Szegedi Friss Ujság, 1919. július-december (20. évfolyam, 140-295. szám)

1919-11-21 / 262. szám

2 m­eg, am­elyek­en ép u­gy, mint az or­­szággyűlésen minden jogosult anya­nyelvén szólalhat fel. A rendeleteket ezentúl minden kisebb­ségi nyelven is kiadják. A törvényha­tóságok felterjesztéseikben, átirataikban a saját hivatalos nyelvüket használhat­ják, de ha az nem magyar, hasábosan a magyar nyelvet is kötelesek alkal­mazni. A rendelet továbbá intézkedik a nem­zetiségi iskolák, úgy közép, mint felsők felállíthatóságáról. Ezen intézetek az á­lamiakkal egyenlő jogúak. Gondosko­dik a rendelet arról is, hogy a nemzeti kisebbségű terüle­tken, vagy a közelben levő álami intézetekben saját anya­­nyelvükön nyerhessenek kiképzést egész addig, ahol az akadémiai kiképzés kez­dődik. A jelenlegi nemzetiségi kisebbségű vidéken alkalmazásban levő köztisztvi­selők kötelesek két éven belül a nem­zeti kisebbség nyelvét elsajátítani. Ezt a rendeletet az ille­tkes minisz­terek a nemzeti kisebbségek miniszte­­rével együttesen haj­ják végre és az utóbbi állandóan ellenőrzi. Minden nemzeti kisebbségnek egy külön fő­­osztályt ál­ltanak fel a nemzeti kisebb­ségek m­insztériumában. E rendelet a nemzetiségű vidékeken aszta­lan örömet keltekt. Három csempész. Húsz lada tojás bonyolult Ugye. Peterfi Ferenc és társai Cs. Nagy Já­nos vameit egy kiviteli engedélyhez szük­­aét,és vám­bab­ának kiállítására kették föl, amiért nagyobb összeget ajánlottak neki A vámer az illetékes elutasította kérel­mükkel , beje­lntette följebbvalojának az esetet. — Feierh Ferenc és társai majd mindennap megjelentek kérelmükkel a vamh vaialban. Legutóbb mar lekmtelye­­tebb vesztegetesek aran kisetelték meg a vam­uarca kiallitasat. A vaui k­iügy­előtől kapott utasítás alapjá Cs. Nagy János szin­leg bele ment az alkuba, hapand­nak mu­atkozott a vám harca kiállítására. Ezért kapott Pe­tifitől m­egyeid­e — 1UOU korona jutalmat, amit a vámőr azonnal leidbe helyezett a városi ,pénziarn­ai. A pempeszek a jelzett időben ponto­san megjelentek, névszerint Peterli István kum­ives, Kovács József pincér és Nagy lajos. Húsz láda tojás kicsempészéséről volt Ugyanis szó A csempészek hol az egyik, hol a másik val­ihivatalt környékeztek meg. — Állítsák ki a vámbárcát hanzitó áru­ról, hogy budapestre vi­essük — mon­­­yunak es össze ud­zsolnek ugaikat, ami a bbcsas jutalmat jelez.e, au­m­e niuvciet te' jepen kapnak. MiU.aa a vámőr a rendőrséget értesi­­tel­e az cseirU, kiszabtak a csempészek lasasara, ahol löt is fedeztek az ami.­lyen nen­ezen­ ment a co.og, mert a Csempi­szek ova.usak voltak. Eskor kide­­rult, h­ogy a csempész áru nem az öveae, hanein­ aun­a,da Jozsef Iskola-utcai cusiasze. Ez a loruuiai leikesen­ bon­yolulta len­e az ügyet, bunajd a cukrász a naia jari ve.ek iívekn­ek ki,eientene, hogy nm sem tud a tojasoktol. Megin­dult tehat a vizsgálat a 20 láda tojás ügyeben, míg ma mint egész tiszta dolog a lanacs ele kerult. Kzeserke Ea]OS dr. tanácsnok nem az egyszerű, azaz a közönséges vaniultság­gal, hanem kzik,d­uboan­ es­semenyeboen kivallja sujtani a ravasz csempészeket. A tanacs a javaslatot elfogadta. — A lOitiuii v.sszavul­u.as. A lumanok 19-en elagytak a Nagykata, Kiskiuimajsa, Cegled, Kecskemet von­alat. Csapataink ezeket a pontokat