Állami Szent Erzsébet leánygimnázium, Szeged, 1942
2 I + II 1904-1942. I Első szent királyunk napján halt hősi halált valahol messze Oroszországban. Halála a legnemesebb áldozat volt, hősi elmúlásával belépett a Zrínyiek, Rákócziak, Széchenyiek örök, csodálatos magyar pantheonjába. Hősi önfeláldozása örök, lélekbe markoló példa. Példát adott minden idők minden magyarjának, főképpen pedig az ifjúságnak az építő életre és az áldozatos halálra. Legyen örök tanulságunk: örökké él az a nemzet, melynek fiai így tudnak élni és meghalni a legszentebb földi közösségért, a Hazáért. Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) Intézetünk névadója és fejedelmi családunk szentjeinek ragyogó sorában is a legfényesebbek egyike. A középkor aszketikus lelkének, megértő, meleg emberszeretetének minden szép vonása együttélt alakjában. Hazájától távol legtöbbször ellenséges, sőt gyűlölködő környezetben éli le rövid életét, s ami vigasztalja, arról elmondhatjuk: szinte „nem e világból való.“ Egyénisége azonban nemcsak középkori, hanem mai értelemben is végtelenül vonzó: az elragadtatott lelkihet ugyanis sok valóságérzettel párosul benne. Az Isten felé néző szem egyre rátévedt a földi nyomorúságra és segítési vággyal fordult minden elesett felé. Szent Erzsébet egyike a történelem legbensőbben szociális alakjainak: szegények, árvák, hallottak asszonya, akit nemcsak szíve, hanem esze is vezetett az együttérzés göröngyös útjain. Minden megmozdulása melegség, türelem és szeretet, s az anya mégis erélyt mutat, midőn halott férje gyermekörökösének jogait kell megvédenie. Az eisenachi sötét utcákon űzötten bolyongó özvegy, a jogaiért harcoló fejedelemasszony és a betegeket ápoló szelíd nő együtt teszi teljessé alakját: szeretet, szilárdság, istenközelség és szociális érzék fonódik össze benne lelkiegységgé. S ez a lélek — minden komolysága mellett is — tudott derűs és vidám lenni,megértve a szent-ferenci bölcseséget: szép a földi élet is, mert Istenért való, mert — a lélek társaként — ez is a Mindenható alkotása. Korunk nyomorúságai közt, évszázadok távolából is, derűsen sugároz felénk Erzsébet szépséges arcának melege. Példát mutat minden nőnek, legkötelezőbben azoknak, akik a nevéről nevezett iskolát választották második otthonukul. S a sugarak örök csillogásúak: szeretet, türelem, segítés, imádságos lélek, családi érzés, öntudat és önbizalom: ezek a nő legszebb értékei. Legyen hát minden növendékünk serkentője az az asszony, aki messze idegenben villantotta meg legdicsőbb fejedelmi családunk értékeit s tett bizonyságot arról, hogy az egykor pogány-magyar lélekben is Krisztus gyermekévé alakult.