székel. A nyilvánosság előtt a császárvárosban lakó román egyetemi hallgatók otthona. Jótevői között szerepel, mint az évi jelentése elárulja. Károly román király és a bukaresti kulturliga, Bécs városa, Lueger főpolgármester, Vajda Sándor, Maniu Gyula, Vlad Aurél országgyűlési képviselők, Cioban Virgil cs. és kir. közös hadseregbeli lelkész és mások. A „Romania juna“ termeiben vígan folyik az izgatás Magyarország ellen. A magyarokról ilyen tónusban esik itt szó : „A mi eszményeink úgy is tudjátok. Nem kell tehát bővebben vázolnom, hogy mit akarunk. Lelki szemetek előtt áll Nagy- Románia. Most egyelőre csak annyit mondok : gyertek, menjünk át a hegyeken, látogassuk meg véreinket, kik a magyarok közt élnek, jertek, hogy saját magatok győződjetek meg felőle, hogy minden magyar, gonosz ember. * Jöjjetek, hogy saját szemeitekkel lássátok azt a mostoha sorsot, amiben odaát a románok, véreink élnek. Ha titeket meglátnak, úgy talán nem csüggednek a további várakozásban. Végzem szavaim a mithologiai Anteusra való hivatkozással, aki mindig újult erőre kapott, valahányszor lábaival az anyaföldet érintette. Mi is erősebbek leszünk, ha testvéreinkhez megyünk, mert az a föld odaát — a románoké.“ A bécsi egyesület pedig nyíltan dicsekszik azzal, hogy a magyarországi románság vezetőit ő szállítja be a képviselőházba. Nem csinál titkot belőle, hogy Vlad Aurél, Maniu Gyula és Vajda-Vojvoda Sándor az ő védszárnyai alatt készítik elő a „hegyeken túli“ románságot a „nagy föltámadásra.“ A „Romania simá“-nak ők a reménységei, legjobbjai, legendás hősei. POLITIKA. Pihennek a miniszterek. A kiegyezési babérokkal terhesen hazatért miniszterek közül Wekerle Sándor miniszterelnök és Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter azonnal pihenőre tértek. Wekerle birtokára, Dánosra, Kossuth Ferenc pedig Benyovszky Sándor grófhoz Soltra utazott. Rajtuk kívül Andrássy Gyula gróf és Günther Antal is távol vannak a fővárostól. Ma este azonban valamennyien hazaérkeznek, hogy a holnapi minisztertanácson résztvegyenek. KÜLFÖLD. Edvárd király és Vilmos császár találkozása. Edvárd király Erzsébet hercegnő szoborleleplezése alkalmából Hamburgba vagy Friederichshofburgba érkezik s ott találkozni fog Vilmos császárral. A Berliner Tageblatt tudakozódott Hamburgban, hogy igaz-e ahir s a hatóságtól azt a feleletet kapta, hogy hivatalosan mit sem tudnak a császártalálkozásról. A felelet azonban inkább igenlő . Így valószínű, hogy Edvárd király és Vilmos császár legközelebb találkozni fog. A bosnyák kérdés a Reichsrathban. Wolf, az ismert nagynémet képviselő, a Reichsrath mai ülésén meginterpellálta Beck báró, osztrák miniszterelnököt amiatt a beszéd miatt, amelylyel Wekerle Sándor miniszterelnök leszögezte a magyar kormány álláspontját, hogy Bosznánra a magyarnak van legelőbb igénye. Igaz, hogy Wekerle azóta visszaszívta Bécsben ezt a Budapesten oly népszerűen elszónokolt kortesnyilatkozást, de azért Wolf mégis sérelmesnek látja a Wekerle-féle kijelentéseket Ausztriára nézve. Szerinte Magyarországnak semmi joga Boszniára. Sőt még Horvátországban sincs joga a magyar kormánynak basáskodni. Követeli, hogy a horvátok a kiegyezési tárgyalásokon képviselve legyenek, mert — mondja — Horvátország a monarkiában a harmadik faktor! Beck az interpellációra nem válaszolt még. oo Az Albina terjeszkedik. — Erdélyi magyarok veszedelme. — Saját