Szegedi Friss Ujság, 1928. január-március (29. évfolyam, 1-79. szám)
1928-03-28 / 76. szám
veszi, hogy az összes állami éerülkezreeknél 15 százalékos hozzájárulást és ingyen terhert ad. Ez pedig több, mint amennyit a munkásbiztosiitó kér. A városnak minden eszközt meg kell ragadni, hogy a munk Ikásbiiztosító új székháza tető alá kerüljön és az áldatlan viszonyoknak vége legyen. A városnak elsősorban meg kell kísérelni, hogy az országos intézeteknél nem lehetne-e épkési tőkét kieszközölni, vagy a népjóléti minisztertől kamatmentes kölcsönt kapni. Ha ez a terv nem sikerülne, vegye fontolóra a munkásbiiztosító ajánlatát. Ezt a kérdést a lehető legsürgősebben kellene megoldani, hogy még a tavasz folyamán az építkezés meginduljon és csökkenjen a munkanélküliek száma. Narry árvizek Franciaországba!?. Párisból jelentik: Franciaország minden részéből súlyos árvízkatasztrófát jelentenek. A tengerparton sok helyen szökőár pusztít, ami a tavaszi trapéj-egyenlőséggel függ össze. Guuissan községet Aubor megyében teljesen elöntötte az ár. A falubeliek a házak tetejére menekültek s ott várják az apadást. A szőlőspincéket mindenütt elöntötte a víz s a felraktározott takarmány elpusztult. A Bretagneban a Liarochelle és a parti szigetek között közlekedő hajójáratokat meg kellett szüntetni. Több halászbárka nyomtalanul eltűnt. Concannauban a szökőár elöntötte a halpiacot s a kirakott árut visszasodorta a tengerbe. A városka emllett az ár mindenütt át- Szakitotta a gátakat. Koscoff falucskában, ahol szintén gátszakadás történt, a lakosság 400.000 frank kárt szenvedett. A Girondeban heves Szélvihar pusztít. A telefon és táviró összeköttetés a tengerparti városokkal és falvakkal megszakadt. A Spanyolországból jövő vonatok többórás késéssel érkeznek Biarritzba. Bayonneban az ottani rádióálloás ,S. O. S. jeleket vett fel, amelyeket a L'androspanyol gőjsöl adott le. A La Manche csatorna mentén Irezzel szemben enyhe tavaszi az időijárás. Míigyer ni'ugdijasok sorsa Bukarestből jelentik: 'Ki, 'erdélyi hiag^’raságnak állandó súlyos Sérelme a mag^'ar nyugdíjasok ügy'e. Bethlen György gróf, a magyar párt elnöke, kihallgatáson jelent meg ez Ügyben a régenstanácsnál és átnyújtotta a 2300 esküt nem’ tett, volt magyar tisztviselő memorandumát. A memorandum rámutat arra, hogy ezek a tisztviselők, akiket minden végkielégítés nélkül az utcára dobtak az impériumváltozáskor azon e címen, hogy megtagadták a hűségesküt, miután Erdélynek Romániához való csatolását akkor még nem szankcionálta a békeszerződés, hajlandók lettek volna fogadalmat tenni, sőt kilátásba helyezték, hogy mihelyt a békeszerződés az új viszonyokat szankcionálja, a hűségeesküt leteszik. Az új uralom mégis menesztette őket és azóta nem rendezte ügyükeől. Kilenc éve már — így végzősfik az emlékirat —, hogy a Golgotát járjuk és annak minden fokát szenvedtük. Nem kérünk mást, mint törvényes jogaink elismerését és igazságot. . SZEGEDI FEISSUJSZGT 1928 március 28. A Városi Párt ikléinel A Fehértó hasznosítását, gyermekjátszóterek létesítését és a városi partiürdő fölépítését sürgetik a törvényhatóság tagjai. A szerdai közgyűlést megelőzően a Városi Párt kedden délután 6 órakor a Hági különtermében értekezletet tartott. Jedlicska Béla dr. lelkölk távolétében az 'értekezletet Hoffer Jenő nyitotta meg, aki az elnökség üzenetét tolmácsolva, bejelentette, hogy szerdán délelőtt fél 12 órakor a múzeum tanácskozó termében nagyobbszabású értekezlet lesz, amelyen arról lesz szó, hogy az a küldöttség, amely az igazságügyminiisztertől a kecskeméti törvényszéknek a szegedi tábla kötelékébe való helyezését kéri, mely napon induljon el Szegedről s az kikből legyen összeállítva. A küldöttséget Somogyi Szilveszter dr. polgármester vezeti a miniszter elé. Majd felhívta a párt tagjait, hogy ezen az értekezleten minél nagyobb számban vegyenek részt. Utána Vadász János dr. a márciusi közgyűlés tárgysorozatát ismertette. Érdekesebb pontja lesz a közgyűlésnek az