Szegedi Friss Ujság, 1922. április-június (23. évfolyam, 102-152. szám)

1922-06-24 / 149. szám

Egyes szám ára mindennap és mindenütt 3 korona HH ELŐFIZETÉSI ÁR HbitYbem Vi évre......... 1 hóra 210 K 70 K vidéken Vi évre 240 K 1 hóra . ................ .. 80 K SZEC3-E530I m POLITIKAI NAPILAP 1 X­ XXIII. évfolyam, 149. szám ^ Szeged, 1922 junius 24. * Szombat * 1^es szán­ ára korol:.' Szerkesztőség 'és kiadóhivata' ^ &aegeo, Kotai­ utca 4. szán Teletoo számok ■. ás f­elelös szarkeazui WEINER SÁNDOR Kiadótulajdonos­­ENDRÉNYI LAJOS nyomda és birlopklailá vánszsta r­. ^ Igazgat^' RÁCZ ANTAL Nemzetgyűlés. A nemzetgyűlés­ mai ülését 10 órakor Gaál Goszton elnök nyitotta meg. A képviselők osztályba sorozása után még két jegyzőt választottak, még­pedig 97 szóval Csik Józsefet és 95 szóval He­belt Edét. Ezután Kállay Tibor pénzügyminiszter benyújtja az 1922—1923. költségvetési év első hat hónapján viselendő közterhek és fedezendő állami kiadásokról szóló tör­vényjavaslatot és kéri, hogy a javaslatot az osztályok mellőzésével egyenesen a pénzügyi bizottsághoz tegyék át. Szünet után Olái Dasztán elnök fel­­olvastatja a megalakult bizottságok jelen­téstételét, utána pedig napirendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülés szombaton, jú­nius 24-én délelőtt 10 órakor lesz. Böttevényi Szabó István előterjeszti sürgős interpellációját a földmivelésügyi miniszterhez a vidéken elharapódzott ve­szettség elleni védekezés tárgyában. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter az interpellációra azonnal vála­szol. Tényként megállapítja, hogy az ország területén a veszettség nagy mér­veket ölt, hogy a földmivelésügyi kor­mányzat ennek megakadályozására minden lehetőt elkövetett. Ami magát a veszett­séget illeti, ennek elfojtására a szérumok összeállításában nehézségek vannak, mert a szérumok, sajnos nem annyira hatásosak, hogy 3—4 oltás is biztos eredménnyel járna és így kénytelenek 14—16 oltást vé­gezni, hogy eredményt érjenek el. Re­méli, hogy a pénzügyminiszter, akinek ke­zén megy keresztül minden kiadási tétel, nem fog akadályt gördíteni az elé, hogy a földmivelésügyi miniszter bizonyos na­gyobb berendezéseket létesíthessen kísér­leti állatok beszerzésére. Kéri válaszának tudomásul vételét. A földmivelésügyi miniszter válaszát mind az interpelláló, mind a nemzetgyű­lés tudomásul vette. Ezután Huszár alelnök az ülést fél egy­­órakor berekesztette. A határkiigazítás, Berlin, jan. 23. A nagykövetek ta­nácsa megkereste a népszövetség ta­nácsát, hogy a legközelebbi ülésen a Románia és Jugoszlávia felé eső ma­gyar határ ügyében kiküldött határ­­megállapító bizottság javaslatait vizsgálja meg. Ezek a javaslatok a trianoni szer­ződésben megállapított határok helyes­­bítését követelik abban az értelemben, amint azt a szerződéshez csatolt 1920 május 6-ai kísérőlevél a népszövetség tanácsának közreműködésével kilátásba helyezik. Bécs sztrájk előtt. Bécs, jan. 23. Az osztrák­ posta- és távíró-alkalmazottak, valamint a vasutasok tegnap 24 órás ultimáltu­­mot adtak át az osztrák kormány­nak, amelyben tetemes és azonnali fizetésemelést követelnek. Ha az osztrák kormány a követelést el nem fogadja, holtáiptól kezdve Ausztriá­ban a postások, távirdászok is vas­utasok is sztrájkba akarnak lépni. Robbanás Budapesten. Budapestről jelentik: Ma éjfél után negyed 1 óra körül a Sörház­ utca 3. számú ház kapualjából négy dörrenés hallatszott, amelyeket óriási robbanás követett. A robbanás ereje akkor volt, hogy a kaput helyéből kitépte és a házak ablakai 200 méter körzetben mind betörtek. Emberéletben nem esett kár. Az Ébredő Magyarok Egyesületének helyiségében nem fartorítodott senki, csak a nemzetvédelmi osztály néhány embere pihent a lépcsőház mellett levő helyiségben.