Szeged és Vidéke, 1907. augusztus (6. évfolyam, 174-198. szám)
1907-08-01 / 174. szám
Az alkotmánybiztosítékok dolga. (Saját tudósítónktól.) Egy igen előkelő állású vezető politikus arra a hirre vonatkozólag, hogy a király az alkotmánybiztosítékokról szóló törvényjavaslatokat elintézetlenül keverteti íróasztalán és hogy a király egy volt miniszterelnököt bizott meg az alkotmánybiztosítékok megvizsgálásával, a következő érdekes fölvilágosításokat adta: Az az isdil jelentés, amely arról ad hírt, hogy az alkotmánybiztosítékok dolgában illetéktelen befolyás érvényesül és hogy ennek a befolyásnak hatása alatt késik immár egy esztendő óta Andrássy Gyula gróf által előterjesztett javaslatok előzetes királyi szankciója, az itteni politikai körökben élénk mozgalmat keltett. Határozottan két vélemény kidomborodását lehet észlelni, amelyek mindegyikének számos híve van azokban a körökben, amelyekben ismerik az udvar cirkulusait. Az egyik párt — mert határozottan két pártról lehet beszélni — igaznak mondja a királyi jóváhagyás halogatását és helyesli, hogy a király a régi korszak embereinek elébe terjesztett aggályait mérlegelés tárgyává teszi. Tudják már azt is, hogy Andrássy Gyula gróf már hónapokkal ezelőtt be is adta lemondását, éppen az alkotmánybiztosítékokról szóló törvényjavaslatok előzetes királyi szankciójának késése miatt. A király azonban ezt a lemondást szintén az alkotmánybiztosítékok mellé sorozta, vagyis nem intézte el. Ezekben a körökben azt mondják, hogy a Wekerle-kormány négy főfeladatra vállalkozott: a kiegyezés megkötésére, a kvóta fölemelésére, a bankszabadalom meghosszabbítására és az újoncjutalék fölemelésére. Amíg ez a négy főfeladat nincs megoldva, a király a kabinetben semmi változást sem enged meg, így aztán arról most szó nem lehet, hogy a király teljesítse a kormány bármely kívánságát, míg kiegyezés, új bankszabadalom, fölemelt kvóta és több újonc nem lesz. Ha pedig ez meglesz, mehet a kormány — alkotmánybiztosítékok nélkül, önt, hogy ezt köztudomásra hozza. Kelt Ischlben, 1907. évi julius hó 28-án. Ferenc József s. k. Wekerle Sándor s. t. Hogy az öröm teljes legyen, a Wiener Zeitung közli az osztrák miniszterelnökhöz intézett legfelsőbb kéziratot, amely a közös ügyes költségekhez való hozzájárulás arányát az eddigi 33 V49, 66*1/49 arányban állapítja meg 1907 december 31-ig tartó érvénynyel. A KVÓTA. (Saját tudósítónktól.) A hivatalos lap mai száma közli a királyi kéziratot, amely a magyarországi kvótát december 31-ig rendeleti úton állapítja meg, föntartva és ez évre meghosszabbítva az eddigi arányt. A kézirat így hangzik: Kedves Wekerle dr.! Minthogy a magyar korona országainak és a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak törvényes képviseletei közt, arra az arányra nézve, amelyben a közös ügyek költségeihez járulni tartoznak, az 1867. évi XII. törvénycikk 19., 20. és 21. §-ai (az 1867-ik évi december hó 21-én kelt ausztriai törvény 3. §-a R. G. 146. szám értelmében létesítendő egyezmény nem jött létre, a közös ügyek költségeihez való hozzájárulási arányt az idézett törvénycikk 21-ik §-a (az idézett törvény 3-ik §-a) alapján az 1907. évi julius 1-től ugyanezen évi december 31-ikéig terjedő félév tartamára való érvénynyel akkér állapítom meg, hogy a közös ügyeim költségeiből — levonva azokból előzetesen az 1872. évi IV. törvénycikk értelmében a magyar államkincstár terhére eső 2 százalékot, a magyar korona országai 33®A9 százalékot, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pedig 66,/49 százalékot viseljenek. Utasítom Brankovics György halála. (Saját tudósítónktól.) Brankovics György szerb pátriárka tegnap, kedden délelőtt tizenegy órakor halt meg, de érthetetlen okokból délután kettedfél óráig titokban tartották a beállott katasztrófát. A pátriárka halála alkalmából néhány középületen kitűzték a gyászlobogót. A nép az egyházi fejedelem halálának hírét igen közönyösen fogadta. A pátriárka betegségéről és haláláról beavatott helyről a következőket közlik : Brankovics György pátriárka hat napja volt súlyosan beteg. Föltűnt, hogy míg eddig valahányszor beteg volt, a betegség egyes fázisairól jelentéseket tettek közzé, addig ez idő alatt egyáltalában nem közölték senkivel a betegség hírét. Föltűnt az is, hogy a beteg pátriárkához senkit sem bocsátottak és hog’ hétfőn és kedden, amikor a pátriárka már agóniában feküdt, azt híresztelték mindenütt, hogy jobban van. A pátriárka mellett csupán veje, Maximovics Klilán dr. és egy belgrádi orvos, Szimonovics dr. tartózkodtak állandóan. A halál bekövetkezése után Kraszojevics György dr. orsz. képviselő, a szerb nemzeti alapok ügyésze, jelentést tett Wekerle Sándor dr. miniszterelnöknek a pátriárka haláláról. Ugyancsak értesítette Kraszojevics György Zmejanovics Gábor verseci püspököt, akit arra