újszegedi villamosvasút megindítására vonatkozó tanácsi előterjesztés. A miniszter tudvalentőleg »nem tartja kívánatosnak« a villamos megindítását, ennélfogva a város sem, amely arra az álláspontra helyezkedett, hogy az autóbusz mindent pótol. Ezzel szemben más a lakosság és az újszegedi közönség álláspontja, amely a villamosvasút megindítását sürgeti. Ebben a kérdésben több viharos felszólalás ígérkezik. A külváros csatornázási kérdésével szintén a márciusi közgyűlés foglalkozik. Majd Regdáen Károly dr. indítványával foglalkozott az értekezlet. Regdán bizottsági tagi ugyanis ismételten a gyermekjátszóterek létesítését sürgeti. E céllából elsősorban is a Stefánia-sétány északi szárnyát kéri gyermekjátszótérnek átengedni, rámutatva, hogy Budapesten több, mint 120 ilyen teret létesített a tanács. Szeged városa viszont e tekintetben még mindig nem tett semmit. Krausz József dr. hozzászólása utánWimmer Fülöp indítványára került a sor, aki a halastó létesítését sürgeti. Fajlka Lajos erősen hibáztatja a várost, hogy az erre a célra igen alkalmas területet, a Fehértót kihasználatlanul hagyja. Érdekes és megemlítésre méltó Szijjártó Albert felszólalása, aki a vadvízbevezetési tervekkel egyidejűleg a Fehértó hasznosítását is meg■Valósulva látja. Pia a város tanácsa csak egy kis jóakaratot tanúsít, a Fehértóból olyan halastavat csínál Watna, amely egyenesen domíniuma lenne a városnak. A tanácsnak csak meg kell bíznia a főszámvevőt s a kérdés csekély befektetéssel meg lenne oldva. Hasonló vitára adott alkalmat Hoffer Jenőnek az a bejelentése, hogy a város idegenforgalmának az emelése céljából egy külön bizottság alakult, amely a jövőre nézve kész terveket dolgozott ki, így pld''. 50 százalékos vasúti kedvezménnyel lehetővé teszi, hogy a budapesti közönség társas kirándullokat rendezzen Szegedre. Ezeknek a kirándulóknak az idegenforgalmi iroda lehetővé teszi, hogygy a szállodákban, mint az éttermekben bizonyos kedvezményeket kapjanak. Plangsúlyozta, hogy az 50 százalékos vasúti kedvezményt már több város megkapta , így erősen remélhető, hogy Szegedis megkapja. A budapesti idegenforgatási iroda e tekintetten a legmesszebbmenő támogatását ígérte meg. Wimmer Fülöp ezzel kapcsolatosan a városi strandfürdő kiépítését sürgette. A városnak ki kell használnia ezt a természeti kincsünket , ha másként nem, kényszeríteni kell a várost a strandpalota felépítésére. Több felszólalás után az értekezlet véget ért. Végrehajtónak adta ki magát s agyafúrt módon károsított meg egy szegedi bankot. Nagyon érdekes csalási és okirathamisítási bűnügyleten vezette le a nyomozást a szegedi rendőrség. A bűncselekményt eddig még ismeretlen tettes követte el; az egyik szegedi tanyás gazdálkodik Nyári Ferenc nevében. Február végén egy magaszőrmetű, szikár ember állott be Nyári Ferenc a Szeged-Fekteteszél 131. számú tanyájába hogy ő végrehajtó és zálogolni jött. A gazdálkodó ágyban fekvő beteg volt ekkor. Úgy Nyári, mint felesége megdöbbentek a végrehajtó látogatásán, mert az adót mindenkor pontosan rendezték . A legutóbbi kivetett összeget is befizették a kincstárnak. Éppen ezért, a gazdálkodó felesége beszedte az adókönyvet, amellyel igazolta, hogy a befizetés megtörtént. Az állítólagos végrehajtó átvizsgálta az adókönyvet s konstatálta, hogy az adófizetés megtörtént. Azt mondotta azonban, hogy magához veszi az adókönyvet s elintézi a hivatalban e tévedést. A gazdálkodó megkösszönnte a szívességet S költségre is adott pénzt. Az adókönyvel együtt azonban elvitte a gazdálkodó minden okmányát. Pár nap telt el. Ekkor egy levételt kapott Nyári Ferenc a Pesti Madar Kereskedelmi Bank szegedi fiókjától, amelyben a bank arról értesíti, hogy 600 pengővel megszerheti azámláját, kifiizetésért. Érthető volt a gazdapár megütközése a levél vétele után. Nyári még mindig ágyban fekvő beteg volt , így felesége sem távozhatott el, hogy a bankban érdeklődjék a megterhelő levélről. A gazdálkodó azonban azzal vigasztalta meg feleségét, hogy a levél téves. A címzésben ijedett a bank. Ez a feltevés azért tűnt fel a gazdapár előtt valószínűnek, mert Nyári nevezetűs gazdálkodó sok van aszegedi tanyákon. Abban állapodtak meg tehát, higy ha majd felgyógyul Nyári, bejön a bankba és elintézi a tévedést, így is történt. Tegnap délelőtt bejött a városba. Első útja volt a bankot felkeresni. Itt előadta, hogy levelet kapott, a levél azonban nem neki szó®, mert ő nem vett fel költésömt, így tűnt ki aztán a csalást. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank szegedi fiókjában február végén megjelent egy magastemetei férfi, aki magát Nyári Ferencnek nevezte , ezt okmányokkal igazolta l8. Előadta, hogy háza, földje van 8 600 pengő kölcsönt kért. A teljesen rendben levő okmányok alapján a bank azonnal váltófedezetre folyósította a kért hitelösszeget. Tekintve, hogy nemrégen történt a kölcsön kiutalása, a bankban még emlékeztek a csalóra. Külsejének leírása pedig megegyezett a Nyárinál járt állítólagos végrehajtó személyleírásával. Nyilvánvaló tehát, hogy a csalást és az okirathamisllást az az ismeretlen egyén követte el, aki mint végrehajtó járt Nyári Ferencnél. Ezután a gazdálkodó a rendőrségre ment, ahol megadta a személyleirást. A nyomozás nagy apparátussal folyik az ismeretlen szélhámos kézrekerítése jegyében. A magyar mezőgazdák vámterhe. A mezőgazdasági válság okainak feltárása érdekében megindult munka kiterjeszkedik annak a megállapítára is, hogy az ország vámpolitikája folytán érvényesülő vámteher mennyiben befolyásolja a mezőgazasági termelés önköltségét, vagyis végeredményében versenyképességét. Radics József dr. erre vonatkozóan a Köztelek legújabb számában igen érdekes tanulmányt tesz közzé. A vizsgálódás és számítás alapja öt uradalom könyveire támaszkodik, amelyeknek szántóterülete öszszesen 20.700 kat. hold. Az öt gazdaság közül négy nagyüzem, egy, pedig középüzem. A mezőgazdasági ható vámteher következő formáit veszi figyelembe a számítás: 1. a holt leltár beszerzési értéke egy évi amortizációjának vámterhét; 2. az egy évi üzemanyagfogyasztás vámterhét, beleértve a holt leltár karbantartását és pótrészeinek beszerzését is, végül pedig 3. a mezőgazdasági népesség személyes szükségleteinek beszerzésénél érvényesülő vámterhet. Itt egy öttagú mezőgazdasági és cselédcsalád szükséglete volt a számítás alapja. A vizsgálódások — amelyekre még visszatérünk — az ország öszszes mezőgazdaságának vámterhét 250.8 pengőben állapítják meg, ami egy katasztrális holdra átszámítva 25.78 pengőt tesz. A dolgozat szerzője hangsúlyozza, hogy a kapott eredményekkel nem célja a termelési ágak között ellentéteket támasztani, s a termelési ágak között szükséges harmóniát megbolygatni, szerinte lehetséges, hogy egy adott terjedelmesebb tömegre, alapított számítás útján esetleg valamivel kisebb — mondjuk öt pengővel kevesebb — holdankénti vámteher jönne ki, ez azonban a lényegen nem,’ változtat. Megemlítjük, hogy a mezőgazdasság vámterhére vonatkozóan eddig csak Hatvany Endre báró számításai állottak az érdeklődők rendelkezésére. Ezeknek az eredményei kisholdankint 1,50 pengőben állapították meg a magyar mezőgazdaság vámterhét. A két számítás között szinte kiegyenlíthetlen nagy eltérés mutatkozik s ez bizonyítéka annak, hogy a kérdés még igen ales és a mezőgazdasági üzemelk széles körére kiterjedő vizsgálódást igényel. Remélni lehet, hogy az OMGR által megindított munka, amely a viszonyok feltárására irányul, ezen a téren is még sok értékes új adatot fog kibányászni, ami közelebb visz a probléma megnyugtató ren-' dezéséhez. Ezsigi, árán? régi felvonásokat igen magas árban megvételre keresekt Fiseksz Testvérek órás-ékszerészeti, Szetren, Kárász utca 10 „Durkopp", „Lucifer“, „Steyer*“ „Americán“ Kerékpárok a világversenyek győztesei, minőségben utolérhetetlenek. Gyár! árak! Gumik, alkatrészek legolcsóbb részletfizetésre is, Gyarmekkocsik legszebb kivitelben reklám árban. Kardos István 5. Árjegyzék ingyen.