Szeged és Vidéke, 1910. december (9. évfolyam, 275-299. szám)
1910-12-01 / 275. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP IX. évfolyam, 275 (2773) SZ. SZEGED, 1910. December 1. csvp. Politikai napilap. Megjelen minden délután. Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő: BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyomda részvénytársaság. Nyomja a Dugonics-nyomda részvénytársaság könyvnyomdája, Berger és Wirth budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária utca 6. szám. Telefon (interurbán és helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra 1 korona; vidéken : egész évre 18 korona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra 1 korona 50 fillér; külföldre a postai azáltással drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot Ingyen küld a kiadóhivatal. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az újság minden dohánytőzsdében, újságosboltban és rikkancsoknál, vidéken minden hirlapirodában. Minden közérdekű közlést, kérést panaszt közzétesz a Szeged és Vidéke. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen evelekre nem válaszol, névtelen panaszokat nem közöl a szerkesztőség. Apróhirdetések rovatában minden szó egyszeri hirdetése négy fillér, a címszó, valamint minden vastagabb betűből szedett szó kétszeresen számítódik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára 80 fillér. Csak előleges készpénzfizetés mellett, ha közlésre alkalmas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján megtudható a vira a kiadóhivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apró hirdetéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg könynyen elfér. Apró hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és újságosbolt. Családi értesítő (eljegyzés, házasság, születés, haláleset) közlése egyszer öt koronába kerül. Hirdetéseket díjszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hirdetési iroda és hirlapiroda. ÜZENETEK. Dorozsmai. Már elkésett. Szerdán röviden közöltük. Előfizető. A városatyaválasztásról szóló cikkét pénteken közöljük. Urine. A csipkekiállítás körülbelül egy hétig marad nyitva. Délelőtt 9 órától 1 óráig és délután 3 órától 7 óráig tekinthető meg, mindenkor teljesen díjtalanul. A kiállított tárgyak mindegyike eladó és azonnal el is vihető. Vásárhelyi. Hódmezővásárhelyen most indult meg a Vásárhelyi Népújság, amely kitűnő néplapnak látszik. Főszerkesztője Mayer Jenő, felelős szerkesztője László András. A lap minden vasárnap és csütörtökön jelen meg. Kiállítása pompás, a Dugonicsnyomda r.-t. műintézetet dicséri. Hadbíró. Legalább jogtudományi államvizsga és félévi bírósági szolgálat igazolandó. Akit fölvesznek, az 6—18 hónapig hadbírójelölt lesz, hónapi 100 korona segítődíjjal és azután főhadnagy. A közös hadügyminiszterhez kell folyamodni, honvédségnél a honvédelmi miniszterhez. Igen sok a jelentkező. Az új egyetemek, írta Ferenczy József műegyetemi tanár. Ha az az érdeklődés, amelyet társadalmunk egyes közintézményeink iránt mutat, igazságos mérlege volna az illető közintézményünk értékének vagy jelentőségének, akkor nagyon sötétnek és aggasztónak kellene látnunk főiskolai oktatásunk ügyét s ezzel tudományos állapotaink helyzetét, noha rózsaszínben és teljesen megnyugtatónak magunk sem tekintjük. Nekünk, a magyar nemzetnek, égető szükségünk van most már nem is csak a harmadik, hanem új egyetemekre, mert ha még tovább halogatjuk tudományos főiskoláink számának szaporítását, maholnap már a Balkán államok is megelőznek bennünket, már ma is ott vagyunk az európai civilizált nemzetek sorában, hogy csak Oroszország van mögöttünk, még Portugália is előttünk van. Csak egy új egyetem fölállítása is nagy lendületet adna nemcsak főiskolai oktatásunk eredményességének fokozására, hanem irodalmunk, tudományos életünk fejlődésére és amit igen fontosnak tartok: közművelődésünk terjedésére és tekintélyünknek, jó hírnevünknek a külföldön való emelésére. Pedig ez utóbbiakra nagyon nagy szükségünk van. Egész sereg szociális bajnok gyógyító szere a közműveltség fejlesztése. Tehát a főiskolák szaporítása hazánk egyik legfontosabb társadalmi kérdése. Egyetemes műveltségünk fejlesztése egyik legfontosabb közéleti feladatunk s az e célt szolgáló új egyetemek fölállítása egyik legsürgősebb teendőnk, amelyért