­­Ezek egyikének lábát egy üvegszilánk megsebezte. A szemközt tevő ház egyik első emeleti lakásának ablakánál Konta János 62 éves keres­kedő oldalába szintén üvegszilánkok hatoltak be. A robbanás zajára a közeli őrszobából rendőrök siettek a hely­színére, ahol megjelent Megele Károly rendőrfelügyelő is és megtette a rend fentartására szükséges intézkedéseket. A bombamerénylet ügyében ma Czibor rendőrtanácsos vezetésével nagy nyomozást indított a rendőrség. A nyomozáson a belügyminiszter szemé­lyesen részt vett. Megállapították, hogy négy vidéki egyén tartózkodott az éb­redők épületében, amikor a robbanás történt. Azt is megállapították, hogy a robbanás előtt — mint utolsó vendég —­ egy mérnök és egy férfi feleségé­vel volt az egyesület vendéglőjében. A rendőrség úgy a négy fiatalembert, mint a három vendéget még ma ki fogja hallgatni. A robbanás kárt tett az épület nagy tölgyfakapujában, úgyszintén a szom­szédos ház falán, amely tele van lyukkal. A törmelékekből most szedik össze a bomba szilánkjait, hogy a nyomozásra újabb adatokat szerezzen­ a rendőrség. Elfogták a Jánoshalmi gyilkosokat Annak idején részletesen közöltük, mi­­kép találták meg Jánoshalmán 1921 decem­­ber 31-én Barna József gazdálkodót és feleségét megölve s a lakást kirabolva. A nyomozás eredménytelenül végződött s csak most sikerül a tetteseket véletlenül Debrecen határában elfogni. Debrecen környékén ugyanis egy har­minc tagból álló cigánykaraván garázdál­kodott. Ennek tagjait összefogdosták s azok­­ hallgatása során egy egész sereg bűntényre derült világosság, köztük a jánoshalmai rablógyilkosságra is. A cigá­nyok vallomása szerint a jánoshalmai rablógyilkosságot a következőképen kö­vették el: A múlt év december 29-én, csütörtökön délben jó lovakkal öt cigány érkezett egy kocsin a jánoshalmai községi erdőbe. A cigányok között volt Kolompár Sándor dános­ rablógyilkos is, aki a forradalom alkalmával szabadul ki az életfogytiglani rabságból. Lakatos Péter két fiával, Bálint­tal és Ferenccel, végül Lakatos József vol­tak a tagjai az öttagú bandának. Három óra után egy cigányt a lovak mellett hagyva, négyen elindultak a községbe a Döre­ utcán. A Bamnáék háza elé érve, látták, hogy az öreg Bamnáné vizet mert a ku­tnál és bemegy a lakásba. Két cigányt az utcán hagytak őrnek. Kolompár Sándor és Lakatos Péter bementek a kis udvarba és hirtelen rányitották a szobaajtót az öreg asszonyra, aki teljesen egyedül volt oda­haza. A megrémült öreg asszonytól pénzt követeltek. A fenyegetésükre elő is adta Bajnáné az összes megtakarított pénzecs­kéjüket, a borért kapott harmincezer koro­nával együtt. Amikor azonban látta, hogy a cigányok elviszik a pénzét, jajgatni kez­dett. Ekkor Kolompár Sándor hozzáugrott és saját kendőjével addig fojtogatta az öreg asszonyt, míg az eszmélete­ elvesztve összerogyott. A meghaltnak vélt Barnánét betették az ágy alá. Távozásuk előtt Laka­tos Péter még benézett az ágy alá s mi­kor látta, hogy Barnáné még lélegzik, késével elmetszette a nyakát. Ekkor vették észre, hogy az udvarba egy idősebb ember lépett be, az öreg Barna János volt. Egyikük hirtelen a konyhaajtó mögé bújt, a másik szemben fogadta az öreget. Amint Barna János belépett az ajtón, az előtte álló cigány késsel szúrta arcon, de mielőtt megüthette volna táma­dóját, már hátulról is hatalmas szúrást kapott a nyakába. Az öreget aztán addig szurkálták, míg végül összeesett. A halálos szúrást Kolompár adta meg az­­öregnek. A két gyilkos cigány szürkületig a la­kásban maradt. Majd az ajtót rázárva a meggyilkoltakra, befelé jöttek a városba, hogy gyanúsak ne legyenek és egy másik utcán keresztül kimentek a szőlőkbe s onnan kerültek vissza a kocsijukhoz. Más­nap már a tolnamegyei Faddon jártak. Egy darab, még a Balaton környékén fosztogatták a villákat, azután tértek csak vissza a tiszántúli bandájukhoz, ahol aztán elfogták őket. A rablógyilkos cigáttyokat eddig nem kevesebb, mint huszonhárom rendbeli gyilkosság terheli. ­ minisztn­ik a karantény pártb­an. Budapestről jelentik: A