elérek. Északon átlép­tük a Kassa—Szikszói vasú­tvonalat. Mis­­kolot a románok szintén kiürítettek. Csa­pataink odaérkezéseig a rendet a polgár­­­ig tartja fent a városban. SZEOfci» FRISS UJSAG 1919. november 21. André bácsi odisszeája. André Gusztávot az élelmezési hiva­talból az egész város ismeri és becsüli. A régi jó táblabirói világból ittmaradt parádés öregúr, anélkül, hogy valaha iS szociálista lett volna, ott a liszthiva­talban, a háború tartama a­tt hasznos szolgálatot tett ezer és ezer szegény családnak azáltal, hogy gyorsan és ön­feláldozó fáradalommal intézte el a liszt ügyét. A napokban a polgármester hivatalos ügyben Hun­vásárhely­re küldte az öreg urat. De vasúti közlekedés hiányában harlányan utazott Hunvásárhelyre, onnan pedig, amint dolgát végezte, gyalogosan jött vissza Szegedre közel hetven eszten­­dővel a vál­án. Ma reggel fél hat óra tájban indult el Hunvásárhelyről, kis kézitáskával a kezében, bélelt léti bun­dában és délelőtt tizenegykor már ott állott Somogyi Szilveszter dr. polgár­­meser előtt jelentést téve a hunvásár­­helyi kirándulás eredményéről. — Nem fáradt? — kérdezték tőle. — Fáradt épen nem vagyok, de nem bánnám már ha pution melegedhetném. — Éhes e. — Útközben egy tanyaházban meg­pihentem és legnagyobb meglepeté­sei­re forró, pillés kávéval, kalácske­nyérrel kínáltak, sőt cukrot is adtak. — Hát aztán ki volt a vendéglátó. Az öreg úr hunyorito­t a szemével. — Nem mondom meg. Menyecske? — Nem mondom meg. — Megcsókolta­m legalább a kezeit. — Megcsókoltam az unokáját . . . remény Ezol­ini — valószínűleg fejszével leülöttek­ A holttestet ezután a disznók közé vetetek. Majd betértek a tanyára, ki akarták rabolni, de valami megzavar­hatta őket, mert az egyik lekapta a szeg­ről Nógrádiné forgópisztolyát és azután elmenekültek. A kü­lönböző tanúk jórészt terhelő val­lomást tettek, így Csikós János is, akinek Börcsök József el­m­ondotta a gyilkosságot és hogy azt bátyja követte el. A bíróság ezért másfél napos tárgyalás után Bör­csök Lajost és Hegyesi Terézt a szándé­­kos emberölés bűn­öltében mondotta ki bűnösnek és a bűntársakat tizenkét—tizen­két évi fegyházra ítélte. A vizsgálati fog­ságban eltöltött nyolc hónapot a bünte­­tésbe betudtak. Az állam­ügyész a bünte­tés su­bosbitásáért, Kósza István dr. védő semmiségi panaszt és felepbezést jelen­tett be. TÖRVÉN­YKEZÉS. A domaszéki gyilkosság pőre. — Holttest a disznóólban. Mint annak idején közöltük Nógrádi Gyuláné, a domaszéki 536. számú házban borzalmas gyilkosságnak esett áldoza­ul. Az asszony kis beteg gyermekével egye­dül lakott a tanyán. Férje a harctéren el­tűnt. A gazdaságban az apja, Pap János segédkezett s azért naponta megfordult a tanyá. Február 3-án is ott járt lányánál, de a ház üres volt s hosszú keresgélés után végre megtalálta az asszony holttes­tét a disznóólban. A disznók a halottakat már kikezdték s a fején borzalmasan meg­­csonkitontak. Ki tudja, ha Pap később én niezet volna a disznóólba, akadt-e vo­na még nyom a borzalmas gyilkosságból Valószinűleg azt akarták a gyilkosok is, hogy ne maradjon hírmondó embertelen gonoszságukról. , Megindult a nyomozás , megállapitot­­ták, hogy a szobában egy sublótot is túl­­akartak fesziteni, de az nem sikerült El­­vitték azonban Nogradiné torgepisztolyát