Szeged és Vidéke, 1913. november (12. évfolyam, 253-276. szám)

1913-11-03 / 253. szám

1913 november 3 SZEGED ÉS VIDÉKE. A két reformjavaslat. Gyűlések Budapesten.­ ­Budapesti tudósítónk telefon­­jelentése.) A kormány törvény­­javaslatai ellen rendezett vasárnapi gyülekezések sok vizet nem za­vartak. A polgárság szemmel­­láthatólag az akciótól távol áll, vasárnapi szórakozásai után járt s mindenütt csupán Vázsonyi és kis csoportja szónokolt, demonstrált és agitált. Legkevésbé van rezonan­ciája az agitációnak a vidéken, ahol szintén tisztán látják, hogy a kormányt az igazságügyi reformok létesítésében valóban az a becsü­letes szándék vezeti, hogy az álta­lánosan érzett visszásságokon se­gítsen. A sajtó és az esküdtszék reform­jával foglalkozott az a gyűlés, amelyet a Vigadóban tartottak. Vázkonyi Vilmos, majd Károlyi Mihály gróf beszélt. A gyűlés ha­tározati javaslatot fogadott el, amelynél fogva kívánja a sajtó- és az esküdtszéki reformjavaslatoknak a napirendről való levételét. A budapesti ügyvédi kamara is foglalkozott az esküdtszék reform­jával. Ülésén szintén Vázsonyi Vilmos mondott beszédet. A ka­mara óhajtja a reform elhalasztá­sát, amíg azt a szakkörök is ala­posan letárgyalhatják. A budapesti újságírók egyesülete gyűlésén a reformok elhalasztásá­nak szükségét mondotta ki. Az egyesület részéről Márkus Miksa vezetésével küldöttség jelent meg Balogh Jenő igazságügyminiszter­nél és Vadász Lipót államtitkár­nál, akik azt jelentették ki, hogy hajlandók a reformokat a szak­körök meghallgatásával tárgyal­tatni és készek minden módosí­tásra, amely valóban szükségesnek mutatkozik. Kóbor Tamás vezetésével az Otthon-kör tagjai jelentek meg küldöttségben az igazságügyminisz­ter előtt. Balogh Jenő igazság­ügyminiszternek átadták az újság­írók memorandumát, amely rész­letesen fölsorolja a sérelmesnek talált új intézkedéseket. A minisz­ter megígérte, hogy azokat fon­tolóra veszi, de nem ígérte meg, hogy a reformot a napirendről le­veszi vagy elhalasztja. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége vasárnap délután három órakor tartott gyűlést Budapesten az Otthon-körben, Szévay Gyula elnöklésével. Kimondotta, hogy a reformot szükségesnek tartja és általánosságban helyesli, de módo­sításokat kíván. Óhajtja különösen az újságírókamarák létesítését s azt, hogy új lapok megindításának engedélyét a kamarák beleegyezé­sétől tegyék függővé. A pátriárka temetne, Jankovics tábornok kalandja. KARLÓCA, november 3. (Táv­irat.) Vasárnap temették Bogda­­novics Lucián szerb pátriárkát, nagy fénnyel és pompával. A te­metés iránt óriási részvét nyilvá­nult meg. A királyt Reimann al­tábornagy, a magyar kormányt pedig Kazy József államtitkár kép­viselte a temetésen. Este érdekes kalandban volt része Jankovics szerb tábornoknak, aki Péter király és a szerb kormány képviseletében jelent meg Karlócán. Amikor visszautazott Belgrádba, az újvi­déki állomáson lelkes ovációban részesítette a szerb nemzetiségű lakosság. Virágokkal akarták föl­­disziteni Jankovics tábornok ko­csiját. A csendőrség megakadályozta a kocsi földiszitését, amire előug­­rott Moritz Jován kalauz. — Ezen a vonaton én vagyok az úr, a csendőrök nem parancsol­nak ! — kiáltotta. Tessék földiszi­­teni virággal a vonatot . A csendőrök letartóztatták a ka­lauzt. A tábornok vonata este hét órakor csak másfélórás késéssel indulhatott, mert a kalauz zsebé­ben maradt a szalonkocsi kulcsa. A vonat indulásakor lelkes „zsirnór“­­kiáltásokkal búcsúztak el Jankovics tábornoktól, a balkáni háború egyik hősétől. A görögök Albániában. BÉCS, november 3. (Távirat.) A monarkia és Olaszország föl­szólították Görögországot, hogy gondoskodjék az Albániában mű­ködő határbíróság működésének zavartalanságáról és vonja vissza csapatait Albánia egyes