Szegedi Híradó, 1861 (3. évfolyam, 24-103. szám)
1861-09-11 / 72. szám
Illő fölvilágosítás nyomán érti meg az alsóbb rendű, miképp a fensőbb állás súlyosabb felelősséggel s terhesebb veszélyekkel van összekötve. A bércek, melyek ormait annyiszor csapdossák a villámok, felfogják a föllegeket, hogy kiszűrvén nedveiket, üde források- s patakokkként ömleszszék azokat a völgyekbe és a szomjas síkság termékenyítésére. Hogy volna okosság a rangirigylésben ? A valódi nagyságot belérték adja, ezenkivül pedig a díszruhát felölthetni ugyan akármily lomha hústömegre; de szellemi fölkentség még azért avval nem jár. Ellenben a nemes jellem fölragyog a pótkunyhóból is. Vetélykedés nem árt a jó törekvésben, csak a hivalkodó mérkőzéstől s önző követeléstől legyen ment. Kardanyéki G. Tököly-ünnep Újvidéken. (Folytatás és vége.) A felköszöntéseket Athanaczkovics püspök méltósága kezdte meg szerb nyelven. A püspököt Koics Pál, a Matica Srbska elnöke követé, ki Tököly emlékére s dicsőségére mondott szerb nyelven pohárköszöntést, mit a jelenlevő vendégek egyhangúlag viszhangoztak. Koics Pált Csernovics Péter válta fel, ki szerb nyelven a szerb nemzetért emelte poharát. Csernovics Pétert Hadzics János követé, ki Rajacsics Józsefet, a betegsége miatt meg nem jelenhetett szerb patriarchát élteté. Utána közfigyelem és átalános érdekeltség közt állt fel Toldy Ferenc, a magyar akadémia küldöttségének vezetője, s következőleg szólott magyar nyelven: „Uraim! A magyar tudományos akadémia küldi önöknek általunk testvéries üdvözletét! Azon férfiú, kinek születése századik évét ünnepli e díszes gyülekezet, legnemesebb képviselője vala azon kapocsnak, melyet két vitéz és erős nép között a történet, a honiföld s az államélet községe századok óta szőtt. Tudta ő, hogy mióta az ő népe e határok közt uj hazát nyert, nem volt törvénye, mely nem a mienk is, nem volt osztály és rang, melyet vele meg nem osztottunk; tudta, hogy szerb testvéreink ott ültek országunk nagyjai és nemesei közt' s hogy nem vala különbség egyéb a közös haza fiai közt, mint amelyet az érdem állapított meg. Tudta, hogy az egyiknek s a másiknak is érdeke azonegy volt a múltban, azonegy a jelenben s jövőben. S e tudatban hű fia vala elődeinek, nemes áldozatokkal gondoskodott vérei műveltségéről, de meg nem feledkezve a testvérnépről sem , és így a Tököly-intézet alapítójának neve ott ragyog a magyar akadémia alapítói sorában is. S a kép ez a név, uraim, emlékeztet bennünket azon közös kötelességekre is, melyek azon egy ország fiait egymáshoz elvárhatlanul csatolják. A magyar azokat híven fogja teljesíteni. Elidegeníthetetlen joga az minden népnek, melyet Isten származás és nyelv által az emberiség egy-egy családjává rendelt, hogy egyéniségét, mely főleg nyelvében és költészetében találja leghívebb kifejezését, ne csak fentarthassa, hanem kifejtse is, s magát abban megdicsőithesse. A magyar elismeri azon nyelv költői hatalmát, mely Markó Krályevics és Milos Obilicsről e tündér báju regéket szövi, sőt gyönyörűséggel olvassa ezeket saját nyelvén, s érzékeny részvéttel e gyöngéd szépségű dalokat a szép Miliczáról, melyek úgy Buda mint Sarajevó falai alatt zendültek meg egykor a guszlica panaszos hangjai mellett. S nemcsak Goethe találta azokat méltóknak a fordításra, hanem Vörösmarty a követésre is. A magyar irigység nélkül nézi fejlődését a szerb értelmiség és irodalomnak, mert minél inkább világosodik az elme s nemesedik a szív, annál közelebb állunk azon