keresztény nemzeti­esség pártjának helyiségében ma este Bethlen gróf miniszterelnök­kel élükön látogatást tettek a kormány tagjai. A miniszte­lnököt és miniszter­­társait belépésükkor Heveshalmy La­jos volt kereskedelemügyi miniszter és Bartos János nemzetgyűlési­ képviselő, a párt háznagya üdvözölte. Hegyeshal­my Lajos üdvözlésére Bethlen István gróf miniszterelnök a következőképen válaszolt: — Baráti körben vagyunk és igy nincs szükség arra, hogy hosszadal­­masabban válaszoljak a szíves és meleg üdvözlésre. Veletek együtt küz­döttem át két esztendőt és ez a küz­delem biztosíték arra, hogy ezután is együtt fogunk harcolni a szös, szent célokért. Én ma is vagyok, aki voltam. Én az elveimet nem szoktam változ­tatni. Az vagyok, aki voltam tizen­nyolcban, tizennyolc után és tizen­­nyolc­lőtt. Megbízhattok abban, hogy politikám mindig nemzeti és keresztény irányban fog haladni. Amikor azon­­ban keresztény irányt mondok, ezt a cselekedetekben megnyilvánuló keresz­ténységre értem és nem a lármás, nem a frázisokban kimerülő, nem a fejbe­­verés, nem a jogrendfelforgatás keresz­­tényszére. Ne engedjétek magatokat olyan frakciók által, amelyek felet­t kiváltak, m­ilyen téves keresztény irányzatba sodorat. Ez a párt külön­ben kiáltotta már a túszpróbát és tudom, hogy ilyenekre nem is kap­ható. Haladjunk egymás mellett a kü­lön utakon is. Még eljön az az idő, amikor — tudom­ra hiszem — egy táborban leszünk. Nyolc és fél kiló ezüst. Kecskemétről jelentik: Gáspár Péter Mezei­ utcai házánál építkezések foly­nak , ma egyik melléképület bontá­sánál a munkások a falban­­ üreget találtak, amelyben egy korhadt láda volt elrejtve. Kiemelték a ládát, amely telve volt Mária Terézia-tallérokkal és Kossuth-bankókkal. A ládában feküdt egy református imakönyv is, amey bizonyítja, hog­y református ember rejtette el a kin­cseket. A fölfedezésről értesítették a rendőr­séget , lemérték a talált dolgottat. Az ezüst súlya 8 kiló 49 deka, a Kossuth­­bankóké pedig 15 deka. A törvény értelmében a kincs egy­­harmada az államot, másik harmada a fölfedezőket, tehát a munkásokat, a harmadik részt pedig a háztulajdonost illeti meg. A kincs mai értéke kb. 100 ezer korona. Feh­ér Mátyásné a tábla elött A szegedi tábla Orosz­ tanácsa tegnap tárgyalta másodfokon Fehér Mátyásné bűnügyét. Fehérné bűne a következő: Még a múlt év folyamán Vásárhelyen a járókelők egy emberi *­ kezet láttak ki­­meredni egy földhányásból. A borzalmas leletről azonnal jelentést tettek a rendőr­ségnek. A rendőrség azonnal kiszállt a helyszínra, fölásták a földhányást s ez alatt egy összeroncsolt holttestre akadtak. A holtest derékban kettévágva, számos sebbel került a gödörbe. A holttestben az összegyűltek Wolf Lipót, volt bérkocsi­­tulajdonost ismerték föl. A detektívek erre Wolf Lipót lakásán mentek, ahol alva találták a meggyilkolt unokáját, Wolf Ferenc főpincért és Fehér Mátyásnét. Fölkeltették az alvókat, de azok a gyilkosságról nem akartak tudni semmit A rendőrség erre tüzetesen átvizsgálta a lakást és sok, részben frissen eltakarított vérfolfia akadt, sőt az egyik ágy ágyne­műje csupa vér von. Erre Wolf Ferencet és Fehér Mátyásot a rendőrség őrizetbe vette. A vizsgálat során Fehérné beismerte, hogy Wolf Ferenccel együtt követték el a gyilkossá­got. A gyilkosság elkövetése után Wol apőt holttestét beágyazták az ágyába és csak másnap éjjel ásták el azon a helyen, amelyen a rendőrség ráakadt. A hullát azonban előbb Wolf kettévágta, hogy könnyebben el lehessen szállítani. A bűn­jeleket ezután elrejtették. Fehérné valo­­mása alapján a bűnjeleket meg is találták, Wolf Ferenc azonban semmi­ea skal­t tudni a gyilkosságtól. Az ügy a etetáriális bíróság elé került, ahol Fehérné őrüiltsé­­get szimulált , igy megszabadult a halál­büntetéstől s az ügy rendes óróság elé került, mert Fehérn­­ői az e­memeg­gyű­­lés alapján megállapitották, hogy id­esen énelméjű.

Next