részei­ből. A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE. BUDAPEST, november 3. (Tele­­fonjelentés.) A képvi­selőház ked­den délelőtt tíz órakor ülést tart. Az ellenzék hétfőn este fogja el­határozni, hogy a keddi ülésen részt vesz-e. Az ellenzéki vélemé­nyek ebben a tekintetben meg­oszlanak. Bezerédy államtitkár meghalt. BUDAPEST, november 3. (Te­­le­fonj­elentés.) Bezerédy Viktor kultuszminiszteri államtitkár hosz­­szas szenvedés után elhalt. Beze­rédy, aki másodízben viselt a kul­tuszminisztériumban államtitkári állást, a tavasszal kezdett beteges­kedni. Családja Karlsbadba szállí­totta, de állapota ott se javult, mire visszaszállították s a Pajor­­féle szanatóriumban ápolták. A halál is a szanatóriumban érte. Hétfőn délután 3 órakor temették nagy részvét mellett. A kievi vérvád. KIEV, november 3. (Távirat.) Az esküdtbiróság ezeket a kérdé­seket intézte a teológiai testület­hez : — Vannak-e nyomai a zsidó egyházi könyvekben annak, hogy a zsidó vallás megköveteli az emberáldozatot? — Vannak-e példák rá, hogy zsidók bűnügyi eljárás során be­ismerték a rituális gyilkosságot és kiadták a legyilkolt holttestét? Hír szerint Vilmos német csá­szár nyilatkozott a kievi vérvád­ról. Azt mondta, hogy a kievi esethez hasonló vád több fordult elő Németországban, de a hiva­talos vádat mindannyiszor politikai okokból elejtették. 3 Politika a templomban. Szentbeszéd a sajtó ellen. (Saját tudóajtónktól.) A tem­plomban politizálni nem szabad, vagy legalább is nem illik. Mégis gyakran előfordul, hogy a szószék­ről aktuális politikai vonatkozású és célzatú szónoklatok hangzanak el. így történt most vasárnap is a belvárosi Rozália-kápolnában le­folyt misén. Nem szívesen foglal­kozunk az esettel, mert nem örö­mest avatkozunk templomok és egyházak dolgaiba. Ez az ügy azonban követeli minden kíméle­tünk mellett is a nyilvánosságot, annyival inkább, mert a sajtót érdekli legközelebbről. A sajtót támadta Szabó Lajos segédlelkész az egyházi szónoklatá­ban. Azt mondotta, hogy az egy­házat most is úgy üldözik, mint a mártírok korában. Erre pedig leg­főbb eszköz a sajtó. Fölemlítette azoknak a lapoknak a nevét, amelyeket kész lelki veszedelem a híveknek olvasniok. Az Alkotmány persze nem lelki méreg, annál kevésbé, mert ezt a kitűnő lapot senki sem olvassa. Hogy a támadás mennyire igaz­talan, azt nem kell mondani. Az egész országban két olyan lap van, amelyek tendenciája felekezetelle­­nes. Ezek sem éppen a katolikus egyházat, hanem általában minden felekezetet támadnak. A többi újság ellenben mind a legnagyobb kímélettel, előzékenységgel ír a vallásról és felekezetekről, mert hiszen a maga olvasóközönségével jutna összeütközésbe, ha bántó, sértő hangon foglalkoznék éppen azzal, amit olvasii a legszentebb­nek tartanak. Éppen most foglal­kozik a kormány a sajtó reformjá­val. A reform gondoskodni fog arról, hogy a sajtó tapasztalt hát­rányai megszűnjenek. Az új javas­lat hibáit, amelyek túlságosan megnyirbálnák a sajtó szabadságát, az igazságügyminiszter módosítani fogja s a módosított új javaslat bizonyára teljesen kielégítő lesz. A reformot azonban a kormányra és az országgyűlésre kell bízni, nem pedig bármely felekezet lelkészeire, mert ha ők lennének a reformerek, hát a magyar sajtószabadságból bizony nem sok maradna meg. Legföljebb csak annyi, hogy túl­buzgó káplánokat szabadon dicsér­hetne az Alkotmány. A londoni kiállításon aranyérem­mel kitüntetve.­­ Telefon 10­74. Szegszápoly József KüpSndős Szeged, Iskola­ utca 11. sz. 6218 Perzsa- és Smypaa-szőnyeg, valamint keleti klilönlegességBính megépli Bzf Bh óriási választékban, jutányos árak mellett. K­árászi utca« Donát Mihály te Fia ------szőnyegáruháza------ A hirdetőket kérjük, hogy hirdetéseiket lehe­­tőleg délelőtt 11 óráig küldjék be

Next