időhöz, midőn a hontestvérek nem ellentétben állandónak egymással, hanem eszme- és szivcserében szövetkezve, közös törekvéssel igyekszenek az emberiség feladata létesítésében, mely nem lehet egyéb a közös szeretetnél, s ez által a közös boldogságnál. Ily érzésektől ihletve küldi üdvözletét a magyar akadémia önöknek, lelkes honfitársaink, midőn azon férfiú emlékezetét dicsőitik, kit kegyeletes örömmel a magunkénak vallunk mi is. Én pedig különösen szerencsésnek tartom magamat, hogy ez érzések hirdetője lehetek, mert — miután elsé válék, mintegy 35 évvel ezelőtt, ki — bár mások kézből vett készület alapján — a szerb költészet szépségeivel nemzetemet megismertettem — önök nem fognak óhajtásom őszinteségében kétkedni, midőn teljes szívből e szavakat hangoztatom : Lebegjen a két nép fölött mindenha a Tököly szelleme, mint kiben a két nép közös érdeke és közös kötelességeinek érzése — ismétlem — legnemesebb kifejezését találta.“ Toldy Ferenc ezen beszéde, mely a szerb vendégek részéröl többször igen zajos „zsinókkal szakíttaték félbe, nagy hatást tett, s elismerések jeléül siettek vele poharat koccintani és kezet szorítani. (Lapunk szűk köre miatt a számos részint magyar, részint szerb nyelven mondott remek felköszöntéseket nem adhatjuk, csak az ünnepély további részleteit említjük meg, mely ily rendben ment végbe). A lakoma alatt egy érem osztatott ki a vendégek között, melynek egyik lapján Tököly mellképe és szerb nyelven ezen körirat áll : Vizesi és kevermesi Tököly Sebők. Született aug. 17. (29) 1761. szept. 21. (oct. 3.) 1842. A másik lapján pedig mint körirat ezen szavak állnak : Mindent a hit- és nemzetiségért. Középben : aug. 17. (29.) 1861. Tököly Sebők születése százados évnapjának emlékére a háladatos Matica Srbska Pesten. A lakomának 5 óra után volt vége, s mindenki a legszebb érzelmekkel teli szívvel távozott e teremből, melyben ma egy dicső férfiú születésének évnapján két nemzet képviselői forrtak össze szívben és lélekben. Este a város egészen ki volt világítva. A város közepén nagyszerű ragyogó pyramis állt, melynek oldalára Tököly arcképe volt függesztve. Roppant néptömeg hullámzott az utcákon, s a fiatalság nemzeti dalokat zengett és szónoklatokat tartott a pyramisnál, s zászlókkal „zsivó“ és „éljen“ kiáltások közt vonult végig az utcákon. Másnap 3- án Miletics polgármester még egy szívélyes lakomára bízta meg a szerb és magyar irodalomnak a Tököly-ünnepre megjelent férfiait, s ez alkalommal ismét igen szép és hazafias pohárköszöntések történtek a magyar és szerb nemzet egyetértéséért, Magyarország szabadsága, dicsőséges jólétéért, a magyar és szerb irodalom virágzásáért stb. Este fényes táncvigalom zárta be az ünnepélyt, s az esti 8 órától reggeli 5 óráig tartott. Míg a nagy teremben a szerb kólót és magyar csárdást derekasan járták, azalatt a mellékteremben ismét hatalmasan folyt a pohárköszöntés, s a szerb fiatalság több ízben lelkesedve énekelt egy gyönyörű dallamu szerb nemzeti dalt, melynek hangjait még most is mintha egyre hallanám. * * * így folyt le és igy végződött a szerbek ezen nemzeti nagy ünnepe, melyben velök a testvér nemzet egy szívvel és lélekkel osztozott, lelkesedve viszhangozván Tököly Sebők dicső nevét. Legyen is neve örökre dicső Magyarország ezen nemes polgárának, a szerb nemzet nagy fiának, ki szavai és tettei által mindig követendő példát hagyott utódainak az emberbaráti és hazaszeretetről, s kinek születése százados évünnepe újra kölcsönösen