a művelt magyar társadalomnak is mindent meg kell tennie. Új egyetemek állításával szaporítjuk az országban a kultúrcentrumokat, amelyeknek pedig nagy híjjával vagyunk , s amit én elsősorban figyelembe veendőnek tekintek : szélesebb körben kelthetünk érdeklődést a tudományok iránt, amelyeknek nálunk alig van közönsége, s mivel közönsége nincs nálunk a tudományoknak, tehát egyes ágai éppen nem, vagy csak igen szűk mértékben találnak művelőkre. Közönséget kell tehát nevelnünk a tudományok számára, hogy ne legyen kénytelen a magyar tudós és író külföldre menni művei számára kiadót és olvasó közönséget szerezni. Közönséget pedig a tudományok számára az egyetemek nevelhetnek. Nem fölösleges sürgetés tehát, ha egyetemeink szaporítását kívánjuk. Ezt a sürgetést én kiváló mértékben társadalmi feladatnak is tartom. Ha országszerte lehet értekezleteket tartani egy-egy politikai kérdés megvitatása tárgyában, miért ne lehetne országos mozgalmat támasztani hazánk egyik legéletbevágóbb kulturális ügyének, a főiskolák szaporításának kérdésében. Szinte a komikummal határos, hogy ez a nagyjelentőségű országos ügy egyes városok versengésének lett kicsinyes objektuma. Egyik legfontosabb és legsürgősebb teendőnek tartom a megoldásra váró részletkérdések közül a főiskolák ügyeinek törvénynyel való rendezését, mert egyetemi közigazgatásunk szégyenfoltjának tekintem, hogy még máig is irányadók az abszolút időkből származó osztrák miniszterek rendeletei. Annál sürgősebbnek és könnyebbnek találom az egyetemi törvény létrehozását, mert hozzá már az előmunkálatok is régen megvannak. A tervezetekből azonban nem valósult meg semmi, mert nálunk hihetetlen lassú tempóban megy a haladás. Az oktatásügyet általában állami feladatnak tartjuk. S ha már a népoktatás terén az állam kénytelen megosztozni a kulturmunkában a vallásfelekezetekkel, a főiskolai oktatást föltétlenül állami intézménynek kell kívánnunk és sürgetnünk. Már a középfokú iskolákban is legalább a képesítést kizárólag az állam hatóságaira kellene bízni, ha a képezésre kapnak is jogot a felekezetek és társulatok. Mindnyájan ismerjük a törvényhozásban évről-évre megújult fölszólalásokat, amelyek a budapesti egyetem katolikus jellegét hangoztatták. Ismeretesek azok a mozgalmak is, amelyek egy pécsi katolikus és egy debreceni protestáns egyetem fölállítását sürgetik s amelyekre már számottevő alapítványok vannak. Már emiatt is sürgetnünk kell az egyetemi törvény megalkotását, hisz ez időszerint semmi intézkedés nincs egy egyetem fölállításának föltételeiről s az állam felügyeleti és ellenőrzési jogának gyakorlásáról. Az a körülmény is erősen sürgeti az egyetemi törvény létrehozását, hogy a katolikus autonómia a megvalósulás felé közeledik. Az autonómiával kapcsolatban pedig a püspöki kar a katolikus egyetem fölállítását tervezi, mert a szervezendő autonómiának ezt egyik legszükségesebb feladatául tartja. Előre látható, hogy a csonka katolikus egyetem fölállítása maga után vonná a protestánsok buzgólkodását, akik a maguk felekezeti papjainak és tanárainak képzésére szintén minden erejüket összeszednék egy protestáns, természetesen szintén csonka egyetem létesítésére, mert a jogi és orvosi képzést ők sem tekintenék felekezeti feladatuknak. A tudomány érdeke pedig, valamint az intelligens osztályok jövendőbeli diplomális nemzedékének magasabb általános műveltsége egyenesen megkövetelik az új egyetemek fölállítását. Azért én a vidéki magasabb szakiskolákat is az egyetemekbe kívánnám beolvasztani, a jogakadémiákat a tudományos egyetemekbe, a gazdasági, erdészeti, bányászati, kohászati oktatást a műegyetemekbe. Mert az univerzitás rendeltetése univerzális értékű és látáskörű nemzedékeknek nevelése. Követelőleg sürgeti az egyetemek autonómiájának ügye is, amely több mint tíz év előtt már a napisajtóban is tüzetes diszkusszió tárgya volt. Az bizonyos, hogy az egyetemek belső ügyeik intézésében bizonyos önkormányzati jogokat gyakorolnak, de hogy ez az autonómia min alapszik, honnan veszi eredetét, meddig terjed, senki megmondani nem tudja. Nem lehet tovább halogatnunk az állami egyetemek fölállítását, hanem tudományos életünk föllendülése, főiskolai oktatásunk eredményeinek fokozása szempontjából s toldjuk meg azzal, hogy állami életünk biztonsága, fajunk szupremáciájának biztos