tudósitónktól.) A nagyszebeni Albina alaptőkéjét megduplázta, egy millió kétszázezer koronáról fölemelte két millió négyszázezerre. Akik ösmerik az erdélyi magyar birtokoknak szomorú sorsát, román kézbe való jutását, azok tudják, milyen szerepe van e körül az Albinának. Ez az a pénzintézet, amely rendszeresen hatalmába keríti a magyar birtokokat és azokat románok számára összevásárolja. A bank vezetőségében csupa ekszponált nemzetiségi vezérember ül, így az igazgatóságban Metián János dr. püspök, Leményi Livius dr., aki a legutóbbi képviselőválasztásokon mint oláh nemzetiségi jelölt szerepelt és illyésfalvi Papp György, a renegát magyar, aki valamikor a balközép párt alellöke volt, a legutóbbi választásokon azonban mint oláh nemzetiségi jelölt bontott zászlót. Az Albina titkára Brediceanu Tiberius dr., fia Brediceanu Koriolán nemzetiségi képviselőnek, a betétosztály főnöke Ardelea Radu ismert nemzetiségi agitátor, a jelzálog-osztályt — ennek feladata a birtokszerzés — pedig Papp Konstantin vezeti. És ez az intézet növekszik, gyarapszik. Hatalmába keríti a magyar földet és adósaivá teszi — sajnos — sok vármegyében a megyei tisztviselőket is. Törvénynyel, hatalmi intézkedéssel nem lehet gátat vetni az Albina terpeszkedésének, de igenis lehetne a magyar pénzintézetek útján, amelyek könnyen paralizálhatnák az Albina akcióját, ha fele annyi szeretet volna bennük a magyar ügy iránt, mint amennyi buzgalommal szolgálja az Albina a maga nemzet- és cgazaellenes céljait. A levélkézbesítés gyorsítása. Levélgyűjtő szekrények a házakban. — Kossuth Ferenc Szegedhez. (Saját tudósítónktól.) Érdekes és ötletes újítást akar bevezetni Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter a levélkézbesítés gyorsítása érdekében. A levélposta kézbesítése különösen a nagyobb városokban igen fárasztó szolgálat. Akárhányszor megtörténik, hogy egyegy levélhordó — kivált különösebb alkalmakkal — alig győzi a garmadával érkezett leveleket kézbesíteni s megesik, hogy a levélhordó, akinek rajonjába nagyobb bérházak jutottak, még késő délután is a délelőtti postát kézbesíti. A miniszter a levélhordóknak e nehéz szolgálatán könnyíteni óhajt egy humánus és a levélkézbesítés gyorsítása céljából üdvös intézkedéssel. Kossuth Ferenc ugyanis leiratot intézett a nagyobb, forgalmasabb városokhoz és ebben elrendeli, hogy a hatóság intézkedjék, hogy a több emeletes bérházakban az egyes lakók címére érkezett levelek befogadására a földszinten, lehetőleg a kapubejárat alatt, levélgyűjtő szekrényeket alkalmazzanak és hogy legalább az újonnan építendő házakban az ilyen levélgyűjtő szekrények alkalmazása lehetővé tétessék. Kossuth Ferenc leiratában hangsúlyozza, hogy a levélgyűjtő szekrények alkalmazása a levélkézbesítés gyorsítását eredményezné, amennyiben a lakók hamar kaphatnák kézhez a címükre érkezett leveleket. A kereskedelmi miniszter leirata ma érkezett le Szeged városához. A tanács már a jövő heti ülésén foglalkozik ezzel az érdekes reformmal és előreláthatólag teljesíteni fogja a miniszter óhaját. A tanács azután föl fogja szólítani a nagyobb bérházak tulajdonosait, hogy a miniszteri leirat értelmében helyezzék el a levélgyűjtő-szekrényeket. AZ ARANY GOLYÓHOZ SZÉLHENTI-TÉR. nCTELEM! AZ ARANY PILLÉHEZ ELAUZÁL-TÉR. 3199—204 C* I*AC7 űráruházaiban a raktáron levő összes áruk a feltűnő olcsó árban ópusittolnak el