Szeged és Vidéke, 1913. április (12. évfolyam, 75-100. szám)
1913-04-01 / 75. szám
Mindez történt 1902 végén. A tanácsnak ez a végzése publikussá válván, a színházzal való kapcsolatomat még három évig megtartottam az egész közvélemény tudtával és tapasztalataim szerint teljes bizalmának birtokában. Több mint nyolc év óta azonban közöttem és a színház igazgatósága között semmiféle összeköttetés nem volt és nincs. A színház jogtanácsosa azóta Strausz Miklós dr. barátom. Azt kellett hinnem, hogy ezt a színház ügyeivel foglalkozók tudják. Akik nem tudták, Gerle Imre dr. jóvoltából ime megadhatják. Mindenkit kérek, akit az ügy érdekel, szíveskedjék ezeket a tényeket emlékezetébe vésni. A rendelkezésemre álló idő kizárja azt, hogy a magyar színészet ügyének újóbbi harminc esztendőt szenteljek bizonyíték gyanánt. Azt pedig senki sem kívánhatja tőlem, hogy minden új nemzedék közrágalmazási hajlamai ellen újból és újból védekezzem. Egyébként pedig vagyok Gerle Imre dr. irányában továbbra is kartársi jóindulattal és nagyrabecsüléssel. Szeged, 1913 április 1. Balassa Ármin dr. RABLÁS a Brisztol-szállóban. (Saját tudósítónktól.) Vakmerő rablótámadás történt hétfőn délután a Brisztol-szállóban. A szobaasszony első emeleti szobájába benyitott egy alacsony, erős, szőke hajú, nyírott bajuszú, szürke felöltőé, harminc év körüli fiatalember és bicskát rántva, rákiáltott az asszonyra: — Rögtön leszúrlak, ha moccanni mersz. Hol a pénzed? A holtrarémült asszony szó nélkül mutatott az éjjeli szekrény fiókjára. Tíz korona volt itt, amit a rabló magához vett, aztán újra megfenyegetve az asszonyt, lerohant a lépcsőn. Az asszony gyorsan visszanyerte a lélekjelenlétét, kifutott a folyosóra s lekiáltott a portásnak: — Rablói Fogja meg! Az öreg portáson is nagy rémület vett erőt s moccanni se mert a félelemtől. A rabló tehát kényelmesen kisétált mellette és elmenekült az utcai sokadalomban. A portás csak percek múlva tért valamennyire magához. Ekkor a rabló üldözésére gondolt, de még mindig annyira zavart volt, hogy az utcán nem a szálló előtt posztoló rendőrnek, hanem egy vasutasnak jelentette az esetet. Mire aztán a rendőrség is tudomást szerzett a rablásról, a jómadárnak már nyoma veszett. Valószínűleg elutazott az éppen azon időben három irányban is induló vonatok valamelyikével. S SZEGED ÉS VIDÉKE, 1913 április 1 Benedek Sándor álllamtitkár képviselőjelöltsége. BUDAPEST, április 1. (Telefonjelentés). Benedek Sándor dr. vallás- és közoktatási államtitkár Dunavecsére utazott, ahol mint a kerület képviselőjelöltje, programbeszédet mond. Az államtitkárt sokan kísérték el a munkapárt képviselőtagjai közül, köztük Almássy László, Pirkner János, Kállay Tamás, Hegedűs Kálmán, Siegescu József, Nemes Zsigmond, Muzslay Gyula, Hoványi Géza és Ertsey Péter. Benedek Sándor a hét többi napjain a dunavecsei kerület többi községét látogatja meg. A primailonnasors. Erdélyi Otília a szegényházban. (Saját tudósítónktól.) Öreg urak, Nemzetes Asszonyságok, emlékeznek-e még a kis Erdélyi Otiliára? A kis barna hajú, ringódereku, pacsirtaszaru énekesnőre, aki akkoron — a hatvanas-hetvenes évek táján — lázba hozta a szegedi ifjak szivét s „módira" tanította a lányokat? Emlékeznek-e az esti ünneplésekre, kedves primadonnaheccekre? Emlékeznek-e arra, hogy fogták ki a drága Erdélyi Otília kocsija elől a lovakat s igy vitték diadalmenetben lakására, mely ott lehetett valahol a Kocsonyás utca tájékán. Múltak az idők, uj színészek jöttek és uj primadonnák. A régi, hires-neves bordélya Tháliának falusi fészerekben kallódik.. .-Hova tűntek a régi kedvencek? Mi lett azokból, akik akkor végigbolonditották fél ország ifjúságának szivét s azután egyszerre csak elmúltak a régi, lágy trillákkal, édes melódiákkal, szentimentális darabokkal együtt. Gyűl, gyűl az ékes krónika régi színészetünkről s most mi is egy régen kedves és hódító nevet idézünk: Erdélyi Otíliáét. Ami itt következik, csupán egy hír. Aradról jelentik, hogy az aradi szegények házába új lakó került. Hivatalos írás szerint: László Otília, született Beodrán. Hatvankét éves, nyugdíjas színésznő. Erdélyi Otilia nevét még igen sokan ismerhetik. Szegeden is volt primadonna 1867 körül Szabó és Filippovits társulatánál. Tüneményes hangja volt. Játéka felséges. A Traviatában, Troubadourban, Normában óriási sikerei voltak. A fiatal lányka — akkor alig volt tizenöt évesnél több — előkelő úricsaládból származik, apja magasrangú katonatiszt volt Azután végigjárta az országot. Hol itt, hol ott primadonnáskodott, az igazgatók kapva-kaptak rajta, óriási gázsit, ötvenöt, hatvan pengő forintokat fizettek neki. A neve pedig fogalom volt, akár most