A nyomozás során a gyanú Nogradine sogornyjára esett, aki haragban élt a meggyilkolnál Házkutatást tartottak Bör­­csök La,OS es Hegyi Teréz lakasan Olt­talan­ak szalmában rejtve Nogradiné torgepisztolya. Utána járták, hogy hol lan­ozkodot a házaspár a gyilkosság ide­jében. Borcsökék elm­ondták, hogy Zom­­bon Andras tanyáján voltak bal­an. Éjjel v­an 3 órara virradóra, tehát a gyilkosság reggelen hazamentek. Velük ment egy orosz hadifogoly és Nógrádi Tamásné, de mivel Borcsökék mindenféle urü­ggyei lemaradtak, a kel uin­ars ott hagyta őket es haza ment. A Zombon tanya a Börcsök tanyától mindössze két órára fekszik, a tanuk sze­rint a gyamisnoti házaspar mégis csak regges­en naza. Hogy net időztek majd­­n­en­­ négy óra hosszat, nem tudtak felvi­­lágositást adni. A len­eves az, hogy üt­közően vezettek a Nógrádi tanyára. Az asszony valahogy kicsalták az udvarra s olt egy kemény tárggyal — az orvosi vé­ A bútorozott szoba.­ A szegedi lakáshivatal most a lakás­­igazolványok kiállításával van elfoglalva. Azonban a napokban ismét felavilják az idegeneket ellenőrző hivatalt, meg egyénenkint szamontanja és megfigyeli azt a tömérdek idegent, mely a hóna­pos bútorozott szobákba befészkelve magát reggeltől estig láncol, szóval Hasznos produktív munka helyett ára­kat ver fel, hogy a meg nem engedett haszonból kénlylmesen­ esjen a szenvedő város nyakán. Épen ideje már, hogy a sok idegen láncostól megtisztitsák a várost, ideje már, hogy hiva­­tosan, név szerint ála­­pnsák meg, kik tartják szegeden hete­ken, sőt hónapokon át lefog­alva a szállók szobáit és a legelegánsabb bi­­orozott szobákat. A hatóságnak arra is legyen gondja, hogy a görvélykóros, ragályos, tuberkulózisos, vagy egyéb veszedelmes beteg koloncoktól, tőképen­, ha máskép is kellemesen individiud­ok, mielőbb tisztítsák meg a várost. A bútorozot szobák lakói ellen ál­landóan panaszkodnak a lakáshivatal­nál. Ez is baj hogy ma, amikor min­den horribilis módon drágul, a búto­rozott szobák bérét nem emelhetik föl, pedig csak fél esztendő óta is ha­talmasan indokolva van a bérenge­és. A közönség azt várja a megszervező idegenek elenőrző hivatalától, hogy áll­jon a talpára és a felesleges ko­­ncok­tól szabadítsa meg a város lulterneti közönségét. A sok panaszból megálla­pítható, hogy a legtöbb család örülni fog, hogyha megszabadulhat az albérlő­jétől. Korzó Mozi r. t. Igazgató: Vas csandor. Telefon : Igazgatóság 4-55 Pénztár 11-85 Csütörtöktől — vasárnapig Az uj pán­si sorozat tiaimaaík filmjei í Egy házasság története nagy amerikai vígjáték 5 felvonásban A szezon egyik legnagyobb slágere 1 Előalások n­étköznapon­­1, 0 és 6, vasárnap 2, i'24, b. hsl es 8 orakor bzrí. szám. l­'enteKiol ~ vasarnapig Uj magyar HimaUrakciói Daudet Alphonse világhirü regénye 4» tetvona^van A főszerepekben: Varsányi Irén* Varkonyi Mihály, fenyvesi Erna »teremi !^van. I Előadások délután o, / es vas^arnap ' Oratől kezdve. HÍREK. —­ Tournadre tábornok a polgár­­­mesternél. Tornadre tábornok, francia városkormányzó ma délelőtt segédtisztje Raymond vezérkari őrnagy és egy össze­kötő tiszt társaságában meglátogatta a polgármestert.