fölelevenitő kebleinkben a testvéri szeretet és egyetértés azon szent érzelmeit, melyek ha tovább is lelkesitnek, biztosak lehetünk aziránt, hogy Magyarország nem sokáig fog szolga lenni, hanem követni fogja a szabadság geniusának Intését. Urházy György Helybeli újdonságok. — A lövölde múlt vasárnap csakugyan megnyílt; a céllövések előtt az egylet elnöke, t.polgárnagyunk találó szavakkal szólott az egylet célja és érveiről. Vasárnap lévén, a kiváncsi látogatók oly számmal tódultak a lövölde csarnokába, hogy a részvényes tagok valóban keresztényi türelmet tanúsítottak, hogy kényelemszerzésül jogaikkal nem éltek a hívatlan vendégek iránt. De, — mint több részvényestől halljuk — az előcsarnok különben is inkább pincegádornak nézett ki, mint teremnek, az ott lévő vendéglős pincekészletei miatt. A megnyitást tarackdurrogások és számos diszes nemzeti zászlók hirdeték. Sok szerencsét e rég nélkülözött élvezethez! — Mint bizonyost álliták nekünk, hogy f. hó 9-én éji 11 órakor utazott keresztül Baziásról külön vonaton városunkon Konstantin orosz nagyherceg, a legszorosabb incognitóban. — Az adó szü ret városunkban még egyre tart s aligha keserűvé nem teendi soknak a homoki szüretet is. Különösen nagy kérlelhetlenség mutatkozik a fogyasztási adó alá tartozó tárgyak tulajdonosai iránt. Szópolgártársunk emlité, hogy ő csak 23 akót adott el, s évét az illetők átvévén, 60 akóért fizettettek vele. E polgártársunknak azt súgjuk meg, hogy a fölösleg talán a magas agró fejében van beszedve?! (Hirtelen halálozások.) A múlt hét végén négy hirtelen halálozás történt városunkban; egy fiatal ember és három éltebb férfi szívtágulásban hirtelen elhaltak. A fölötte változó hévmérséklet hihetőleg főokozója e halálozásoknak. (Finánc-műtét.) Tegnapelőtt két magyar születésű finánc egész diadalérzettel kisérgette egy magyar asszony kocsiját, melyen dohányt szagoltak meg. Az őket utjukban kísérő keserű áldások aligha csöndes álmot kívántak nekik. — Mint később értesültünk, a szegény asszonynak még házi bútorai is lefoglaltattak a dohánybirság fejében. — (Egy földönfutóvá lett atya.) A múlt napokban egy éltes magyar földmives kéregetett városunkban útra valót. Őszbeborult tisztes hajfürtéi, szelíd de búfedte arca első pillanatra elárulták, hogy nem kenyere e keresetmód. Mint Hazai tudósítások. — Prímás eminentiája az udv. kancellár ur meghívása következtében múlt szombaton Bécsbe utazott, s hétfőn már ismét útban volt Esztergomba. — A Pestmegye számára kinevezett királyi biztos, Gombos udv. tanácsos megbetegedvén, helyette Kappy Eduárd volt nógrádmegyei főnök neveztetett ki. — A tanbizottmány úm. Lonovics József érsek e excja elnöklete alatt már benyújtotta munkálatát a helytartótanácsnak. E munkálat szerint az elemi iskolák három osztályt képezendnek, honnét a gyermek vagy a három osztályú polgári iskolába (alreáltanodába), vagy a gymnasiumba léphet. A gymnasialis képzés nyolc évfolyamra terjed. Az első három évi (grammaticalis) osztály leend az úgynevezett kisgymnasium; a második két évi (humaniora) osztály az úgynevezett nagygymnasium; a harmadik három évi (bölcsészeti) tanfolyam a főgymnasium, vagy az ősi elnevezés szerint lyceum. A kisgymnasiumba az osztályrendszer hozatik vissza; a humaniórákban az exact tudományok külön tanárt nyernek; a lyceumban tisztán szakrendszer alkalmaztalak. — A didactrum eltöröltetik, s ezzel visszatérünk őseink azon becsületes elvére, melynélfogva a társadalom ingyen ad mindenkinek