a Fedák Sárié... Most az aradi szegényház lakója az egykori primadonna. Illenék elérzékenykedni az idők múlásán, ragyogásban futó pályák szomorú letűnésén. Erdélyi Otília sorsának keserű fordulásán. A nagy primadonna, aki végighódította Szegedet, Aradot, Temesvárt, Budát, Kolozsvárt, Pozsonyt, Váradot, — hogy csak a nagyobb stációkat említsük — most az aradi szegényházban éli egyhangú, betegségtől kínos életét. Jó szerencse és semmi más: ez az élet. Seszétis... magántisztviselők temesvári IT egyesülete Lendvai Sándort, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság vezértitkárát, aki nyolc évig volt elnöke a temesvári egyesületnek, vasárnap dísztagjává választotta. Közelebb küldöttség hozza Szegedre az erről szóló okmányt. A Wagner Gyulától, a földmivelésügyi minisztérium egyik legképzettebb mérnökétől igen érdekes ismertetés jelent meg a Bega csatornázásának újabb munkálatai címén. Az építkezés több millióra rugó munkálatait ő vezeti. Az ismertetéshez csatolt fényképfelvételek a zsilipépítkezés és a duzzasztóművek nagyszabású, nagy technikai nehézségeket legyőző mérnöki munkálatról tesznek tanúságot. P panasz érkezett a Szeged és Vidékéhez, hogy az aszfaltra dobott narancshéjak miatt milyen könnyen történhetik baleset. G. A. tisztviselőnek a kislánya botlott meg az ilyen elszemetelt narancshéjban s a lába olyan erősen megdagadt, hogy miatta több napig kellett ágyban feküdnie. A közönségnek magának kellene gondot fordítania arra, hogy az utcán ne dobják el a szemetet, ami dísztelen is s amiből íme, baj is származhatik. A „Kék macska" vendégei. (Saját tudósítónktól.) Az Iskolautcai Kék macska vendéglőbe hétfőn este két fiatalember tért be s bort rendeltek. Néhány percnyi ottidőzés után azonban sietve fizettek , még gyorsabban távoztak. Ekkor vette észre a főpincér, hogy a fiókból, ahol értéktárgyait tartotta, minden holmi eltűnt. Gyanúja a két fiatalemberre irányult, utánuk futott s kérdőre vonta őket. Az egyik fiatalember erre rátámadt, véresre verte, majd elfutott, de a másikat a főpincér visszacipelte a vendéglőbe. Ennél meg is találták az eltűnt holmik egy részét. De az elmenekült tolvaj sem mehetett messzire, mert a felsővárosi rendőrök elfogták. A jómadarakat Komlósi Sándornak ésomlósfi Ferdinándnak hívják. Testvérek és számtalanszor voltak már büntetve. A rendőrség átadta őket az ügyészségnek. ISAYE NEM HALT MEG. (Budapesti tudósítás.) Isayenak, a világhírű hegedűművésznek, Budapesten lakó vejéhez az az értesítés érkezett, hogy a művész és fia nem pusztultak el az ohiói tornádóban. Szerencsésen megmenekültek és most Newyorban vannak. Nagy Endre hafaartja SzBgBdBn. (Saját tudósítónktól.) Országszerte élénk meglepetést keltett az a szenzációsnak mondható újság, ami a múlt hónapban Budapesten már szerte keringett és utóbb határozott, hiteles formában is megerősítést nyert, hogy Nagy Endre, a magyar kabarészínház megteremtője és lelke megválik a Modern Színpadtól és Párisba költözik. Konsternációt keltett, különösen fővárosi körökben, a zseniális művész hirtelen elhatározása, mert amióta a Nagy Endre-kabaré megnyitott, azóta az Andrássy-úti kis intim színház valóságos búcsújáró helye lett Budapest legelőkelőbb, legfelsőbb úri köreinek és közönsége soraiban majd minden este föl lehetett fedezni egyegy hírneves politikus-, államférfi-, miniszter-profilt, akik stammgast-jai lettek a kabarénak és maguk tapsoltak legfürgébben a róluk íródott finom és frappáns hatású kis játékokon, kuplék, paródiák pointjein. A budapesti haute voiée, történelmi múltú mágnáscsaládok, lipótvárosi milliomosok, szép asszonyok, írók, művészek, mindenféle rendű és rangú nevezetességek rendes esti találkozója a Nagy Endre-színház foyer-jában kavargott le. A kabarétársulat maga olyan színészekből és színésznőkből válogatódott, hogy legtöbbjét horribilis gázsi-igéretekkel igyekezett a Vig-, hol a Magyar-, hol a Király-, vagy a Nemzeti Szi saját együttese számára ." Eredménytelenül persz- báré minden tagja rajokodott Nagy Endréhez Most, hogy Nagy B állásától, művészgárdás része is másfelész pesten. A távozó gán lépései — és ez a szél több érdeklő esemény a szegedi szinházban. A Nagy Endre-kari májusi, budapesti duc legkedvesebb vidéki várközönségétől is el akar Utolsó együttes föllépés a szegedi színházat vél egész idei műsornak legfölkapottabb száma Június 10-én és több, est át szeretnének Szegedre vennék a színházat a karmesterrel, a jelest együtt Borosa Géza, Kökény Ilona, Hadrik Gyula, Papp János, Bős Kőváry Gyula, Czobor Ferike, Bethlen Mária, ’ és terv szerint Medg Huszár Károly, Sajó . Közelebb beadványba a várostól erre az időt Nagy Endréék.