­ A látogatásnak az volt a célja, hogy a gavallér és figyelmes tábor­nok kijelentse, hogy szívből gra­tulál a magyar n­emzetnek abból az alka­­lomiból, hogy Horth­y fővezér bevonult a magyar fő- és székvárosba. A tábornok'' Kormányzó most is melegjen érdeklődött Szeged sorsa iránt és érdeklődéssel hall*­gatta a polgármester adatait a most leg* aktuálisabb szükségletekről. Fölemlítette, hogy a franciaországi választások alkal­mával a mérsékelt elemek kerültek felszint re a szélsőségek bukásával. — Az adó elől való menekülés meg­­gállása. A kormány elrendelte, hogy az adótól való menekülés meggátlására vo­­natkozólag folyó évi február 17-én kiadott pénzügyminiszteri rendelet október 16-ától az országnak a szövetségközi h­lafinak által m­egállapitott demarkacionális vona­­­on túl fekvő területeire kiköttözködőkkel, vagy eltávozokkal szemben­ is alkalmaz* lassek. A kittöhözés vagy eltávozás tehát az adótartozást, vagy adófizetési kötete­­zettsegét nem szunteti meg. Liszthiány. A lisztu­iány napról­­napra ereznetve ova vatik. A naiósag eten a polgarmesterrel minden követ megmoz­­gat, hogy a tenger­ nincsellenseget ema­­nisa, de eudig minden törekvese hajutö­rest szenvedett. A varos most ismét Bzigo­radon küld­ embereit két minia korom en­eku svajci tankkal lisztet vasarolni. — Üzembe helyezhetők a kisüstök. A tanyai gazdak a Nemzetközi éremletesi azon­saghoz kereimet visztek az iránt, hogy a kisüstöket üzembe hozhassák. A kerelmet a Nemzetközi bizottság balogi Karoly tanacsnoknak küldötte meg azzal hogy mondjon velemenyt ez ügyben. Ba­­logh Karo­l tanácsnok ma a tanács elé terjesztette a tanyai gazdak kerelmet és javasolta, hogy a gazdak az ideiglen­es pálinka lőzeket üzembe helyezhessék, ne­­n­ogy a törköly es a seprő kárba vesszen. A tanacs a javaslatot elfogadta es ebuen az crie.eniben­ atir hozzajarulas vegett a fran­cia varoskormanyztS lavornokttoz. — Bonyodalom 3 waggon rezgalta korul. A Magyar Bank es Kereskedelmi R­T. utján a varos tanacsa 3 waggon rezgal.cot rendelt meg a szovjet uralom .pejen. A bank a varos tanacsáh­oz most azzal a kérelemmel fordult, hogy a három­ nagyon rezgalic arát fizesse m­eg, mi­után az anyagot meg áprilisban elkülden­e. A tanacs nem fizeti meg a rezgalic arát kétszer, mert már egyszer m­egfizette és pedig meg április folyamán,­­ amit a pank ep úgy nem kapott meg, mint a rezgalicot a varos. A varos most a rez­­gancot követeli, amit a bank elküldö­t, a pank pedig a penzt, amit viszont a varos küldött el a bank amere. A szovjet ura­­lom idejen egymás utját keresztezték va­lahol a pénz és a rezgalic s a Len­n-huk vagy más Hasonszőrűek elkom­munizanak — a dicső elvek alapján. — Csak iparosok kapnak vámked­vezményt. A ts.ender.onsgysm­iax a város tanácsa annak idején megengedte, hogy a kivitt kenderáruk után ne az esedé­kes öt, hanem csak egy százalékos kiviteli vámot kelljen fizetnie. A Szegedi Kereskedők Szövetsége most beallvanyt intézett a ta­­nácshoz, m­elyben kén, hogy a kender­áruk után a szegedi kereskedők is csak egy százalékos kiviteli vámot fizessenek. A szegedi kereskedők arra utalnak­, hogy az ő arujuk nem versenyképes a kdelé irányuló kereske­d­emben, mert az öt százalékos vam­ erzekenyen sújt,a ősét. A tanács elutasitotta a kerelmet — kife­­jezetten azzal, hogy az iparosoknak meg­adja a vam­ kedvezményt, a keres.iedő­c­­nek nem, — bármint is hivatkoznak az eljjyenlőség elvere.

Next