hívott föl, hogy mint a kongresszusi választmány elnökhelyettese, hívja egybe Karlócára a kongresszusi választmányt. Ugyancsak fölhívta Kraszojevics György dr. a karlócai járásbíróságot arra, hogy a pátriárka vagyonát Karlócán és az eszéki törvényszéket, hogy a pátriárkának a gályás uradalmakban levő vagyonát vegyék zár alá. A zár alá vétel mindkét helyen tegnap kezdődött és ma folytatták. A pátriárka titkára tegnap adta át Brankovics végrendeletét Konyevics járásbirónak. A járásbiró a végrendeletet tanuk előtt fölbontván, kitűnt, hogy a pátriárka vagyonának egyetemes örökösévé leányát és vejét tette meg és a vagyonának csak elenyésző csekély töredékét hagyta jótékony célokra. Brankovics pátriárka holttestét szerdán délután boncolták föl és megállapították, hogy ő maga mérgezte meg a körmével súlyos lábsebét s ez okozta a halálát. Öngyilkosságról szó sincs. Szerdán reggel ismeretlen helyről 86 ezer korona érkezett a pátriárka clmére. Ez az az összeg, amelyet oly sokszor számon kértek tőle. Bécsből még négy lovat is küldtek. A pátriárka gazdálkodásának átvizsgálásakor a pénztárban 75.000 koronát találtak különböző értékpapírokban. Úgy ezt, mint a 86.000 koronát a bizottság lefoglalta. A vizsgálatnál nagy rendellenességeknek és hiányoknak jöttek a nyomára. Új pátriárkát csak 3 hónap múlva választanak. A legkomolyabb jelölt a temesvári püspök. SZEGGED És VIDÉKE. Szeged, 1907. augusztus 1., csütörtök. Közös konyha Szegeden. A tisztviselők szervezkedése. (Saját tudósitónktól.) Egy szegedi tanár, Lohán László dr., fölhívást tett közzé a közös konyha létesítése érdekében. Nagybecskereken, ahonnan az eszme kiindult, az intézmény fényesen bevált s ma már több száz család érzi, hogy mily megtakarítással jár, ha az erők és érdekek lelkesen egyesülnek. S most már majdnem minden városban megindult a mozgalom, hogy az emberek maguk segítsenek a maguk baján és panaszoskodás helyett cselekedjenek. Nem merjük föl sem tenni, hogy Lohán dr. szózata sikertelen marad. Mindenki, aki érzi magáramaradottságának elviselhetlen terhét, igyekezzék, hogy a létért való küzdelem közösségében egyesüljön érdektársaival. A megértés, a megiszterés, célhoz fog vezetni. Lohán László dr. érdekes és nagyon megszívlelendő fölhívása a következő: Mélyen Tisztelt Szerkesztő Úr ! Nap-nap után olvasom becses lapjában a szegedi közönség keserves lamentációit a városi mizériák s különösen a megélhetési viszonyok tarthatatlansága ellen. Mi szegediek csak keseregni tudunk s ölbe vetett kézzel várjuk isten áldását a városi hatóságtól, meg tudom is még kitől, pedig míg a gondviselés eme hivatott férfiai komolyan meggondolják a dolgot, hogy végre tegyenek is valamit a közönség érdekeinek védelmére, addig e szenvedésnek egész kálváriáját járhatjuk és a kis exisztenciák még sokat koplalhatnak. Régen kísérem figyelemmel a nagybecskereki szociális mozgalmat a kollektív háztartásra vonatkozólag. Ez a mozgalom a középosztály oly érdekű szövetkezését hozta létre, amely miként a Budapesti Hírlap július 28-iki számában Hollósáé Grobois Nándon érdekes leírásából kitűnik, a jelenlegi forradalmi viszonyok között, midőn a munkabér, az élelmiszerek és ruházkodási cikkek a hivatalnoki osztály részéről egyszerűen megfizethetetlennek, egyedüli mentsvárnak kínálkozik a biztos tönkremenés elől. Uraim ne keseregjünk a holdvilágnál, hiába várunk onnan segítséget, segítsünk mi magunkon, kövessük a temesváriak példáját, akik Darnay albiró kezdeményezésére a nagybecskerekihez hasonló mozgalmat indítottak s csak rövid idő kérdése, hogy a közös konyha modern intézményét életbeléptessék. Szervezkedjünk mi is és sok mizériától fogunk megszabadulni , megoldottuk a nehéz cselédkérdést, nem szenvedjük tovább a piaci kofák szemtelenkedését, tekintélyes összeget fogunk megtakarítani , ráadásul ideális, nyugodt családi otthonunk lesz, ment a háztartás minden kellemetlenségeitől. Kérem tehát mindazon tisztviselőtársaimat, akik a nagybecskereki mintára szervezendő közös konyha fölújításában részt venni óhajtanak, szíveskedjenek ebbeli óhajukat egy az állami főgimnáziumba címzendő levelező lapon velem tudatni. Előre is hálás köszönetet mondva, maradtam tisztelő híve Lohán László dr. állami főgimnáziumi tanár. Lohán dr. akciójának a híre már tegnap is élénken foglalkoztatta az ismert köröket, ahol az igazán produktív terv nagy tetszéssel találkozott. Augusztus hó 1-töl új műsor fényes attrakciókkal! Írt I# r I a fővárosi Orfeum országhirű Igazgató: Szűcs Laci UQIiniQmn |f QmniW közkedvelt komikusának állandó aOFte-sörcsarnok(Fekete-ház)kerthelyiségáben UUUlllllllll IXUlUljp — vendéglönéptével. A Szegedi Tarka Színpad 3250—55 Mérsékelt áru jegyek a Békés dohánytőzsdében kaphatók. A n. é. közönség szíves támogatását kérve, vagyok teljes tisztelettel Szűics Laci.