nevelést. Óhajtjuk, hogy ezen elv mielőbb az egyetemnél is kimondassák. Nagyon sajnálnék, ha az osztrák iskolai rendszerből épen a konyhaszagot kedveltük volna meg, tudván azt, hogy az anyagi beneficium fejében a szellemi s erkölcsi függetlenségről kellett lemondani. (P. H.) — Pest város tanácsa f. hó 4-én tartott ülésében elhatározta ő Felségéhez folyamodást intézni, miszerint a közigazgatási mellőzhetlen érdekek iránti tekintetből a képviselő bizottmányt ismét hatáskörébe visszahelyezni méltóztassék. — A nm. k. helytartóság a Pestmegye bizottmányának feloszlatása ellenében alázatos fölterjesztést intézett a magyar k. kancellária útján ő Felségéhez. Az erre érkezett legfelsőbb válaszlóiratban kijelentetik, hogy a m. é. oct. 20-ki oklevél által megerősített alkotmányos jogai Magyarországnak fentartassanak , de Pest megye túlhágta hatáskörét, s igy szükséges vala erélyesen föllépni, hogy e rész példa a békés hangulatú megyéknél hason hajlamot ne keltsön. — Debreceni h. h. főiskola. A tiszántúli h. h. sz. egyházkerület I. 1861. évi ápril 16. és 17-ik napjain tartott közgyűlésének 62. sz. a. határozata alapján ezennel közzététetik, mikép a debreceni h. h. főiskolában a legközelebbi October hóban bekövetkező 1862-ki iskolai évben a jogtudományok rendszeres és egész kiterjedésbeni tanítása, a tanulmányi rendre nézve tett oly intézkedés mellett megkezdetik, miszerint a jogtanulmányok két évi tanfolyamra osztva bevégeztetnek. Mindkét évi tanfolyamban az előadások f. évi oct. hóban kezdetüket veendik. A felügyelőség. — A sok viszontagságon keresztülment „Bohóc“ címü élclap legutósó száma a közmondásos mézesmadzagot hozza egyik rajzán, melyen különféle legyek érdelik a csajmézet! Előfizetési ára ez életrevaló humorral szerkesztett lap sept.— dec. folyamának csak 2 frt. — Tóthfaluban (Pestmegye) az executión kérdésünkre elmondá, fia végett lett földönfutóvá, kit, bárhol lelje is, föl kell keresnie, mert különben ő bűnhődik fiáért. Fia ugyanis szabadsággal lévén otthon, mint kőmíves legény munka végett falujából elköltözött. A szegény atya alföld nagyobb városait már bejárta, de nyomára sehol nem akadt. Jelenleg útiköltségéből is kifogyott, de nem mer fia nélkül visszatérni a szívtelen fenyegetés miatt. A katonai parancsnokságnak — úgy hiszszük — ily utasítása aligha van a szabadságosok behívására. — Két kiszolgált katona vasban hozatott be tegnap Szegedre. Félegyházán nagy néptömeg kisérte őket a részvét hangos nyilatkozata közt a vaspályához. Mint értesültünk, e két legény a beparancsoló felszólításnak azért nem hódolt, mert szolgálatidejök már kitelt, s szabadoknak hívén magukat, meg is nősültek. — E hó elsején tartatott meg a helyb. ref. egyházközségnek az évenkint tartatni szokott canonica látogatása, mely alkalommal az egyház gyarapodó állapota fölött ül. Hajnal Ábel békési lelkész s ezúttal esperesi helyettes, s nt. Gál Dániel vásárhelyi lelkész és pénztárnok ur megelégedéseket jelentek ki. Szeged városának a lelkész fizetése segélyezéséért említett nt. urak a gyűlést félbeszakítván, t. Osztrovszky József polgárnagy urnái hivatalosan tisztelegtek, megköszönvén nála a községtanácsnak ezen a testvériség legnemesebben mutatkozó jelét. Polgárnagy úr a tisztelgőket szokott egyszerű őszinte nyájasságával fogadta. Ezután a gyűlés újra folytattatok, melynek végeztével kijelentetett, hogy e hó végén vagy a jövő hó elején Szegeden fog megtartatni a Tiszántúli ref. egyházkerületnek ez évi gyűlése.